A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 38. szám - Délibábok hőse

A JOG esetre sem volna kötelezhető és igy a kereset, amely további befizetésre irányul, mindenesetre alaptalan. A m. kin Kúria. (19(t6. évi május 15-én, 858/904. v. sz.) A másodbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Kibocsátó csak akkor indíthat váltókeresetet az elfogadó ellen, ha visszkereset alatt állván, a váltót visszaváltotta. A budapesti kir. ítélőtábla: (191)5. március 28-án, 795. sz.) Az elsöbiróság (elutasító) ítéletét helybenhagyja azzal a változtatással, hogy leiperest keresetével kereshetőségi jog hiányából utasítja el. Indokok: A kereset alapját képező két váltó mindegyikén felperes mint kibocsájtó szerepel, rendelvényesként pedig az intézvényezettként is szereplő K. Zs.-né van feltüntetve; e szerint a kereseti váltókat a kibocsátó felperes nem állította ki saját rendeletére, a rendelvényes pedig a váltókat tovább nem forgatta és felperesre át nem ruházta. Ily körülmények között ezen váltók alapján a felperes kibocsátó igazolt váltóbirtokosnak és váltókereset indítására jogosítottnak csak ugy volna tekinthető, ha visszkereset alatt állván, a váltókat visszaváltotta volna, mert a váltó puszta birtoka a kibocsátónál sem elegendő a perelhetési jog megállapításához ; felperes azonban a kereseti váltók birtokába saját elődásából kitetszőleg is nem visszaváltás utján jutott. Közömbös az is, hogy felperes a kereseti váltókon telepesként, illetőleg olyan személyként van megjelölve, kinél a fizetés teljesítendő, mert ennek joghatálya nem az, hogy az elfogadók a telepesnek tartoznak fizetni, hanem csak az, hogy az elfogadók a váltótulajdonosnak a fizetést a telepesként megjelölt személy, mint megbízottjuk által teljesitendőleg ígérik. Felperes váltói legitimatiójának hiányát felperesnek a váltók hátlapjára vezetett az a nyilatkozata sem állítja helyre, mely szerint kijelenti, hogy a váltók szövegében előforduló rendelvényes nevének kiigazításával a váltó felperesnek saját rendeletére fizetendő, mert ezzel, a váltó szövegétől teljesen elkülönített kiigazítással a váltók szövegének eredeti tartalma megváltozottnak nem tekinthető. Az elsöbiróság ítélete tehát azzal a változással, hogy felperes keresetével a kereshetőségi jog hiányából utasittatik el, az itt felhozott indokok alapján helybenhagyandó volt. A m. kir. Kúria (1906 június 25-én, 641/905. v. sz.) A másodbiróság ítéletét a felhozott indokainál fogva és azért hagyja helyben, mert ha felperes a kereseti váltókat oly alakban kapta, hogy azok csak a rendelvény kiigazítása mellett voltak érvényesíthetők, a rendelvény kiigazítása csak oly esetben lett volna jogosult, ha ehhez a kiigazításhoz a váltókötelezettek beleegyezésüket adták volna. Ily beleegyezést azonban felperes nemcsak nem bizonyít, de nem is állit. Ha tehát felperes magában a váltó szövegében a váltó hátára vezetett nyilatkozat értelmében igazította volna ki a rendelvényt, a fentebb jelzett megállapodás hiányában ez a körülmény sem állapítaná meg felperesnek kereshetőségi jogát. Ha a vétel akként jött létre, hogy annak tárgya ugyanolyan legyen, mint egy másik ily dolog, ugy nem a kereskedelmi törvény 359. és köv. §-aiban szabályozott próbára való, hanem a minőség meghatározása mellett létrejött vétel jött létre, melytől a vevő csak azon az esetben állhat el, ha az áru a kikötött minőségnek meg nem felel. A fedezeti váltóval szemben azt, hogy az áru minőségi hiányokban szenved, a váltóadós tartozik bizonyitani. (A m. kir. Kúria 1906. április 25. 409/905. V. sz. a.) A mintagyüjtemény rendeléséből nem hárulhat a rendelőre oly feltétlen kötelezettség, hogy azt minden körülmények közt köteles megtartani; ily rendelés csak azt a kötelezettséget vonja maga után, hogy a rendelő megtekintés után nyilatkozni tartozik, hogy elfogadja-e a küldött mintagyüjteményt. Nem tesz e részben különbséget, hogy a rendelő a mintagyüjtemény rendelésénél olcsó árakat kivánt. (A bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1905. dectmber 29. E. 519/905. sz. a.) Abban az esetben, ha a vevő a vételár megfizetésével késik s az áru még átadva nem lett, az eladót csak az a jog illeti meg, hogy vagy a szerződéstől egyszerűen elállhasson, vagy a szerződés teljesítését és a késedelemből eredő kár megtérítését követelhesse, vagy végre az árut a vevő rovására eladhassa és a kár megtérítését igényelhesse, de nem illeti meg az a jog, hogy a szerződéstől való elállás mellett kártérítést is követelhessen. (A m. kir. Kúria 1906. május 2>. 588/9J5.) Ha a biztosító a dijnyugtát éveken át nem készpénz, hanem bon ellenében adta ki, ugy utóbb ettől a gyakorlattól önkényt el nem térhet, mert az ekként való teljesítés a gyakorlat folytán szerződéses alapot nyert. (A m. kir. Kúria 19UH. június 12 635/1905. sz. a.) A balesetből származó járadék-követelés kétségtelenül tartás jellegével bir, az ilyen természetű követelés a dolog természeténél fogva a kereset beadását megelőzőleg lefolyt hosszabb időtartamra csak azon esetben érvényesíthető, ha az igénynyel fellépő peres fél bebizonyítja, hogy a késedelmeskedés nem rajta mult, vagy hogy a kereset indításáig lefolyt hosszú időtartam alatt saját vagyonából tartotta fenn magát. (A m. kir. Kúna 1906. március 29. 1,534/906. sz. __=—=== A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A haszonélveset szolgalmával terhelt ingatlan után eső f öldadót és II. oszt. kereseti adót a haszonélvező tartozik meg fizetni. (11,174/905. sz.) Kinevezett segédmérnök akkor is IV. oszt. kereseti adó alá esik, ha nem fizetést, hanem havi napidijátalányt élvez. (11,903/905. sz.) " Ha a haszonélvező anya a tulajdonjogot öröklő fiával ugyanegy háztartásban él: a fiu terhére kivetett illeték még akkor sem tartható függőben, ha a fiu anyjának az eltartásért űzet. (9,462/905. sz.) A magánzók, akiknek semmi foglalkozásuk nincs, I. oszt. kereseti adót fizetni nem kötelesek. (5,590/905. sz.) A vasúti lámpák elhelyezésére szolgáló, úgynevezett látnpista-kamarákat állandóan adómentes gyári, vagy ahhoz hasonló iparépületnek tekinteni nem lehet. (14,381/905. sz.) Az állami kedvezményben részesített részvénytársulatok a részvények utáfi járó kamatok és osztalékok mitiden egyes szelvényétől kötelesek a II. fokozat szerinti bélyegilletéket a fizetési lejáratkor készpénzben befizetni. (18,468/905. P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök:A nagykanizsai tszéknél Szabó Sándor keszthelyi szabó ellen, bej. okt. 13, fsz. okt. 30, csb. Nensiedler Antal dr., tg. Stieder Lajos. — A temesvári tszáknél Freund Ödön helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 29, fsz. nov. 26, csb. Pavlovics Márk dr., tg. Hirsch Ignác. Pályázatok : A nagyszebeni tszéknél aljegyzői áll. szept. 29 (211). — A kolozzvári kir. Ítélőtáblánál birói áll. okt. 1 (213). — A budapesti bümetötszéknél aljegyzői áll okt. 4 (216). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Alsókubin M. F. dr. Pollacsek—Pollacsek (4,928/905, ea. Lallosevics) szept. 19 hh. — Dárda G. L. dr. Zsivits—Dorits szept. 12 hh. — Dárda N. K. dr. Zsivits—Dorits (4,750/90.5. ea. Lallosevicsi szept. 12 hh. — Devecser Gy. G. Puskás—Gasparics (145 >/904, ea. Pinkovits) szept. lí hh. — Nagybecskerek A. E. dr. Kukurov—Kulcurov (4,720/905. ea. Lallosevics) szept. 17 hh. Keresek szerbül jól tudó ügyvédjelöltet, teljes gyakorlattal. Kezdőfizetés 120 kor. és a kiküldetési dijak, melyek havonta 30—40 koronát tesznek ki. Háromévi budapesti, részint vidéki teljes és önálló gyakorlattal bíró ügyvédjelölt jó forgalmú vidéki ügyvédi irodában október 15-től vagy azonnali belépés mellett jelölti állást keres Cime a kiadóhivatalban. 10 éves közjegyzői gyakorlattal bíró közjegyzőhelyettes, azonnali belépés mellett, nagyobb vidéki városban állandó alkalmazást keres. Okleveles jegyző, jelenleg megválasztott segédjegyző, hoszszabb időn át volt közjegyzői irodavezető segéd, kitűnő hagyatékista, s a közjegyzői irodának felelősség melletti vezetésére vállalkozik; irása jó; gyors munkás, a tót nyelvet is bírja: Október 1-ére állást keres. Cím: «segédjegyző* Sókut (Zemplén-megye.) Tót nyelvben jártas és két évi gyakorlattal bíró ügyvédjelölt-jogtudor irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. A részvénytársaság nem kötheti ki alapszapályaiban, hogy Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan részvényeit eladni, illetve átruházni kivánó részvényes ebbeli jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján szándékát előbb az igazgatóságnak köteles bejelenteni és nála == a részvényt 30 napra letétbe helyezni. (A temesvári kir. Ítélőtábla A szerkesztésért felelősek : 3-971 ;,ü5- sz- ^g*«e ) Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. i V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf ranpart 3. »*t_LAe BÉSZvf N* T4R6A8ÁG H TOMDÁ JA BUDAPEST - - ---