A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 40. szám - Az Egyesült-Államok judikaturájából - Német jogászgyűlés [2. r.]

160 A JOG I pedig túlnyomó részben éppen A. L.András megválasztása érdekében foglalkozik, hogy A. L. András békéscsabai lakos és ott előzőleg is országgyűlési képviselő, Békéscsabán a megtámadott választásnál az úgynevezett parasztpárt jelöltje volt. Mindezeknek a körülményeknek együttes fennforgásából okszerűen következik és ezen az alapon a kir Kúria valónak fogadja el azt, hogy A. L. András az illető három lapszám tartalmáról megjelenésük után tudomással birt; különösen pedig A. L. András beismerése alapján megállapítja azt is, hogy ő az illető újság 4-ik számában saját neve alatt megjelent cikk tartalma és az ő szerzősége ellen az illető lapban azért nem tiltakozott, mert pártjának vezető emberei azt mondották, hogy ez a párt érdekének ártana; ellenben A. L. András nem is állította, hogy az illető újság 1-ső és 5-ik számában megjelent vonatkozó cikkek tartalma és ezeknek részben az ő szerzősége ellen, bármiként és különösen hirlapilag tiltakozni akart és tiltakozott volna. A kérvényezők részéről kérvényükben idézett és a fenn leirt szavakban nyilvánuló kitételek nem kizárólag tárgyilagos fejtegetései vagy bírálata annak a társadalmi, gazdasági és politikai helyzetnek, amiben a parasztság másokkal szemben van, hanem a használt szavak közönséges és kétséget nem tűrő érteiménél fogva a parasztosztálynak más állampolgárok, nevezetesen az uri osztály ellen gyűlöletre izgatását is magukban foglalják; az pedig a fenn megállapított ténykörülmények mellett a dolog természetéből okszerűen következik, de az illető kitételekben használt szavak világos értelméből is nyilvánvaló, hogy az az izgatás a célból történt, hogy a bekövetkezendő választás eredményét A. L. András javára befolyásolja. A kir. Kúria jelenleg szükségtelennek tartja annak kiderítését, hogy az illető újság 4-ik számában foglalt és izgatást tartalmazó vonatkozó cikket A. L. András, vagy ki irta ; mert a fenn kifejtett körülményekből okszerűen következik és ezen az alapon a kir. Kúria meg is állapítja azt, hogy az illető izgatás elkövetését A. L. András a fentiek szerint jelentkező tényeivel és mulasztásaival szándékosan legalább is előmozditotta és könnyítette és igy A. 1.. András abban az izgatásban részes. Ezeknél fogva a megtámadott választást az 1899. évi XV. t.-c. 3. §. 8. pontja alapján és 73.. 121. §§. értelmében a bizonyítási eljárás elrendelése nélkül érvénytelennek ki kellett mondani, az ez által tárgytalanná vált egyéb felhozott érvénytelenítési okokat, tényeket és bizonyítékokat mellőzni, ama törvény 127. §. alapján A. 1.. Andrást és a választás védelmét elvállalt választókat a kérvényezők részére megállapított költség megfizetésében egyetemlegesen elmarasztalni és ama törvény 122. tj-a alapján A. 1.. András cselekvő és szenvedő választóképességét, a terhére megállapított cselekménynyel arányban álló időre felfüggeszteni. A fentiek szerint az eljárás folyamán az 1878. évi V. t.-c. 172. g-ba ütköző büntetendő cselekmény jelenségei mutatkozván, az 1899. évi XV. t.-c. 126. §. értelmében az összes iratoknak az igazságügyminiszterhez áttélele elrendelendő vol:. Az itélet hiteles kiadványainak a képviselőház elnökéhez átküldése az 1899. évi XV. t.-c. 125. g-a rendelkezésén alapszik. A rágalmazás tényálladékát nem szünteti meg az állitások valódiságának bizonyítása, hanem a Btk. 263. § végbekezdése szerinti büntetlenséget eredményezi s igy a panasz a B. P. 385. §. 1. c. pontjára lett volna alapítandó, amely azonban szintén nem bir törvényes alappal, mert a kir. itélö tábla nem fogadta el valónak azon tényt, amelyből megállapítható volna, hogy vádlott állításának valódiságát bizonyította volna, de sőt ennek éppen ellenkezőjét állapította meg. Am. kir. Kúria(19U6. szeptember 11-én 8,263/1906. B. sz. a.) nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt K. K. elleni ügyben következő végzést hozott: A semmisségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A kir. Ítélőtáblának ítélete ellen a közvédő és vádlott a B. P. 385. ij. 1- a) és b) pontja alapján érvényesítettek semmisségi panaszt minden közelebbi indokolás nélkül, de a védekezési álláspontból kivételesen bűncselekmény tényálladéka azért nincsen, mert a vádlott állításának valódiságát bizonyította és mert a cselekmény tévesen minősíttetett rágalmazás vétségének. A panaszok azonban egyik irányban sem alaposak, a rágalmazás tén\álladékát ugyanis nem szünteti meg az állitások valódiságának bizonyítása, hanem a Btk. 263. §. végbekezdése szerinti büntetlenséget eredményezi s igy a panasz a B. P. 385. 1. c) pontjára lett volna alapítandó, amely azonban szintén nem bir törvényes alappal, mert a kir. ítélőtábla nem fogadta el valónak azon tényt, amelyből megállapítható volna, hogy vádlott állításának valódiságát bizonyította volna, de sőt ennek éppen ellenkezőjét állapította meg. A valóknak elfogadott tények alapján pedig a minősítés tekintetében sem tévedett a kir. Ítélőtábla, mert annak a valótlan ténynek az állítása, hogy a főmap-ánvádló mint pénztárnok a pénzt saját céljaira fordította s a közeledő pénztárvizsgálat előtt azt megtérítette, valódiság esetén mindenesetre alkalmas arra, hogy főmagánvádló ellen a bűnvádi eljárás foganatba tétessék. Az alaptalan panaszok tehát a B. P. 437. 4-ik bekezdéséhez képest elutasitandók voltak. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi panasz nem észleltetett, mert a főmagánvádló, mint a bpesti házfelügyelők jogvédő egyesületének pánztárnoka, nem közérdekű feladat ellátását teljesítette, igy tehát közmegbizatásban eljárónak nem tekinthető. A nyílt levelezőlap Temesvárott adatván fel, annak tartalmáról a feladás helyén bárki tudomást szerezhetett, ekként tehát Temesvár volna tekintendő az elkövetés helyének. Minthogy azonban a sértett a levelezőlapot N.-Becskereken vette kézhez, tehát itt vett róla tud mást és mi adat sincs arra nézve, hogy a nyilatkozatról Temesvárott bárki tudomást szerzett volna Nagy-Becskerek tekintendő az elkövetés helyének és a B. P. 16. tj a értelmében az ottani bíróság illetékes. A m. kir. Kúria (1906. szeptember hó 13-án 7,851 1.906, B. sz. a.) becsületsértés vétségével vádolt 1.. Oszkár elleni ügyben következő 'végzést hozott: A fennforgó ügyre nézve a nagybecskereki kir. járásbíróság mondatik ki illetékesnek. indokok : N. Sz. feljelentette L. Q. temesvári lakost becsületsértés vétsége miatt a temesvári kir. jbiróságnál azért, mert az utóbb nevezett Temesvárott keltezett nyílt levelező-lapot küldött neki, amelyben a feljelentő becsületsértést lát. A temesvári kir. járásbíróság 1906. B. 1,047 1. sz. a. kelt végzésével az ügyet a nagybecskereki kir. járásbírósághoz tette át, mert a sértett a levelező-lapot Nagy-Becskereken vévén át, az elkövetés helyének az tekintendő s ekként az eljárásra a B. P. Ki. $-a értelmében a nagybecskereki kir. járásbíróság az illetékes. A nagy-becskereki kir. jbiróság 1906. B. 528/1. sz. a. kelt végzésével saját illetékességét leszállította és visszaküldötte az iratokat, mert a nyilt levelező-lap Temesvárott adatván fel, annak tartalmáról a feladás helyén bárki tudomást szerezhetett, ekként tehát Temesvár tekintendő az elkövetés helyének. Minthogy azonban a sértett a levelező-lapot Nagy-Becskereken vette kézhez, tehát itt vett róla tudomást és mi adat sincs arra nézve hogy a nyilatkozatról Temesvárott bárki tudomást szerzett volna: Nagy-Becskerek tekintendő az elkövetés helyének és a B. P. 16. ij-a értelmében az ottani bíróság illetékes. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A budapesti kir. tszéknél Ungerleider Márkus Hen rik kávés ellen, bej. dec. 22, fsz. jan. 19, csb. Bothos Gyula dr., tg. Bosányi Iván. — A budapesti kir. tszéknél Mucha Lajos helybeli lakatos és kereskedő ellen, bej. dec. 23, fsz. jan. 22, csb. Bothos Gyula dr, tg. Détsy Imre dr - A szekszárdi tszéknél Koszorú József helybeli lakos ellen, bej. nov. 27, fsz. dec 24, csb. Sonnewendt Frigyes dr. tg. Leopold Kornél, dr. — A pécsi tszéknél Krausz Károly mohácsi szabó ellen, bej nov. 17, fsz. nov. 13, csb. Zefferovics János, tg. Rédei Károly dr. — A pécsi tszéknél Steiger István Kristóf ellen, bej. nov. 22, fsz. dec. 19, csb. Zefferovics János, tg. Bóra László. Az aradi tszéknél Nádas Gyula helybeli cég ellen, bej. nov 1, fsz. nov. 7. csb. Heller Mór dr, tg Ursu János dr. Pályázatok ; A zilahi tszéknél aljegyzői áll. okt. 13 (223). — A gvőri kir. ítélőtáblánál birói áll. okt. 13 (v23) — A* bánffyhunyadi jbiróságnál jegyzői áll. okt. 16 (225). — A szabadkai tszéknél albiroi áll. okt. 16 (225). — A miavai jliiróságnál albirói áll. okt. 16 (226).,— A váli jbiróságnál albirói áll. okt. 17 |226) — A zsombolyai jbiróságnál albirói áll. okt. 17 (226) — A szigetvári jbiróságnál albirói áll. okt. 17 (226). A beregszászi tszéknél birói áll. okt 18 (227) - Az oravicabányai jbiróságnál albirói áll. okt. 1« (227).— A tiszafüredi jbiróságnál biroi áll. okt. 18 (227). — A hátszegi jbiróságnál albirói áll. okt. 18 í227) — A felsövisói jbiróságnál albirói áll. okt 18 (227). — A dárdai jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 18 (227). - A szilágysomlyói jbiróságnál albirói áll. okt. 18 (227) — A segesvári jbiróságál birói áll. okt. 18 (227;. — A devecseri jbiróságnál aljegyzői áll okt. 18 (227). - A varrannói jbiróságnál albirói áll. okt. 19 (228). — A szegedi kir. ítélőtáblánál birói áll. okt. 19 (228). — Az abrudbányai jbiróságnál albirói áll. okt. 19 (228) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Arad A F. Luca— Wechsler (3.4-82/905. ca. Vörösmarty szept. 29 hh. és mv. — Mezőkövesd R. D. dr. Rési Rési (2,226/90i. sz. ea. Istvánffy, okt. 2 hh. — Mór H. J. dr. Horváth-b. ü. érk. 5,799/906. b. sz. a. ea. Tóth, n. e. — Nagyszombat B. E. Peko—Peko (7,808/906. ea. Forster) n. c. — Somorja P. K. dr. Mikóczy—Lelkes (4,350/905. ea. Forster) szept. 28 hh. — Turócszentmárton V. I. dr. Sislik—Sislik (I. G. 202/906.) hh. a tszék ítélete. — Újvidék R. Gy. Csizmár—Csizmár érk. 37C9/906. sz. a. ea. Orosay ; 3—4 hét múlva. Kir. közjegyzőhelyettest keres irodája részére fővárosi kir. közjegyző. Német nyelv alapos ismerete kívánatos. Részletes ajánlatok «A. B. » jelige alatt Fischer J. D. hirdetési irodájába, Gerlóczy-utca 1. kéretnek. Ügyvédi iroda, bírósági székhelyen, hol középiskola (gimnázium) van — lehetőleg Dunántúl — átvételre kerestetik. Cim leadható dr. Hajós Gyulánál, VI., Ujvilág-utca 35. Jogszigorló, kinek 8-10 évi ügyvédi irodai gyakorlata van és ugy az irodai belső kezelést (evidenciát), mint a külső eljárást elvégzi, kisebb dolgokat fogalmaz, azonnali vagy október 15-iki belépésre vidéki ügyvédi vagy közjegyzői irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Tót nyelvben jártas és két évi gyakorlattal biró ügyvédjelölt-jogtudor irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. «»*LLAB BÉ8ZVÉNVTÁR5ASÁO NYOWOÁjA BUDAPEST