A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 3. szám - A büntetötörvénykönyv módosítása. Ankét az igazságügyminiszteriumban

A JOG gazdagodnék, ilyenül pedig jelenesetben csak az tekinthető, ami a felmondás napjától a szerződésben meghatározott lejáratig terjedő idő tartamra az alperes által viselendett kockásai ellenértékeként jelentkezik ; az pedig semmiesetre sem, ami a fizetett összegből a másik szerződő fél, jelenben felperes tudtával már a felmondási megelőző időben a szerződésben meghatározott időre létrejött biztosítási ügylet megkötésével járó költség fedezésére már felhasználtatott, aminek az alperes részéről való visszatérítése az ő megkárosítására, illetve arra vezetne, hogy az a felmondást megelőző időre cső tiszta kockázati dijat is nagy részben felemésztené, mert továbbá felperes a perben bizonyítani meg sem kísérletté, hogy alperes a felmondás folytán megszűnt biztositások után lerótt kincstári illetékből bármit is visszakapott volna, és nem kötelezhető alperes arra sem, hogy annak felperes részére való kérelmezés terhét viselje, ennélfogva amennyiben annak egy része a budapesti kir. központi díj- és illetékszabási hivatal 8 ),263 1908. sz. alatt beéikezett átirata szerint esetleg visszatérülhet, ennek a megfelelő arányban való visszakérelmezésére lehet csupán felperest feljogosítani. Ezekhez képest a kir. Ítélőtábla az alperes által visszatérítendő összeget következőleg állapította meg. Amint ezt a peres felek is elismerik és a D. R. és 1, B. 22. B. alaít becsatolt dijkötvények és biztosítási szerződések is igazolják az illeték és bélyegköltségeken felül tiszta biztositási dijba fizetett felperes a 28,340 szánni kötvényre 11,155 K. 80 f a 29,270. 20 < 26 a 34,743. < 27o a 35,418. 67 50 « a 37,302. 1,454 « 14 a 01,664. 228 * a 65,137. 28 -50 a 65,659. 90 72 a 68,840. 79 38 a 69,777. 628 20 * a 70,056. 450 a 70,252. 675 a 70,346. 675 « a 70,779. 1,575 « a 28,287. 40 24 < a 36,375. 2 « 24 összesen: 17,439 K. 93 f. A 28,340. számú kötvény szerint biztosított tárgyak közül azonban, amint azt az elsőbiróság helyesen megállapította s amint ezt az elsőbiróság vonatkozó indokai alapján a kir. itéőtábla is elfogadja, egyes tételek tűzkárokat szenvedtek és pedig: 1. A 28,340. sz. kötvény 19-ik tétele az 190]. évi július hó lH-án 7,105 K. 53 f. kárt szenvedett, aminek megfelel 116 K. 77 f. bruttó biztosítási díj; 2. a 21-ik tétel az 1901. évi július 18-án 117 K. 60 f. kárt szenvedett, aminek megfelel 1 K. 99 f. bruttó biztosítási dij; 3. a 29-ik tétel az 1901. -évi július 18-án 437 K. részleges kárt szenvedett, aminek megfelel 7 K. 93 f. bruttó biztosítási dij; 4. a 47-ik tétel az 1901. évi július 18-án 1,624 K. 36 f. részleges kárt szenvedett, aminek megfelel 29 K. 36 f. bruttó biztosítási dij; 5. a 29-ik tétel az 1901. évi szeptember 14-én 50 K. 44 f. tűzkárt szenvedett, aminek megfelel 90 f. bruttó biztosítási dij; 6. a 63-ik tétel az 1901. július 18-án 4,000 K. részleges kárt szenvedett, aminek megfelel 65 K. 7* f. bruttó biztosítási dij; 7. a 65-ik tétel az 1901. évi július 18-án 3,758 K. 56 f kárt szenvedett, aminek megfelel 56 K. 62 f. bruttó biztosítási dij; 8. a 65-ik tétel az 1901. évi szeptember 14-én 2,394 K 51 f. kárt szenvedett, aminek megfelel 348 K. 09 f. bruttó biztosítási dij. A felmerült tűzkárokra esőleg itt 1 — X. tételszámok alatt felsorolt biztosítási dtjak tehát annak megállapithatása céljából, hogy mennyi az a fizetett biztosítási dij, amelynek 275 napra eső része térítendő vissza felperesnek, a fentebbiek szerint felperes által fizetett 17,439 K. 98 fillérből levonandó, mert az 1901. évi augusztus 17-ike mint a biztosítási év kezdete előtt felmerült károknak megfelelő összeg a fentebb előadottak szerint felperes részére nem 275 napra eső részben, hanem egészben visszatérítendő, az 1901. évi augusztus 17-ike után felmerült tűzkároknak megfelelő biztosítási dijból pedig ugyancsak a fentebb előadottak szerint felperes mit sem követelhet vissza. Levonva a felperes által fizetett 17,439 K. 98 fillérből a felmerült tűzkárokra eső, fentebb 1—K. sorszámok alatt megállapított tüzbiztositási bruttó dijak összegét 027 K. 44 fillért, marad 16,812 K. 54 f., ebből ismét levonandó az A. alatti kimutatás szerint felperes által fizetett 18,023 K. 63 fillérből a tulfizetett 97 K. 54 f. levonása után felmaradó 17,926 K. 09 f. bruttó biztosítási dij után a 3-/. alatti levél szerint R. S.-nak fizetett 1,606 K. 63 f. ügynöki dijnak a most kimutatott 16,812 K. 54 fillérre eső aránylagos része 1,506 K. 80 f. s az ennek levonása után fenmaradó rész 15,305 K. 74 f. lesz az az összeg, amelyből az 1901. augusztus 17. napját megelőző időben felmerült tűzkárokra eső s felperes részére egészben visszafizetendő dijakon felül még felperes részére 275 napra eső dij visszafizetendő vagyis az itt meghatározott 15,305 K 74 fillérből viszatéritendő felperes részére 275 napra 11,531 K. 71 f. Ehhez a 11,531 K. 71 fillérhez pedig hozzáadandó az a bruttó biztosítási dij, mely az 1901. évi augusztus 17-ik napját megelőzően történt tüzesetek folytán felmerült kárnak megfelel s amely felperes részére a fent előadottak szerint egészben visszajár, vagyis hozzáadandók a fentebb 1., 2., 3., 4., 6., 7. tétel számok alatt meghatározott biztosítási dijak 110 K. 77 f. -f- 1 K. 99 f. + 7 K. 93 f. + 29 K.36 f. + 65 K <8 f. + 56 K. 62 f. összesen 278 K. 45 f. hozzáadandó, továbbá az alperek ellenirati beismerése szerint felperes által a biztosítási dijak befizetésekor tulfizetett s felperes rendelkezésére bocsátott összeg 97 K. 54 f. és a 3,711/28,340. számú függelékkel kapcsolatban alperes által ellenirata szerint felperes rendelkezésére bocsátott, de tényleg vissza nem fizetett 51 K. 24 f.. vagyis alperes álta! visszatérítendő 11,531 K. 71 f. +278 K. 45 f. + 97 K. 54 f. + 51 K. 24 f., összesen 11,958 K. 94 f. Erre fizetett alperes a per folyama alatt 1902. évi március 14-én, midőn felperes az alperes által bírói letétbe helyezett összeget felvette 10,781 K. KH fillért, az 1902 évi május 20-án pedig 452 K. 94 fillért, összesen 11,234 K. 82 f. jár tehát még felperesnek 724 K. 12 f. Ehhez képest a kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét a per főtárgya felebbezett része tekintetében, az itt előadott s részben az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján s illetve a per folyama alatt történt fizetésekei megelőző időre megítélt kamatokra vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítása tekintetében az első birói Ítélet vonatkozó indokai alapján ennek az ítéletnek rendelkező része értelmében részben helybenhagyta, részben megváltoztatta. A perköltséget a kir. Ítélőtábla azért szüntette meg különösen, mert felperes a közte s alperes között vitássá vált követelés jelentékenyen nagyobb része tekintetében pervesztes lett. Felperesnek az alperes ellen megítélt perköltség összege ellen emeit panasza a perköltség kölcsönös megszüntetése folytán tárgytalanná vált. A m. kir. Kúria (1905. dec. 12-én 1,070. sz. alatt) következőleg ítélt : A másodbiróság ítélete alperest marasztaló nem felebbezett részében érintetlenül marad, egyéb felebbezett részeiben azonban megváltoztattatik és e tekintetben az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben azzal a hozzáadással, hogy alperes 100 K felebbezési költséget is tartozik felperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Imiokok: Helyesen fejtette ugyan ki a másodbiróság Ítéletének indokolásában azt, hogy a felek kölcsönös egyetértésével felbontott biztosítási szerződésből kifolyólag alperes által visszatérítendő dijak tekintetében különös megállapodás hiányában az általános magánjog szabályai irányadók és hogy ennélfogva visszatérítendő mindaz, aminek megtartása esetén a felek valamelyike károsodnék, de éppen ebből az elvből kiindulva nem vonhatja le alperes a visszatérítendő dijakból az ügynöke R. S. részére kikötött annak az ügynöki dijnak aránylagos részét sem, mely mint az alperes közegét illető dij, felperest sem törvénynél, sem szerződésnél fögva nem terheli és igy annak alperes részéről levonása esetén felperes nyilván károsodnék, ily körülmények között közömbös az, vájjon felperes R. S. ügynöknek engedményese volt-e vagy sem: ez okból az elsőbiróság helyesen rendelkezett, midőn ezen ügynöki dij aránylagos részét alperes által a visszatérítendő összegből le nem vonhatónak mondotta ki. Szintúgy helyesen mondotta ki az elsőbiróság ítéletének vonatkozó indokai alapján azt is, hogy alperes a bélyeg és illeték fejében fizetett összegek arányos részét is visszatéríteni és a perköltséget megfizetni tartozik. Habár az ekként megítélt ügynöki dijnak aránylagos része 1,506 K. 80 f., a bélyeg és illeték fejében fizetett összeg arányos része pedig 365 K. 75 f, összesen tehát 1,872 K. 55 f. és ekként a másodbiróság által felperes részére jogerősen megállapított 11,958 K. 94 filléren fölül még 1,872 K. 55 fillér összesen tehát 13,H31 K 49 f. illetné meg felperest, minthogy azonban felperes egyrészt keresetében maga is ennél kevesebbet (13,652 K. 12 f.) érvényesített, de másrészt az elsőbiróság Ítéletének ama megállapítása ellen, mely szerint alperes az ügynöki dij és a bélyeg és illetékek beszámításával összesen csak 12,907 K. 99 f.-t tartozik visszatéríteni : felcbbezéssel nem élt, ennélfogva részére több, mint az utóbb emlitetf összeg (mely igy alakul : alperes fizetett 11,234 K. 82 f.-t, a másodbiróság megítélt 724 K. 12 f.-t, viszatéritendő bélyeg és illeték 365 K. 75 f. ügynöki dij fejében 643 K. 30 f., összesen: 12,967 K. 99 f.) megítélhető nem volt. Bűnügyekben. Minthogy figyelemmel a vádlott ellen fenforgott, terhelő adatokra, nem Jehet kétséges, hogy az esküdtek a vádlott bűnössége iránt hozzájuk intézett kérdést azért oldattak meg tagadólag, mert a terhére rótt cselekménynek általa lett elkövetését nem látták bizonyítottnak, ami nem egyértelmű annak megállapításával, hogy a vádbeli cselekményt nem vádlott, hanem mas követte el; s minthogy ezekhez képest a B. P. 576. ij-ának 1-so pontjában meghatározott eset nem forog fenn : folyamodót kártalanítás iránti kérelmével el kellett utasítani. A m. kir. Kúria (1905. december 14-én 669 1905. P. sz. a.i B. ifj. B. Sándor s társai elleni szándékos emberölés büntette miatti ügyében) következő végzést hozott. Ifj. B. Sándor kártalanítás iránti kérelmével elutasittatik. Indokok. F. Gy. hegyközkovácsi lakos Í9!)4. évi március hó 9-én éjjel az N. 1 . házánál tartott lakodalomból haza menve, Hegyközkovácsi községben a cigányzug utcában megtámadtatott és a fejére vasvillákkal mért ütések által előidézett nagymérvű agyroncsolás következtében rögtöni halállal mult ki. Az e miatt megindított eljárás folyamán kérdőre vont M. Sándor és B. And rás beismertek, hogy a kérdéses időben és helyen ők ölték mes F- Gv.-t még pedig azért, mert a község lakossága a községben