A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 37. szám - A birói függetlenség

148 A JOG körülmény sem, hogy alperes ezen X. alatti megrendelésből eredő tartozásáról felperes részére külön kötelezvényt ki nem állított: mert az X. alattiban engedélyezett részletfizetési kedvezmény a kötelezvény kiállításától függővé nem tétetett. Az elsőbiróságnak az a rendelkezése pedig, amely szerint felperest kamatkövetelésének egy részével elutasította, és alperest csak a perköltség aránylagos részében marasztalta el: a benne ide vonatkozóan felhozott indokok alapján hagyatott helyben. A m. kir. Kúria (1906. jun. 15-én 496. p. sz. alatt) következőleg ítélt: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. Ha a vevő akként rendelkezett, hogy az eladó a megvett árut ne neki, hanem egy harmadik személynek (az ővevőjének) küldje, ez nem menti fel őket az alól. hogy a más helyre küldött árut az átvétel alkalmával megvizsgálják és a minőségi hiányokat az eladóval azonnal közöljék. A vételár fedezetére adott váltó iránti perben a vevő tartozik bizonyítani, hogy az árut azonnal megvizsgálta és minőségi hiányok miatt rendelkezésre bocsátotta, mert ezek nélkül a vételtől el nem állhat s a váltó összegét megfizetni tartozik. (A m. kir. Kúria 19u6 június 19 577. 1905. V. sz. a.) A biztosítási ügynök a felektől leendő behajtás végett neki átadott kötvények értékeért szerződésszerű kikötés hiányában is felelős, ha hosszabb idő eltelte dacára sem a kötvényeket vissza nem szolgáltatta, sem értékükkel el nem számolt s a felelősségét elenyésztetö tényeket ő köteles bizonyítani. Mindez a megbízási viszonyból következik, mely a biztosító társaság és ügynöke között fennáll. A biztosítási ügynök ugyanis, aki nem megőrzés, hanem behajtás végett kapja a kötvényeket, a gondosságánál és hűségénél fogva, mely a megbízott kötelessége, amint a beszedett dijakat nyomban beszolgáltatni, vagy elszámolni, ugy, ha azok be nem folynak, a vonatkozó dijkötvényeket haladéktalanul visszaadni tartozik. IA m kir. Kúria 1906 jun. f. 874. v. sz. a) «Von heute am 13-ten Juli. 1902.» megjelölés, mint a váltó lejárati ideje nem teszi a váltót kellékhiányossá. (A m. kir. Kúria 1906. június 12. l,277/»05) A közlési kötelezettség megsértésénél a súlypont nem a subjektiv, hanem az objektív értelemben fontos körülmény elhallgatásában vagy valótlan bemondásában rejlik. Ha tehát a biztosított a kérdőívben foglalt oly kérdésekre, amelyek a biztosítás elvállalására lényeges befolyással nincsenek, valótlan feleletet ad, a közlési kötelezettséget biztositásjogi szempontból meg nem sérti. Nem minden a kérdőívbe felvett kérdés képez a biztosítás elvállalására fontos körülményt, amiért is a feltett kérdés dacára annak elhallgatása, hogy a biztosított állott-e megelőzőleg orvosi kezelésben, a biztosítási szerződés érvényének megtámadására csak ugy szolgálhatna jogos alapul, ha a biztosított nem valamely minden utókövetkezmény nélkül maradt muló baj miatt gyógykezeltette magát. (A m kir. Kúria 1906. június 19. 1,015/905. V. sz. a) Az értékpapírok adás-vétele kereskedelmi ügylet s következőleg annak közvetítése is kereskedelmi ügyletnek tekintendő. (A bpesti kir. Ítélőtábla. 19U6. máj. 1. 9ÍÍ/906 sz. a) A csődmegtámadási jog kifogás utján a kereset kézbesítése napjától 6 hónap alatt lévén érvényesítendő, ezen időn tul beadott elleniratban a jog már elévült akkor is, ha az ellenirat beadására halasztás adatott. (A m. kir. Kúria 1906. febr. 16. 1.A95/905.; Bűnügyekben. Bemászás mellett elkövetett lopás esetén mindazok tettestársak, akik bemásztak. Ha az ingó dolog helyéből kimozdittatott, a lopás be van fejezve. A szegedi kir. ítélőtábla. (1905. évi aug. hó 20-án, 2,069. sz.) Az elsó'biróság ítéletének a bűnösségre vonatkozó nem felebbezett része érintetlenül marad, ugyanannak az ítéletnek a bűncselekmény minősítésére s a büntetésre vonatkozó felebbezett része megsemmissittetik s vádlottak a Btk. 333. §-ába ütköző, a 336. §. szerint minősülő' lopás bűntettébe, mint a 70. §. szerinti tettestársak mondatnak ki bűnösöknek, melyet azzal követtek el, hogy az elsőbiróság által megjelölt helyen és időben a sértett bezárt udvarára a kerítésen át bemásztak s a nyitott kasból P. Maxa két zsák bmát jogtalan eltulajdonitási szándékból kivett és azok egyikét elvitel végett I. Zsivánnak átadta. Ezért a Btk. 304. §-a alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával egyenként 6 hónapi börtönre s a 341. §. alapján 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogok gyakorlatának hasonló időtartamú felfüggesztésére ítéltetnek. Imiokok: Minthogy P. Maxa vádlott az elidegenitendő búzát a magukkal vitt zsákba már berakta s a zsákok egyikét vádlotttársának át is adta, minthogy vádlottak e szerint jogtalan eltulajdonitási szándékkal birtokukba vették, a vád tárgyává tett lopás nem kísérletet, hanem az elvétel ténye következtében, arra való tekintettel, hogy az bemászás által követtetett el, a Btk. 336. §-ának 3. pontja alá eső befejezett lopás bűntettét képezi. Ennélfogva az elsőbiróság ítéletének e bűncselekmény minősítésére s ebből folyóan a büntetésre vonatkozó része a Bp. 385. §-ának h b) pontjában megjelölt anyagi semmisségi ok fenforgása miatt a Bp. 423. §-ának 2. bekezdése értelmében megsemmissitendö s vádlottak cselekménye a törvénynek megfelelően minősítendő volt. A büntetés kiszabásánál a tábla a Btk. 92. §-ának alkalmazását indokoltnak látta, mert az elsőbiróság által helyesen felhozott enyhitő körülményeket nyomatékosaknak találta s miután súlyosító körülmény nem forog fenn, a cselekményre megállapított büntetés legkisebb mórtékének alkalmazása indokolt. A m. kir. Kúria. (1906. febr. 14-én, 1,560. sz.) A közvédőnek s a vádlottaknak semmisségi panasza folytán: a semmisségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A tábla ítélete ellen a közvédő a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert vádlottak a lopás bűntettében mondottak ki bűnösöknek, holott a megállapított tényállás szerint cselekményük a lopás kísérletének lett volna minősítendő. A tábla ítéletének az eiső fokban eljárt törvényszéknél történt kihirdetésekor pedig a vádlottak «a cselekmény minősítése miatt*, tehát nyilvánvalóan a Bp. 385. §-ának \. b) pontjában meghatározott semmisségi ok miatt jelentettek be semmisségi panaszt. Minthogy azonban a tábla által valóknak elfogadott s a Bp. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a Kúria által határozata hozatatalánál alapul veendők azok a tények, hogy vádlottak Battonyán, 1904. évi december hó 24-én éjjel a B. Overtia bezárt udvarába a keritésen át bemásztak s a nyitott kasból P. Maxa vádlott két zsák búzát jogtalan eltulajdonitási szándékkal kivett, azok egyikét elvitel végett I. Zsivának átadta, arra való tekintettel, hogy a lopás az elvétellel befejeztetett, az elvitel pedig nem ismérve annak, a Btk. 333. §-ában meghatározott, a 336. §. 3. pontja alá eső s a 340. és 341. §§. szerint büntetendő, befejezett lopás bűntettének ismérveit kimerítik s e szerint tehát az itélő tábla nem alkalmazta tévesen a Btk. megfelelő rendelkezéseit ama kérdésben, hogy a büntetendő cselekményt a Btk. melyik rendelkezése szerint kell minősíteni. Ennélfogva a semmisségi panaszokat, mint alaptalanokat, a Bp. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A rimaszombati tszéknél Erdős Mór helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 15, fsz nov. 9, csb. Fodor Zoltán, tg. Terhes Samu dr. — A kassai tszéknél Johan Kósch alsőmecenzéfi cég ellen, bej. okt. 31, fsz. nov. 10, csb. üubay József, tg. Klein Ede dr. — A temesvári tszéknél Mangold Lujza helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 20, fsz. nov. 2H, csb Pavlovics Márk dr., tg Várna/ Dezső dr. — A zilahi tszéknél Nuridsány János helybeli kereskedő ellen, bej. okt. r>, fsz. okt. 24, csb. Baróthy Zoltán, tg. Szűcs János dr. — A szombathelyi tszéknél Wittmann Bernát helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 1, fsz okt. 26, csb. Prugberger Vince dr., tg. Heimler Ernő dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Brünauer és Thein helybeli cég ellen, bej. okt. 9, fsz. nov. 6, csb Hoselitz Gyula dr.. tg. Bozóky Ádám dr. — A karánsebesi tszéknél Schatteles Simon helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 10, fsz. dec. 10, csb. Zana János, t<; Mayer Vilmos dr. — A pozsonyi tszéknél Gschweng Mátyás szentgyörgyi kereskedő ellen, bej. okt. 3, fsz. okt. 17, csb. Polgár Ármin dr., tg. Krno Vladimír dr. — A pozsonyi tszéknél Gschweng Mátyásné szentgyörgyi lakos ellen, bej. okt. 3, fsz. okt. 17, csb. Polgár Ármin dr., tg. Krno Vladimír dr. Pályázatok: A máriaradnai jbiróságnál birói áll. szept. 21 (205). — A brassói jbiróságnál albirói áll. szept. 21. (205). — A debreceni jbiróságnál albirói áll. szept. 21. (205). — A mezőkászonyi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 22. (206). — A budapesti büntető iszéknél birói áll. szept. 28 (210). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — ?iem vállalkozhatunk. Csákóvá T. Gy. dr. Matheu—Matheu nem érk. — Dárda B. B. Pietlovacz—Pietlovacz (1,423/905. ea. Istvánffy) szept. 12. hh. — Dárda N. K. dr. Schuksz—Schaksz (2,473/905. p. ea. Fráter) n. e. — Zsivics—Gruber (4.750 905. p.) szept. 12. hh. — Walter- Scharf (9,674/905. p. ea. Vörösmarty) n. e. — Debrecen B. D. dr. Király—Tóth érk. 7,165/906. sz. a ea. Oroszy, szept. 5. kiigazítva. — 7,879/905. és 2,294/906. n. e. — Devecser Gy. G. Puskás—Puskás érk. 7,807/906. sz. a. ea. Vörösmarty, n. e. — Óvádi —Doma érk. 5,107/906. sz. a. ea. Weis, n.. e — Gyöngyös L. S. dr. László—Schweitzer (I. G. 158/906) aug. 31 hh. — Léva N. J. dr. Bencsat (1,368/905. p. ea. Polgár) szept. 6. mv. — Marosvásárhely D. E. dr. A levelet még nem küldjük, mert nincs elintézve az ügy. — Mohács J. J. Mehr—Szeletics (778/905.. p. ea. Istvánffy) szept. 4 hh. — Pietlovacz-Pietlovacz (1,423/905. p ea. Istvánffy) szept. 12. hh. — Nagykörös Sz. Gy. A levelezőlap elment. — Nagyszeben H. H. K. dr. Schunn—Bordán T906. I. G. 147) hh. a tszék ítélete. — Szekszárd S. L. dr Somogyi—Szabó érk. 2,732/906. sz. a. ea. Zsembery, n. e. — Temesvár Sch. B. dr. Hidegkúti nb. —Hoffmann (901/905. p. ea. Piukovits) szept. 5 mv. — Temesvár M. M. Gombos-Gombos (2,109/905. ea. Grecsák) szept. 11. hh. Keresek szerbül jól tudó ügyvédjelöltet, teljes gyakorlattal. Kezdőfizetés 120 kor. és a kiküldetési dijak, melyek havonta 30—40 koronát tesznek ki. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf rakpart 3. P»LLM BÍ8ZVÉKVT/ÜWA8X0 NVOMOÍÜ* BUO«>E8T