A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 32. szám - A fővárosi rendőrségnek 1905. évi müködése [1. r.]

128 A JOG A kereset alapjául vett és a periratokhoz eredetben csatolt biztosítási kötvényben kedvezményezettül a kötvény bemutatója lévén megjelölve, alperes a felpereseknek, mint a kötvény bemutatóink a biztosított összeg kifizetésére vonatkozó kereshetőségi jogát sikerrel csak abban az esetben támadhatná meg, ha bizonyítaná, hogy felperesek a kötvény birtokába nem jogszerű uton jutottak. Ellenesetben pedig sikertelen annak a vitatása, hogy felperesek ezen kötvényre nézve a biztosított után öröklési jogukat nem igazolták, annál inkább, mert alperes nem bizonyította, hogy a kereset alapját képező biztosítási kötvény az örökhagyó birtokában találtatott s így annak hagyatékához tartozónak tekintendő volna. (Kúria l'JOö. június 21. 535. sz.) Ingatlanok eladásánál közvetítési dij az ügynököt megilleti, ha az ügynök ügyfelének a másik szerződő felet és az ügylet tárgyát megjelölte s ez által a felek érintkezését lehetővé tette. (Kúria 190H. május 9. 1,270. sz.; Bűnügyekben. Vádlott társával, kieszelt terv szerint, a sértettet nemi közösülés ürügye alatt lakására csábította s miután szobájában levetkőzve ágyba feküdt vele, a konyhában elbújva volt vádlotttársa rájuk tört és a sértettet bántalmazva és fenyegetve kényszeríteni akarta, hogy ez részére egy váltóürlapot irjon alá, de a szándékolt kényszerítést a sértett vonakodása és több egyén közbelépése következtében be nem fejezhette. Ez a tényállás a zsarolás kísérletének minden alkatelemét magában foglalja. A m. kir. Kúria. (1906. évi június 19-én 6,338. 1906 B. sz. a.) zsarolás vétsége miatt vádolt B. Mátyás és társa elleni bűnügyben következő végzést hozott. A semmisségi panaszok elutasittatnak. Indokok • Meg van állapítva, hogy P. Rókusné vádlott társával, kieszelt terv szerint, a sértettet nemi közösülés ürügye alatt lakására csábította, s miután, szobájában levetkőzve ágyba feküdt vele, a konyhába elbújva volt B. Mátyás vádlott rájuk tört és a sértettet bántalmazva és fenyegetve kényszeríteni akarta, hogy ez részére egy váltóürlapot irjon alá, de a szándékolt kényszerítést a sértett vonakodása és több egyén közbelépése következtében be nem fejezhette. Ez a tényállás a zsarolás kísérletének minden alkatelemét magában foglalja; a bűnösség fokának a kir. törvényszék Ítéletében foglalt s a kir. Ítélőtábla által elfogadott helyes mérlegelése szerint pedig a büntetés rendkívül enyhítésének feltétele egyik vádlottra nézve sem forog fenn. Ezért tehát a mindkét irányban alaptalan perorvoslatokat a B. P. 437. §. 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. Az esküdtbíróság által vádlottra enyhítőül mérlegelt az a körülmény, hogy tettét szerelmi visszonybol eredő felindult állapotban és nem aljas indokból követte el, mint minősítő körülmény egyúttal enyhítőül is nem szolgálhat. A beismerés pedig, mint egyetlen enyhítő körülmény, a súlyos testi sértés büntette, tehát hasonló rugón alapuló bűncselekmény miatt büntetett volna, mint súlyosítóval szemben, a btk. 92. § ának alkalmazását nem indokolja. A m. kir. Kúria (1906. június hó 19-én 6,337/1906. B. sz. a.) Altor/ai ügyvéd által védett és gyilkosság büntette miatt vádolt K. Albert elleni ügyben következőleg végzett: A semmisségi panasz elutasittatik. Indokok: Az esküdtbíróság ítélete ellen védő a bp. 385. §. 3-ik pontja alapján, a btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt jelentett be semmisségi panaszt. Minthogy a vádlott az esküdtek határozata alapján, a btk. 279. §.-ába ütköző és a btk. 281. g. első bekezdése szerint büntetendő erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondatott ki bűnösnek, az esküdtbíróság által a vádlottra enyhítőül mérlegelt az a körülmény, hogy a tettét szerelmi visszonyból eredő felindult állapotban és nem aljas indokból követte el, mint minősítő körülmény egyúttal enyhítőül is nem szolgálhat. A beismerés pedig, mint egyetlen enyhítő körülmény, a súlyos testi sértés büntette, tehát hasonló rugón alapuló bűncselekmény miatt büntetett volna, mint súlyosítóval szemben, a btk. 92. í}.-ának alkalmazását nem indokolván: a védőnek a bp. 385. ij. 3. pontjára fektetett semmisségi panaszát, mint alaptalant, a bp. 437. §. negyedik bekezdéséhez képest el kellett utasítani. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem észleltetett. A Kúria megállapította az erőszakkal való fenyegetés, mint a Btk. 177. §-ába ütköző magánosok elleni erőszak vétségének legfőbb alkatelemét abból a körülményből, hogy a sztrájkoló munkások a dolgozó munkástól azt követelték, hogy a munkát hagyja abba, és őt szidalmazva fenyegették, hogy elbánnak vele, ha a munkából ki nem áll. (Kúria 19u6. május 31. 5,724. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi rendtartás 8. §-a első bekezdésében foglalt rendelkezés — ennek helyes értelmezése szerint — akkor van megsértve, ha az ügyvéd a felvételnél bejelentett lakhelyét és ezzel irodáját is a kamara kerületén belül más helyre átteszi és az ügyvédi gyakorlatot is ezen az ujabbi lakhelyen folytatja a nélkül, hogy ezt előzetesen a kamarának bejelentené. A m. kir. Kúria (1906. évi május hó 12-én 206/1906. fegy. sz. a.) B. Arthur ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következő határozatot hozott: A m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fenti keletű és számú határozatát abban a részében, mely szerint panaszlott a vizsgálat mellőzésével vád alá helyeztetett, megváltoztatja és panaszlott ellen a fegyelmi vizsgálatot elrendeli. Indokok: Az elsőfokú fegyelmi bíróság, B. A. királyhelmeci ügyvédet, az 1874. évi XXXIV. t.-c. 8. és 68. §§-ai a) pontjában meghatározott fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárás elrendelésével kapcsolatban vizsgálat foganatosítása nélkül azért helyezte vád alá, mert a feljelentésből és panaszlott igazoló nyilatkozatából tényként megállapíthatónak mutatkozik, hogy nevezett ügyvéd annéikül, hogy ezt a kamarának bejelentette volna, lakhelyét Királyhelmecről Zemplén-Agárdra tetle át. Minthogy azonban az ügyvédi rendtartás 8. §-a első bekezdésében foglalt rendelkezés — ennek helyes értelmezése szerint, — akkor van megsértve, ha az ügyvéd a felvételnél bejelentett lakhelyét és ezzel irodáját is a kamara kerületén belül más helyre átteszi és az ügyvédi gyakorlatot is ezen az ujabbi lakhelyen folytatja annéikül, hogy ezt előzetesen a kamarának bejelentené; minthogy panaszlott ügyvéd nyilatkozatában azt állítja, hogy lakóhelyét Királyhelmecről Zemplén-Agárdra át nem tette és eddigi székhelyéről el nem távozott, mert ámbár családja a Királyhelmectől 1331 kilométerre fekvő Zemplén-Agárdon lakik s idejének egy részét ö is ott tölti, — neki most is, mint az előtt, Királyhelmecen állandó irodai helyisége és lakása van, s ügyvédi gyakorlatát is állandóan itt folytatja ; minthogy e szerint a panaszlott védelme való vagy valótlanságának megállapítása és a panaszbeli tényállás kiderítése céljából a fegyelmi vizsgálat nem mellőzhető és e körülmények tisztázása előtt a vád alá helyezés kérdését eldönteni nem lehet: mindezeknél fogva az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozatát részben megváltoztatni és a vizsgálatot elrendelni kellett. Az 1874: XXXIV. t.-c. 73. §-a rendelkezése szerint a kamara választmányának a hivatkozott szakasz alapján hozott határozata ellen felebbvitelnek helye nincs ; amiből okszerűen következik, hogy az ügyvédi kamarának, mint fegyelmi bíróságnak azon határozata ellen sem foghat helyt a további felebbvitel, melylyel az iratoknak a 73. §. alapján leendő eljárás végett az ügyvédi kamarához való puszta áttételét elrendelte. A m. kir. Kúria (1906. május 19-én 259/1906 fegy. sz. a. Sz. Sándor dr. szegedi lakos ügyvéd elleni fegyelmi ügyben) következő határozatot hozott: A kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa a felfolyamodást visszautasítja ; mert az 1874: XXXIV. t.-c. 73. §-a rendelkezése szerint a kamara választmányának a hivatkozott szakasz alapján hozott határozata ellen felebbvitelnek helye nincs; amiből okszerűen következik, hogy az ügyvédi kamarának, mint fegyelmi bíróságnak azon határozata ellen sem foghat helyt a további felebbvitel, melylyel az iratoknak a 73. §. alapján leendő eljárás végett az ügyvédi kamarához való puszta áttételét elrendelte. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szegedi tszéknél Schubert Henrik volt helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 22, fsz. szept. 29, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Dallos Mór dr. — A zombori tszéknél Kogler Károly helybeli kereskedő eilen, bej. szept. 1, fsz. szept. 22, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Pataj Sándor dr. Pályázatok: A topolyai jbiróságnál albirói áll. aug. 18(178). — Az orosházai jbiróságnál albirói áll. aug. P) (179). — A pécsi ügyészségnél alügyészi áll. aug. 19 (179). — A trencséni tszéknél albirói áll. aug. 19 (179). — A módosi jbiróságnál albirói áll. aug 21 (180). — A debreceni ügyészségnél alügyészi áll. aug. 21 (180). — Az antalfalvai jbiróságnál albirói áll. aug. 21 (180). — A temesvári jbiróságnál albirói áll. aug. 21 (180). — A szegedi tszéknél aljegyzői áll aug. 21 (180). — A nyitrai tszéknél aljegyzői áll. aug. 22 (181). — Az érsekújvári jbiróságnál albirói áll. aug. 22 (181). — A besztercei tszéknél aljegyzői áll. aug. 22 (181). — A vámosmikolai jbiróságnál birói áll. aug. 22 (181). — A facseti jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 22 (181). — A kézdivásárhelyi ügyészségnél alügyészi áll. aug. 22 (181) - A marosvásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. aug. 22 1181). — A komáromi tszéknél aljegyzői áll. aug. 22 (181). — A szilágysomlyói jbiróságnál birói áll. aug. 22 (181). — A szepesszombati jbiróságnál birói áll. aug. 22 (181). — A técsöi jbiróságnál birói áll. aug. 22 (181). — A győri tszéknél aljegyzői áll. aug. 23 (182). — A gyulafehérvári tszéknél aljegyzői áll. aug. 2 i- (183;. — A gyulai ügyészségnél alügyészi áll aug. 21 (183) — A nagyváradi ügyészségnél alügyészi áll. aug. 24 (183). — A kulai jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 24 (183). — A debreceni tszéknél aljegyzői áll. aug. 24 (183) — A máramarosszigeti jbiróságnál albirói áll. aug. 24(183). — A gyergyószentmiklósi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 24 (183). — Az újpesti jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 24 (183). — Az adonyi jbiróságnál birói áll. aug. 21 1.183). — A pestvidéki tszéknél aljegyzői áll. aug 2í (183). Kúriai és táblai értesitések. Mohács R. L. dr. Simics — Somberek nem érk. — Nagykőrös Sz. Gy. Levelezőlap ment. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPEST A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stüler Mór dr. V, Kálmán-utca 16. v., Rudolf-rakpart 3.