A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 39. szám - Görög büntetőjogi munkák

A JOG 277 , T\ gyern^keket nevel, velük lakik együtt, még eletében átruházza mgatlanát esetleg haszonélvezeti jogának tentartas^ya a felserdült gyermekekre, de igen ritkái fordul elo, hop oldalág, rokonoknak, például testvéreknek testvére gyermekeinek meg eletében ajándékozza az egész vagyonát mert a természetes gondolat menete az ilyen embernek az' hogy elég jókor jutnak ezek az ő szerzett, vagy örökölt vagyonahoz akkor, ha már elhalálozott. s> Az örökös tehát hazugsághoz folyamodik a törvény lliiberahs intézkedése miatt és a bizottság, természetszerű ambicionalasaval annak, hogy minél több hagyatéki ügyet befejezhessen, szívesen acceptálja a bemondott és az 1886 évi XXIX t.-cikk 18. §-ára reá illő szerzésmódot t A^f 1Sí X;XIX- í"?,16- §-a alawán a bizottsá. gok, toluk telhetőleg tartózkodnak a jegyzőkönyvek felvételétől és pedig azért, mert a mi törvénykönyvünk szinte minden l.berahsmusat, amit a tényleges birtoklás védelmében kodifikált, lerontja a 44. §-ban. Nézzük ezt a két szakaszt A 16 S a tényleges birtokos részére bejegyzést rendel, ha a bizalmi férfiak es a helyhatóság által bizonyítja, hogy a földet 3 éve békésen birtokolja és a telekkönyvi tulajdonos a bizottságnak szabályszerű idézése és felszólítása dacára, a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzésének ellent nem mondott. A 44. §. pedig kimondja, hogy arra az esetre, ha a telekkönyvi tulajdonos ellentmondást nyújt be, ugy a tényleges birtokos kérelmével a törvény rendes útjára utasítandó. Nem-e frivol játék ez azzal a tiszta tendenciával, amit a törvény szelleme sugároz, hogy a becsületes birtoklást tulajdonjogi erőre emelje ? Figyelemmel kell lenni ennek a kérdésnek vizsgálatánál, hogy a kiküldött bizottság csak annak a kérvényezőnek jelentkezésére vesz fel az 1886. évi XXIX. t.-c. 16. §-a alapján jegyzőkönyvet, akinek mindene van, csak okirata nincsen. A bizalmi férfiak nem csak 3 évi birtoklást igazolnak, mert hisz a községi visszonyokat tekintve, a 3 éves szerző még nem is tulajdonos, annak a tulajdonosi minősége még nem vésődött be a köztudatba. Ha a községi elöljáróság (a törvény szavai szerint helyhatósági valakit tényleges birtokosként tanúsít, ha a bizalmiférfiak azt mondják, hogy ezt a helyrajzi számot valaki tényleg birja, az majd mindig emberemlékezetet meghaladó időről datált békés birtoklás, nem önbiráskodás-szerezte erőszakos birtoklás, hanem békés mezei munka évtizedeken keresztül való háborithatlan folytatása, amelynek csak az a hibája, hogy formába öntött jogcímet és bekebelezési engedélyt tartalmazó okirat nem támogatja. A törvény azonban elégtételt ad a tlkvi formalismusnak. A tényleges birtoklást, a bizalmi férfiak és a helyhatóság nyilatkozatát, a bizottság helyszínén való észleleteit figyelembe sem véve, perre, rendes útra utasítja a tényleges birtokost feltétlenül, ha a tlkvi tulajdonos a törvényes ha.táridő alatt ezt a kategorikus kijelentést teszi: «Ellentmondok)). A per pedig a kis ember réme, veszedelme. Feltétlenül respektálja a jogrendben élő ember a szerzési címeket és módokat, ereje van a szerződésnek, fokozott ereje van az árverési vételnek, de csak az a szerzés érdemel védelmet, mely reális, becsületes és a tényleges birtoklásnak megfelel. Nem telekkönyvi tulajdont vesz szerződéssel vagy árverésen a becsületes és védelemre méltó vevő, hanem földet, ingatlant, ami helyszinelési hibából kerül tlkvbe, ami nem létezik, vagy más jószágtesthez csatolva létezik, arra nézve semminemű becsületes jogügylet nem köthető. Az ellentmondás tehát feltétlenül tárgyalás, a megejtett bizonyítási eljárás alapján beható, a peres eljárás minden kellékével rendelkező birói analysis foganatosításával bírálható el igazságosan, nem pedig azzal a kötött formalismussal, amit a törvény 44. §-ában látunk. Az 1886. évi XXIX. t.-cikk 64. §-ában van szó ugyan tárgyalásról, nem kötelezőleg, hanem csak a birói belátásra bízva annak elrendelését és pedig akkor, ha az 1888. évi XXIX. t.-cikk 16. vagy 18. §-án alapuló jegyzőkönyvi kérelem ellen, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséhez az elhalt tkvi tulajdonos jogutódai nem akarnak hozzájárulni es ezek a jogutódok élnek ellentmondással. Ilyenkor szükség esetén jegyzőkönyvi tárgyalást tart a telekkönyvi hatóság, azonban ennek a tárgyalásnak a keretei lehetetlen és indokolatlan módon szűkre vannak szorítva es csak csupán arra terjedhet a felek közötti jogvita illetve a bizonyító eljárás, hogy az ellentmondással élők orokosei-e a tkvi tulajdonoknak vagy sem, ha ezt kellőleg igazoljak, ugy az ellentmondás sikerre vezet és a bizottság oknyomozó, beható és becsületes munkája semmissé válik. De lege ferenda tehát a tárgyaló hatóságnak teljes beható alapossággal, esetleg a tényleges birtoklást igazoló tanuk meghallgatása mellett kell megállapítani a birtoklás eredetét, annak időtartamát és kinyomozni azt a tévedést, aminek folytán az ellentmondó tlkvi tulajdonos, vagy annak jogutódai az ingatlanra nézve tlkönyvi tulajdont szereztek. Ezt a mai törvény nem engedi meg és azért e felhozott okokból anyagi rendelkezéseiben is megérett a revis:óra, mert nem szolgálja lelkiismeretességgel és liberalismussal a tényleges birtoklás imperativ érdekét. Hátra van még az adminisztráció reformja és az azzal kapcsolatos mellékkérdések, amelylyel a befejező írásom foglalkozik. Belföld. A nagyváradi kir. tábla területéhez tartozó bíróságok, ügyészségek birói kara és segédszemélyzete Mary József törvényszéki elnök elnöklete alatt f. hó 24-én rendkívül népes értekezletet tartott, amelyet az elnök nagyhatású beszéddel nyitott meg. Beszédében rámutatott arra, hogy a mai kormány az, amelytől a bírák sorsuk javítását joggal remélhetik. Bóhni Jenő előadó ismertette a birói kar helyzetének javítása érdekében keletkezett eddigi mozgalmakat, azután előterjesztette az előkészítő bizottság javaslatát. Az értekezlet határozatot hozott, mely a következőket tartalmazza : 1. A magyar birói függetlenségnek, mint az alkotmányegyik biztositékának ugy erkölcsi, mint anyagi tekintetben mielőbbi kiépítését elsőrendű alkotmányos kérdésnek tekinti. 2. Óvást emel az ellen, hogy a bírói függetlenség kiépítése tárgyában megindult mozgalomnak bármiféle pártpolitikai irányzat tulajdonittassék. 3. A magyar birói függetlenség kiépítése érdekében elodázhatatlanul szükségesnek és időszerűnek tartja az országos birói értekezletnek mielőbbi összehívását, mert mig egyrészt a magyar bírák helyzete a jelenlegi visszonyok közt tarthatatlan és gyors orvoslást igényel, másrészt éppen az a körülmény, hogy a jelenlegi kormány a bíróság helyzetét érintő törvényjavaslatot készül előterjeszteni, szükségessé és időszerűvé teszi, hogy a biróság bajai feltárassanak és a bajuk orvoslására vezető módok és eszközök kijelöltessenek. Ezért megkeresik a szegedi ítélőtáblához tartozó birák és ügyészek értekezletét előkészítő bizottságot, hogy az országos birói értekezletnek Szegeden leendő összehívása iránt intézkedjék. 4. A szegedi tábla területéhez tartozó birák, ügyészek és segédszemélyzetnek értekezletén hozott bírósági reformok irányairól és céljairól tájékoztató 12 pontban körülirt határozatot a tárgyalások alapjául elfogadja, azt magáévá teszi, annak kiemelésével, hogy a bírák és ügyészek, valamint a segédszemélyzet az 1869. évi IV. törvénycikkben lefektetett elvek fenntartásával a többi állami tisztviselőktől elkülönítetten külön státusba vétessenek és rangosztályuk, javadalmazásuk, tekintet nélkül a többi állami tisztviselők rangosztályára és javadalmazására, állapíttassák meg. Epp ezért a hivatkozott értekezleti határozat 6. pontjában felsorolt fizetési osztályokba való sorozást ugy értelmezi, hogy a birák és ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi segédszemélyzet javadalmazását abban a mértékben és arányban találja megfelelőnek, amely mértékben és arányban e határozat 6-ik pontjában megjelölt rangosztály és fizetési fokozat a javadalmazást megállapítja. 5. Kívánja, hogy a kir. táblánál működő birák épp ugy kúriai birák lehessenek helyi alkalmaztatásukban, mint a törvényszéki elnökök. 6. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a hivatalvezetőnek a hivatal vezetésével szükségszerűen felmerülő és azzal összekötött kiadásai megtérítésére fizetésének bizonyos százaléka pótlékul adassék. 7. Az értekezlet végül ezen határozatát tudomásulvétel és csatlakozás, valamint a törvényszék területén levő bíróságok tagjaival való közlés végett az ország összes törvényszékeinek, bíróságainak és ügyészségeinek megküldi. Az értekezlet ezt a határozatot lelkesedéssel elfogadta. A mozgalom rendkivül élénk Nagyváradon. Külföld. Görög büntetőjogi munkák. Irta THÓT LÁSZLÓ dr. A görög büntetőjogi irodalom ujabban több figyelemreméltó terméket produkált, amelyek mind terjedelemre, mind tartalomra nézve, egyaránt első helyen állanak. Ilyenek: Sartpolos volt athéni egyetemi tanárnak ujabb kiadásban megjelent s <iA Görögországban érvényes büntetőjog rendszere* cimü, négykötetes munkája, továbbá Maniakisnak, a görög kir. icmmitőszék főügyészének, «Büntetőjog* és Kastorchis athéni egyetemi tanárnak « Volenti non jit injuria* cím alatt megjelent munkája. Saripolos munkája uSzisztima tisz e?i Hellndi iszkhiuzisz pinikisz nomothesiassf) cimen jelent meg. Az olasz irók szokása szerint §-okban (1,435 §.) tárgyalja az anyagot. Voltaképen a btk. egész anyagát szándékozta földolgozni a szerző; azonban