A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 3. szám - A büntetötörvénykönyv módosítása. Ankét az igazságügyminiszteriumban

A JOG sünien előfordult tüzesetek előidézőjének F. <ry.-t tartván, aki a. gyújtogatásokkal többek előtt dicsekedett és a kérdéses este is a lakodalmas háznál Z. L-t szóváltás közben házának telgyujtásá­val fen\égette, azzal, hogy most haza megy műszerért*; nevezett terheltek vagyonukat F. Gy. fenyegetésétől féltették és őt ártal­matlanná tenni akarták. M. Sándornak vizsgálati vallomása szerint a cselekmény véghezvitele ifj. B. Sándorral való előzetes megálla­podáshoz képest történt. A községben ugyanis a gyakori tüzese­tek miatt elhatáraztatván, hogy a rendes éjjeli őrökön kívül, a községbeliek is felváltva őrszolgálaton legyenek, a kérdéses éjjel M. S. és B. A., vasvillákkal felfegyverkezve teljesítettek őrszolgá­latot. E közben rövid ideig a lakodalmas ház udvarán tartózkodva és meggyőződve F. Gy. ottlétéről, az udvarra kijött ifj. B. S. amaz ajánlatára, hogy F Gy -t kihivja és a cigányzug-utcán át haza felé vezeti, ahol vele elbánhatnak. M. S. és B. A. eltávoztak; nemsokára ifj. B. S., Z. I., id. H. F. és F. A. is elindultak; s mikor a félig vak F. Gy. a lámpással mellette haladó id. H. F. kíséretében a cigányzug-utca felé tartott, ifj. B. S.. id. H. F. ke­zéből a lámpást kirúgta; M. S. és B. A. az ekként támadt sötét­ségben tovább haladó F. Gy.-t a cigányzug-utcában megvárták és ott a vasvillákkal addig ütötték, míg az a helyszínén halva maradt. Az itt szintén jelen volt ifj. B. S. M. S. és B. A. egy behangzó vallomásai szerint — F. Gy. nem bántalmazta ugyan, de őket a bántalmazásra folyton buzdította, sőt a megöltet a nála volt kés­sel kihasítani is akarta. M. S. az ifj. B. S.-ral való előzetes meg­állapodásra vonatkozó vizsgálati vallomását a főtárgy aláson módo­sította ugyan; egyébként azonban ugy ő. mint B. A. az ifj. B. S.-t terhelő, fennebb részletezett vallomásukat a főtárgyaláson is fentartották. A súlyos testi sértés büntette miatt egy évi bör­tönnel már büntetve volt ifj. B. S., aki a szándékos emberölés büntette miatt a vádiratban mint tettes, a főtárgyaláson pedig a Btk. tilt. ij-ának 1-ső pontja alapján mint felbujtó vádoltatott, a vizsgálat alatt beismerte, hogy F. Gy.-t a lakodalmas házból haza kisérte, és hogy annak M. S. és B. A. által tett bánlalmaz­tatásánál jelen volt; a főtárgyaláson azonban ezt a vallomását akként módosította, hogy ő esak akkor érkezett a helyszínére, mikor F. Gy. már halva feküdt a földön, a többi terhelő állitá­sok valódiságát pedig tagadta. Az esküdtek az ifj. B. S. bűnös­ségére nézve hozzájuk intézett kérdésre nemmel lelelvén, az es­küdtbíróság 1904. évi szept. 21-én 10,007. sz. a. hozott jogerős ítéletével nevezett vádlottat a szándékos emberölés bűntettében való részesség miatt ellene emelt vád alól felmentette, minek következ­tében ifj. B. S., aki 1904. évi ápr. lli-ika óta előzetes letartóz­tatásban és ápr. hó 20. óta vizsgálati fogságban volt, 1904. évi szept. 21 -éri szabadlábra bocsáttatott. Ifj. B. S. ezek után 1904. évi okt. 24-én 16*937. sz. a. beadott kérvényében a fentebbiek szerint kiállított előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságért a Bp. 570. $-ának ]-sö pontja alapján kártalanítást kér. Minthogy azonban, figyelemmel a vádlott ellen fennforgott, feneb­biekben részletezett terhelő adatokra, nem lehet kétséges, hogy az esküdtek vádlott bűnössége iránt hozzájuk intézett kérdést azért oldották meg tagadólag, mert a terhére rótt cselekmény­nek általa lett elkövetését nem látták bizonyítottnak, ami nem egyértelmű annak megállapításával, hogy a vádbeli cselekményt nem vádlott, hanem más követte el; s minthogy ezekhez képest a B. P. 576. §-ának ]-sö pontjában meghatározott eset nem forog lenn; folyamodót kártalanítás iránti kérelmével el kellett utasítani. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Pártfogó ügyvéd kirendelése kérdésében a kamara választ­mányának határozata ellen felebbezésnek helye nem lévén, nincs helye felebbezésnek a kamara választmányának azon határozata ellen sem. melylyel a törvény által kizárt felebbezést visszauta­sította. Az egri ügyvédi kamara, (1905. január 30-án 59 1905. sz. a.) P Andrásnak, képviselve L. Imre dr. budapesti ügyvéd által, helyet­tes pártfogó ügyvéd kirendelése tárgyában átirata a Törvénv­s/ékhez. A kir. törvényszéknek (598 1905. sz. a.) kelt ama megkere­sésének, hogy P. András részére helyettes pártfogó ügyvédet rendeljünk ki, nem tehetünk eleget. Megkereséséből kitetszően ugyanis a nevezettnek van ügyvédje s ügyvédjének van a tek. bíróság székhelyén lakó helyettese. Így tehát P. A.-nak se párt­fogó ügyvédre, se helyettes pártfogó ügyvédre szüksége nincs. A fél által megbízott ügyvéd helyettesítése céljából különben se volna pártfog(') ügyvéd kirendelhető, a megbízott ügyvéd ugyanis maga köteles szükség esetén — helyettesről gondoskodni. A m. kir. Kúria (1905. június 26-án 3,546/1905 p. sz. a.) kiivetkező végzhi hozott: A felebbezés visszautasittatik ; mert pártfogó ügy véd kiren­delése kérdésében a kamara választmányának határozata ellen n lebbezésének helye nem lévén, nincs helye felebbezésnek a kamara választmányának azon határozata ellen sem, melylyel a törvény által kizárt felebbezést viszautasitotta A kolozsvári királyi ítélőtábla értekezleti megállapodásai. (FEKETE GÁBOR kir. ítélőtáblai elnök rendelete folytán 1*05. évben.) sszegy intve Közli TÓTH GYÖRGY kolozsvári Ítélőtáblai tánácsjegyző-albiró. IS. '% megállapított terv szerint hosszabb idő alatt törlesztendő kölcsönöket ellenkező kikötés hiányában a hitelező beleegyezése nélkül az adós esedékesség előtt a kikótöttnél nagyobb mérvű fizetésekkel részben vagy egészben törleszteni nem jogosult. Az osztrák polg. törvénykönyv hatályának területén az optkv. 1,413. is-a értelmében a hitelező nem köteles elfogadni a teljesítést a kikötött teljesítési idő előtt; ez az intézkedés alkalmazandó tehát a törlesztéses kölcsönökre is, következőleg időn kivül azok sem teljesíthetők, vagyis az adós nincs jogosítva a törlesztési fizetési idők előtt tartozását a hitelező beleegye­I zése nélkül kiegyenlíteni, sem a megállapított részleteknél | nagyobb összeget fizetni. (1903. XII. 31, í-,7,97/1903. sz.i 19. \ Az 1889: XXXVIII. t.-c. 35: $-atiak 8. pontja alapján kibo­| csátott 44,987/1892. I. M. sz. retidelétnek a telekkönyvileg i bejegyzett özvegyi jog, haszonélvezet stb. kitörlésérc vonatkozó ' intézkedés által a telekkönyvi rts. 77. %-a nincs hatályon kivül helyezve. A 44,987/892. I. M. sz. rendelet nem helyezvén hatályon i kivül a tkvi rendtartás 77. Ü ának a nyilvánkönyvi jogok tör­j lésére vonatkozó általános rendelkezéseit, a telekkönyvi törlés kieszközlését, nem hogy megnehezítette volna, de jelentékenyen j megkönnyítette, mert emez emiitett rendelet 5. és 6. §§-ai a j tkvi rdtrs. 77. $-ának rendelkezéseivel nem állanak ellentétben. Í 1904. I. 30. 5,060/1903. sz.) 20. A megszemlélésre kitett sorrendi végzés (1XH\: LX. 196. I és az annak alapjául szolgáló sorrendi tárgyalási jegyzőkönyv lemásolása az érdekelt feleknek megengedendő. A sorrendi végzés és sorrendi tárgyalási jegyzőkönyv ! lemásolása a félnek vagv megbizottjának megengedendő. I (1904. XII. 1H. 1,304/190 í. sz.) (Folyt, köv.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A gyulai tszéknél a Legelső Békéscsabai Butor­1 gyár és Butorraktár Liebe Ernő békéscsabai cég ellen, bej. márc. | 7, fsz. márc 24, csh. Madarász Kálmán dr., tg. Pándi István dr. — A miskolci tSíéknél Klein Sámuel helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 8, fsz. I ápr. 6, csh. Fodor Béla, tg Kőszegi Ármánd dr. - A marosvásárhelyi iszékncl Vincze és Leopold helybeli cég ellen. bej. márc. 6, fsz. ápr. 6, csb. Gallé Jenő dr . tg. Máday Béla dr. — A rózsahegyi tszéknél ifj. Hexner Samu ószaclai kereskedő ellen. bej. febr. 17. fsz. febr. 19, csb Vilcsek Alfonz, tg. Kartal Izidor dr. — A besztercebányai tszék­nél Manheim Lipót és fiai zólyomi cég ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 10. csb. l.ehotzky István, tg. Fajnor Vladimír dr. — A pozsonyi tszék­nél Schwarz Fülöp helybeli könyvkereskedő ellen, hej. márc. I, fsz. márc. ti, csb Polgár Ármin dr., tg. Molec Dani. Pályázatok : \ galgóci jbiróságnál aljegyzői áll jan. 27. ;7) A nagykanizsai kir. ügyészségnél ügyészi áll febr. 1. (11) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevet pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatásara — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K Varga Prudel nem érk. Gáspár- J larangozó érk. 8,678/905. ,i ea Pecháta. u. e. - Eger A. D. Nagy—Molnár (10,127/HOi. ea. Somogyi) jan á. hh. — Galánta N. M. dr.~ Mikoczi— Mikoczi nem érk. Gyöngyös P. S. dr. Tóth—Molnár érk. 9,162/904. sz. a. ea. Avedik. u. e Kassa K. K. Hován—Hulyvej i98ti"i 904. ea. Lallosevits) jan. 5. hh. - Miskolc H. G. dr. Borsodmiskolci gm. —Mik­lós (4,611/904. ea. Frink) u. e. Berkovics—Sibiger érk. 9,257/904.sz. a. ea. llüvé>s, u. e. — Gyuricsko -Katona érk. 7,1-50/905. sz. a. ea. Droszy u. e — Krámer-Temesvár érk. 3,100/905. ea. Illyés Károly u e — Miskolc Sz. G. Szeghő-Váradi (3637/904. ea. Istvánffy) jan. 16. mv. — Nagyszeben P. J. Préda—Román (7236/904 ea. Lehoczky) u. e. — Pancsova P. P. dr. Nikolicza—Zsivko érk. 5,377/905. sz. a. éa. Zsíros u. e. — Ujarad H. J. dr. Fiumei—Stoján .17/905. v. ea Tolnai) jan. lfí. hh. Ügyvédjelölt, önálló gyakorlattal, fővárosi vagy vidéki iro­dát keres. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca J6.__ V., Rudolt-raKp^r- 3. i>AtLAí RuZVEN> TMMMG NYOMDÁJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom