A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 34. szám - A fővárosi rendőrség 1905. évi működése [3. r.]

136 A JOG váltók közötti összefüggést maga alperes is elismerte akkor, mikor azt állította, hogy a D. alatti váltó rendezése céljából állíttatott ki s ezért ezzel burkoltan az A. alatti váltón lévő aláírását maga is elismerte. De meg kellett állapítani egyúttal alperesnek másodsorban előterjesztett kifogása dacára azt is, hogy a váltó előlapján látható O. M.-féle aláírás elfogadói nyilatkozatot képez a vt. 21. §-a alapján és azért, mert a váltó 0. M.-ra van intézvényezve, alperes pedig arra, hogy az intézvényezés megállapodás ellenére utólag történt, a váltó megállapodásellenes kitöltése mellett, semmi bizonyítékot fel nem hozott s mert H. J. fentebb ismertetett vallomásában sem foglaltatik a megállapodást igazoló nyilatkozat. Alperes ama kifogása, hogy váltónyilatkozata csakis szívességen alapszik s hogy ebből folyólag felperes a váltót vele szemben nem érvényesítheti: nem volt figyelembe vehető azért, mert felperes ezt tagadja s mert ezzel szemben L. J. az alapügyletre vonatkozólag tett előadása s a váltó aláírásának szívességből történt tényére vont következtetése, bizonyítékul annál kevésbé fogadható el, mert alperes váltónyilatkozata clfogadmányul állapíttatott meg. Végül az a kifogás, hogy az eredeti tartozás a népbankban még mindig fennáll s hogy alperes annak alapján még mindig kötelezettségben van, a kir. tszék azért vetette el, mert alperes tartozott ezt bizonyítani, erre azonban bizonyítékot egyáltalán fel nem hozott. Alperesnek, B. Gy.-nek kihallgatása iránt a tárgyalás berekesztése után előterjesztett kérelmét a kir. törvényszék mellőzte, mert váltóperben a bizonyítási eljárás folyama alatt, de a tárgyalás befejezése után felhívott tanú kihallgatása el nem rendelhető, alperes pedig a tanura a jkvi tárgyaláson nem hivatkozott. Alperes pervesztes lévén : felperes költségeinek megfizetésére kötelezendő volt. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1905. febr. 25-én 3,155. p. sz. alatt) következőleg ítélt: A kir. ítélő tábla az első bíróság ítéletét megváltoztatja, a sommás végzésnek hatályon kívül helyezése mellett a felperest keresetével elutasítja és végrehajtás terhével kötelezi, hogy az alperesnek 3 nap alatt a felebbezésért megállapított 25 K. 30 fillérrel együtt 63 K. 60 fill. perköltséget fizessen. Indokok: L. J. vallomása szerint, a tótkomlósi népbank a kereseti váltó előzőjét annak a kölcsönösszegnek ellenében számitolta le, amely a felperes által társaságban vásárolt szikvizgyár vételárának törlesztése végett vétetett fel. amely vételnél az alperesnek férje is társvevő volt, de később a gyár az azt terhelő tartozással együtt egyedül a felperesnek tulajdonába ment át s az előbbi váltónak Z. Gy. vallomása szerint is meghosszabbítását képező kereseti váltót a felperes mint elfogadó, az alperes pedig mint kibocsátó irta alá; megállapítható ennélfogva, hogy a kereseti tartozás a felperes tartozása volt, amelyet ő tartozott kiegyenlíteni : a felperes azt tényleg ki is egyenlítette, mert a tótkomlósi népbanktól felperes által kiváltott kereseti váltónak meghosszabbítása végett a nevezett pénzintézetnél ugyancsak 480 K.-róI kiállítva s a felperes és alperes aláírásaival ellátva, egyébként azonban kitöltetlen D. alatti váltó helyeztetett el, amelyet alperes a L. J. vallomása, de a felperes beismerése szerint is az alperes kibocsátói (illetve mint ő mondja kezesi) minőségben irt alá: mivel pedig a D. alattinak elhelyezésével a kereseti váltó érvénye megszűnt, a I). alattit pedig a felperes, mint elfogadó fizette ki, akinek az előzők ellen kereseti joga nem lehet, a váltó tehát célját érte, a felperes az alperes ellen a kereseti váltót nem érvényesítheti. A felperes teljesen pervesztes, az alperesnek okozott perköltséget tehát az 1868. évi LIV. t,-c. 251. §-a értelmében a sikeres felebbezés költségeivel együtt viselni köteles. A m. kir. Kúria (1906. június 13-án 567. p. sz. alatt) következőleg itélt: A kir. Kűria a másodbiróság ítéletét indokolása alapján annyival inkább helybenhagyja : mert L. J. tanú vallomásának az 1893. évi XVIII. t.-c. 64. §-a értelmében történt mérlegelése alapján a kir. Kúria is megállapítja, hogy a kereseti váltó, a felperes és alperes férje által megvett szikvizgyár vételára fejében a vevők által közösen felvett váltótartozásra vonatkozik; ez a szikvizgyár azonban utóbb az azt terhelő tartozással együtt, egyedül a felperes tulajdonába ment át és igy a kereseti váltón alapuló tartozás a felperes tartozása volt, amely váltó utóbb a D. alatt csatolt váltóval rendeztetvén, célját érte, felperes azt nincs jogositva érvényesíteni. Bünüervekben. Ha a kinevezett zárgondnok a lefoglalt dolgokat nem veszi birtokba, hanem azokat a végrehajtást szenvedettnél hagyja ez a dolgok eltulajdonítása által a B. T. K. 359. §-ába ütköző bűncselekményt követi el. A m. kir. Kúria (1906. január 11-én, 384. sz.) A védő semmisségi panasza folytán: a semmisségi panasznak a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjára alapitott része visszautasittatik ; a B. P. 385. §-inak 1. b) pontjára fektetett része pedig elutasittatik. Indokok: A tábla ítélete ellen védő a B. P. 385. §-ának 1. a) és b| pontja alapján, mert vádlottnak vádbeli cselekménye nem büntetendő cselekmény és mert e vádbeli cselekmény nem kellően minősített, semmisségi panaszt jelentett be. A védő által a felebbviteli főtárgyaláson előterjesztett védelemből kitünőleg, a B. P. 385. §-ának 1. b) pontjára alapítottan azért, mert a cipőáruk zárgondnok kezelésére és őrizetére bízatván a B. T. K. 359. §.a alá eső bűncselekmény fenn nem forog. . . . Minthogy továbbá a tábla a B. P. 437. §-ának első bekezdése szerint a Kúria határozatának is alapul szolgáló azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy I. István vádlott az ellene vezetett végrehajtás folyamán 1904. évi július hó 8-án és folytatólag 1904. évi szeptember hó 14-én L. M. L. cég javára 923 kor. 70 fillér s járulékai erejéig lefoglalt, 1904. december 5-én pedig S. Simon és fia cég javára 636 kor. tőke s járulékaj erejéig felülfoglalt, az 1904. július hó 8-án felvett jegyzőkönyvben 26—30. s az 1904. évi szeptember hó 14-én felvett jegyzőkönyvben 1—2. tétel alatt összeirt 420, helyesen 320 és 280 korona értékű azokat a dolgokat vonta el az árverés elől s használta fel a saját céljaira, amely dolgok a foglalások alkalmával ugyan K. Aca személyében kinevezett zárgondnok kezelésére bízattak, de amelyeket K. Aca kinevezett zárgondnok a vádlott őrizetére bizott, amelycselekménye a vádlottnak, tekintettel arra, hogy a zárgondnok a lefoglalt dolgokat kezelése alá nem vette, hanem azokat a vádlott birtokában hagyta, a B. T. K. 359. §-ába ütköző bűncselekmény tényálladékát megállapítja. Minthogy ehhez képest a tábla a büntetőtörvény vonatkozó rendelkezését akkor, mikor a vádlottnak ezt a cselekményét a Btk. 359. §-a alá eső a Btk. 92. §-ának alkalmazásával s a 20. §. alapján minősülő sikkasztás vétségének minősítette, tévesen nem alkalmazta ; ennélfogva a védő semmisségi panaszának a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára alapitott részét mint alaptalant, a Bp. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett. Ügyvédi rendtartási ügyekben. A felebbezésben és a felülvizsgálati kérelemre adott válaszban használt kifejezések túllépik az ügyvédi szólásszabadság határát, és a tárgyilagosságot nemcsak hogy nélkülözik, de még az ügyfél érdekében sem voltak szükségesek. A panaszlott ügyvédnek ezen cselekménye nem egyéb mint vétkes túllépése az ügyvédi rendtartás által biztosított ügyvédi szólásszabadságnak, alkalmas pedig arra, hogy az ügyvédi karnak a tekintélyét leszállitja és a jogsegélyt kereső feleknek az ügyvédi kar iránti bizalmát teljesen lerontsa. A szabadkai ügyvédi kamara (1905. dec. 30-án 1,071/1905. sz. a.) K. Lipót dr. ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következőleg határozott: A szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bírósága K. Lipót dr. ellen a fegyelmi eljárást elrendeli és Őt a vizsgálat mellőzésével az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyezi. Indokok: F. I. dr. szabadkai ügyvéd panaszt tett K. Lipót dr. szabadkai ügyvéd ellen, hogy egyik ügyfele képviseletében róla mint perbeli ellenfeléről a felebbezésben és a felülvizsgálati kérelemre adott válaszban a következőket mondta: «felperes saját érdekeit igen, de ügyfelének érdekeit egyáltalán nem képviselte, gondatlan eskütétel felperes és írnoka részéről .. . valóságos ámítás, valóságos cinizmus, felperes a biróságot tévútra vezette és különösen rosszhiszemüleg vezérelte, felperesnek gondatlan esküje>. A beszerzett járásbirósági iratok a panaszos ügyvéd panaszát igazolják. A használt kifejezések pedig túllépik az ügyvédi szólásszabadság határait, a tárgyilagosságot nemcsak hogy nélkülözik, de még az ügyfél érdekében sem voltak szükségesek. A panaszlott ügyvédnek ezen cselekvénye nem egyéb mint vétkes túllépése az ügyvédi rendtartás által biztosított ügyvédi szólásszabadságnak, alkalmas pedig arra, hogy az ügyvédi karnak a tekintélyét leszállítja és a jogsegélyt kereső feleknek az ügyvédi kar iránti bizalmát teljesen lerontsa. A m. kir. Kúria (1906. június hó 9-én 34/1906. fegy. sz. a.) következőleg határozott: A kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa, a szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozatát, indokainál fogva helybenhagyja. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A fehértemplomi tszéknél Senzer Antal aninai kereskedő ellen, bej. szept. 15, fsz. szept. 22, csb. Ludvig Rezső dr., tg Czigarean Livius dr. — Az újvidéki tszéknél Rákits Sándorné ókér lakos ellen, bej. és fsz. okt. 20, csb. Sántha Ármin, tg. Boksán Miloi dr. — A debreceni tszéknél Bilkei Dezső és Radovanovics János helybeli cég ellen, bej. okt. 15, fsz. nov. 8, csb. Üdényi Nándor dr, tgs Olchváry László dr. — Az aradi tszéknél Menczer Vilmos gurahonc. kereskedő ellen, bej. szept. 24, fsz. okt. 1, csb. Heller Mór dr., tgi Dénes Jakab dr. — A kecskeméti tszéknél Fischer Dávid ujszászi kereskedő ellen, bej. szept. 20, fsz. szept. 26, csb. Szeless László, tg.. Thaly Gábor dr. — A temesvári tszéknél Freund Ödön helybeli cég ellen, bej. szept. 22, fsz. okt. 27, csb. Pavlovics Márk dr., tg. Hirsch Ignác. — A besztercei tszéknél Muresián Márián helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 26, fsz. okt. 19, csb. Bisze Alajos, tg. Polcz Rezső dr. Pályázatok: A pestvidéki ügyészségnél alügyészi áll. szept. 1 (189). — A békéscsabai jbiróságnál albirói áll. szept. 1 (189). — A budapesti ügyészségnél alügyészi áll. szept. 1 (189). — A sátoraljaújhelyi jbiróságnál albirói áll. szept. 2 (190). — A budapesti V. ker. jbiróságnál albirói áll. szept. 2 (190). — Az ó-becsei jbiróságnál albirói áll. szept. 7 (193). — A homonnai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 7 (193). PAILA» RÉ«ZVÉNVT«WM*a NYOMDÁM BU0APE8T A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. Kálmin-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.