A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 35. szám - A magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatának birálata. Szóbeli tárgyalás [8. r.]

A JOG á42 birói és ügyészi karban. Magyarország igazságügyérét csakis az igazságszolgáltatás érdeke, nem pedig holmi bosszuénzet vezérelheti. Hagyja ezt a kanibálokra, — nem okvetíteu szükséges, hogy egy miniszter egyúttal emberevő is; legyen,! Itt van az igazságügyérnek túláradó, eddig semmi positiv alkotás által nein támogatott önérzete és önhittsége. A miniszter beszél «az én ügyészeim», «az én biráim»-ról! Nem sejti-e, hogy az ily autokrata-pose némileg ironikus mosolyt kelt ? «Ce n'est que le ridicule, qui tue» ! Itt van a központi járásbíróságnak a Belvárosban leendőelhelyezése — tisztán kortesszolgálatok jutalmazásául és a közérdeknek nyilvánvaló sérelmével, valamint az e kérdés elbírálására egyedül illetékes ügyvédi kar hangos tiltakozása dacára. Erről már más alkalommal is elmondtam, a miniszterével ellentétes nézetemet, — szükségtelen tehát azt itt újból kifejtenem. Itt van Nagy Ödön menesztetése, — a legsúlyosabb igazságügyi hibák egyike. Lett légyen Nagy vétke még oly nagy (azt, hogy Polönyi-nék állítólag annak idején csődtömeggondnokságot nem juttatott, ilyennek elismerni nem lehet) — az ily kiváló erőt nem volt szabad útnak ereszteni. Nem oly sürü minálunk a jó birák és nagy jogászok száma, hogy Nagy kiválását a birói karból pótolhatlan vesztességnek ne érezzük. Itt vannak az ujabb igazságügyi kinevezések, melyek legnagyobb része hol p<dtikai-> hol protekciós izü! Egy csomó képtelen ember lesz napról-napra kinevezve, vagy előléptetve, — ugy hogy álmélkodva kell kérdeznünk : ez legyen tehát az uj aera, a reformok, az igazságszolgáltatás újjászületésének hajnala? Csakugyan a miniszterek saját, kizárólagos dominiuma volna-e az igazságügy} És nem volna-e ezen kinevezésekhez a közérdeknek is némi hozzászólása ? Azt olvassuk a történelem könyveiben, hogy Caligula a saját lovát nevezte ki konzullá — de praetorrá azt kinevezni még Caligulának sem volt mersze. Polónyi e felelősséget egymaga viseli, mert vezérkara vállvonogatva kijelenti, hogy a «kinevezések a miniszter legsajátabb, senki által nem befolyásolt ténykedései)). Igazságtalanság volna azonban részünkről, ha el nem ismernők hogy e sok szerencsétlen kinevezés közt van néhány sikerült is, — de ezek «rari nantes is gurgite vasto.» Itt van az ungvári törvényszék esete; hívatlanoknak a kodifikáló bizottságba való kinevezése, stb. stb. Megijedünk, midőn e hosszú bünlajstromon végig tekintünk — mert mérlegelnünk kell, hogy mennyi maradt meg ezek után, az oly bőkezűen előre nyújtott közbizalomból. Miniszter ur, ön tékozló és ma-holnap arra fog ébredni, hogy a hátán üres koldustarisznya lóg. Ideje még, hogy az országot annyira megdöbbentő mámorából ébredezzen és visszaszerezni iparkodjék azt, amit eddig oly könnyelműen elpocsékolt. Nagy és nehéz, — a bizalmatlanság által most már lépten-nyomon ellenőrzött — munkába fog ez kerülni és sok keserű labdacsot kell a multakért még lenyelnie, hogy eddigi hibáit némileg expiálja. De ha ezt nem teszi, akkor az ön neve mulhatlanul bele kerül a magyar igazságszolgáltatás/^^ könyvébe. Igazán vágyódnék ön Herostratos babérjaira? Azt mondják, hogy ön ajogi.szaklapokat egyáltalán nem olvassa. Ez azonban olyan luxus, melyet csak ügyvéd, de nem egyúttal miniszter is megengedhet magának. Sebaj különben ! Sohasem vágyódtam arra a dicsőségre, hogy cikkeim bárki által elolvastassanak, vagy tetszését elnyerjék. Viszont akad mindig jóbarát, aki az illetőnek figyelmét ezekre felhívja. Intő szavam talán csak egy szerény muló csepp — de utalok a régi közmondásra : «gutta cavat lapidem, non vi, sed saepe cadendo». -Miniszter ur — a viszontlátásra! Révai Lajos dr. A magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatának bírálata. Irta. DOMJÍNB. LAJOS beregszászi kir. tszéki biró. . (Folytatás.)*) Szóbeli tárgyalás. A törvényjavaslat szerint ugyanaz a rendszere, egyenlően alkalmazható szabálya van a szóbeli tárgyalásnak ugy a járásbirósági mint a törvényszéki eljárásban. Célja a tárgyalásnak, hogy az ügyre vonatkozó adatok előállításáról gondoskodjék. A javaslat indokolása szerint az egész peranyagnak közvetlen a bíróság elé kell állíttatni. A tárgyalásvezetés művészi feladatát képezi, hogy a peranyag tisztán áttekinthetőleg helyeztessék a bíróság előtti világításba, e célból a javaslat a bíróság elnöke részére discretionalis jogot is biztosit. Kimondja ugyanis, hogy az elnök gondoskodni tartozik arról, hogy a tárgyalás az ügyre nem tartozó kitérésekkel meg ne zavartassák. (233. §.) A discretionalis jogok nagyobb összpontosítása hatalmaskodásra vezethet, én az ily intézkedéseket mentül gyérebben tartom alkalmazhatónak. Türelmetlen tanácselnök a 233. §. utolsó bekezdésében biztosított jogaival könnyen visszaélhet, okos. tapintatos tanácsvezetőnek nincs szüksége ilyen intézkedésekre. Ezt a szakaszt tehát én kihagyandónak vélném. A törvényjavaslatban egyébként a bíróság részére a következő jogok biztosittatnak : Hogy a tárgyalás célja eléressék, meg van engedve, hogy a tanácsvezető elnök, s a tanács minden tagja, vagy járásbíróságoknál az egyes biró a felekhez kérdéseket intézhessen. A bíróság a feleket a tényállás kiderítése végett személyes megjelenésre idézheti. (236. §.) Kötelezheti a feleket leszármazási táblák, tervek, vázlatok, más felvilágosító rajzok beterjesztésére (238. §.). Ha a per adataiból kitűnik, hogy a tényállás kiderítése vagy bizonyítása csupán tanuhallgatással eszközölhető hivatalból is rendelhet tanuhallgatást (304. §.). Ugyanily körülmények közt hivatalból elrendelheti, hogy a fél az okiratot felmutassa (344. §.). A tényállás felderítése, vagy a vitás ténykörülmények bizonyítása végett hivatalból szemlét rendelhet. (358. §.) Hivatalból elrendelheti a félnek eskü alatti kihallgatását is. (386. §.) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a jogvitának, vagy egyes vitás kérdéseknek egyességi elintézését. (241. §.) Elrendelheti, hogy a perben érvényesített több követelés közül egy vagy több, továbbá a megosztható követelésnek egy része, vagy a követelés előkérdése, úgyszintén a követelés megállapítására vagy megerőtlenitésére szolgáló vitapontok közül egy vagy több a megállapítandó sorrendben elkülönítve kerüljön tárgyalás alá (242. §.)'. Elrendelheti az egymással összefüggő követelések iránt előtte folyamatban levő pereknek közös tárgyalás és eldöntés végett való egyesítését (243. §.), az így egyesitett pereknek különválasztását. A tárgyalást a felek indokolt kérelmére elnapolhatja (249. §.), elhalaszthatja (250. §.), halaszthatlan akadályok esetén az elhalasztást hivatalból is elrendelheti. (252. §.) A már bezárt tárgyalást, határozata kihirdetéséig újból megnyithatja (247. §.), az eljárást felfüggesztheti (244. §.) s amint az indokolás kifejti, az eljárást, mindaddig folytathatja, amig az ügy végeldöntésre alkalmas. Az itt előadottakból kitetszik, hogy a javaslat szerint a bírónak elég mód és eszköz áll rendelkezésére abban a tekintetben, hogy az ügy állását minden oldalról kellőképpen felderíthesse. A tárgyalásnál a felek részére biztosított jogok a következők : Nyomós ok előterjesztése mellett a fél az ügy felhívása előtt az elnapolást, az ügy felhívása után a tárgyalás elhalasztását kérheti (249., 250. §§.) Törvényszéki eljárásban bármelyik fél kívánhatja, hogy szóbelileg előterjesztett kérelme, tényállítása, és nyilatkozata, amennyiben előkészitő iratban elő nem adatott, vagy az ott előadottaktól eltér, a jegyzőkönyvhöz melléklendő irat által megállapittassék, úgyszintén bármelyik fél azt is kívánhatja, h°gy jegyzőkönyvben állapíttassák meg, hogy az előkészitő iratokban foglalt tényállítások, és ténybeli nyilatkozatok változatlanul vagy módosításokkal lettek-e előadva ? (256. §.) Kérdéseket indítványozhatnak. Kifogásolhatják az elnök intézkedését, s a bírósági tagok kérdéseit. *) Előző közlemény a 27-ik számban.