A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 26. szám - Az ipari titok védelmének szüksége

104 A. JOG magyarázati szabály, hogy a korlátozást, a jogvesztést tartalmazó intézkedések a legszorosabban magyarázandók. De az eddig felsoroltakon kivül nyomatékos érvet nyújta­nak ezen álláspont mellett a végkielégítés természetéből és rendel­tetéséből folyó következtetések is. Kétségtelen ugyanis, hogy a végkielégítés, melynek a 10 évi szolgálatot még be nem töltött állami alkalmazottaknál, az 1885. évi XI. törvénycikk 20. g-ának a), b), d) pontjaiban foglalt rendelkezések szerint akkor van helye, ha az illető alkalmazott testi vagy lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelességeinek telje­sítésére véglegesen vagy legalább tartósan képtelenné válik, vagy ha 65. évét betöltötte, vagy ha hivatalok és állomások szervezése, illetve azok megszüntetése következtében vagy végül ellene hozott fegyelmi ítélet folytán megfelelő állomásra el nem helyezhető, az ellátás természetével és jellegével bír. Ennek a végkielégítésnek ugyanaz a rendeltetése, mint az ideiglenes nyugdíjnak. Csakhogy mig az utóbbi esetben az ellátás a törvény 22. §-ában emiitett újra való alkalmaztatás bekövetkezéséig, állandó illetve folytonos, a végkielégítésnél ez a folytonosság hiányzik. De valamint a férj (atya) ideiglenes nyugdíjazás által az özvegy és gyermekek megszerzett nyugdíjigénye nem szenved csorbulást, épp ugy nem lehet megszüntető hatálylyal az özvegy és gyermekek ellátási igényére, az ideiglenes nyugdíjazással ter­mészetére nézve azonos végkielégítés sem. Ez a végkielégítés ugyanis az állami alkalmazott által szer­zett ellátási igény kielégítésére szolgál. A nő és a gyermekek pedig feltételesen már megszerezték az igényt, mielőtt a férj (atya) ellátási igénye kielégítést nyert volna, és csakis annak az érvényesítése marad függőben a férj (atya) haláláig. A férj (atya) végkielégítése éppen nem oly jogi tény, mely ezt a szerzett igényt feltétlenül megszüntetné. Nem oly jogi tény pedig azért, mert a törvény a végkielé­gítésnek ily hatályát nem mondja ki; mert az igénynek a férjre, nőre és gyermekekre nézve közös alapját a végkielégítés meg nem semmissiti, s a férj (atya) igényének csakis teljesítés utján történt megszűnését eredményezi, következésképpen a végkielé­gítés által csakis az az igény szűnik meg, mely teljesítést nyert, t. i. a férjé (atyáé). Mindezek alapján el kellett ismerni, hogy az öt évi szolgá­lat után 2 évi fizetéssel végkielégitett állami alkalmazottak özve­gyeit és gyermekeit az 1885. évi XI. törvénycikk 34. §-a alapján állandó ellátás illeti meg. Ekképp eldöntetvén az özvegy és gyermeki ellátás kérdése, ezáltal eldöntöttnek tekintendő a temetési járulékra való igény kérdése is. Az 1885. évi XI. törvénycikk 53. §-a szerint, a temetési járulékra — a törvény 27. §-ában emiitett alkalmazottak özvegyei­nek és árváinak kivételével — azon állami alkalmazottak özvegyei és árvái tarthatnak igényt, kiket özvegyi nyugdíj, nevelési járulék vagy végkielégítés illet meg. Ebből következik, hogy amennyiben az öt évi szolgálat után két évi végkielégítéssel ellátott állami alkalmazottak özvegyei és gyermekeire nézve, a nyugdíjhoz illetve nevelési járulékhoz való igény elismertelett, ezeknek a temetési járulékra való igénye is megállapítandó. A nyugdíj és gyermeknevelési járulék megszabása az ily állami alkalmazottak özvegyeinél és gyermekeinél is csak a tör­vény rendelkezései alapján történhetvén, az özvegyi nyugdíj a férj beszámítható javadalmazása alapján a törvény 36. §-a szerint szabandó meg, mig a gyermeknevelési járulék megszabásánál a törvény 43. §-ának rendelkezései irányadók. Az 1885. évi XI. törvénycikk 46. §-a azonban azt rendeli, hogy ha a férj nyugdíjazott állapotban halt meg, az özvegy és gyermekek járandósága sem egyenkint, sem együttvéve nem lehet nagyobb mint az a nyugdij, melyet a férj élvezett. Továbbá a törvény 53. §-a a temetési járulékot a nyugdíj­ban elhaltak után, a nyugdijösszeg alapján rendeli megszabni. Ezekből következik, hogy ezen korlátozás a két évi vég­kielégítéssel ellátott állami alkalmazottak hátrahagyottai ellátásá­nak megállapításánál is, kik a nyugdíjban elhalt alkalmazottak özvegyeinél és gyermekeinél kedvezőbb elbánásban nem része­síthetők, szintén alkalmazandó. Ehhez képest a korlátozás szüksége esetén az ily végkielé­gitett állami alkalmazottakat 10 évi szolgálat alapján megillethe­tett nyugdij veendő az özvegyi és gyermeki ellátás, illetve minden esetben a temetési járulék megszabásánál alapul. Végül az ellátás folyósításának idejére nézve a törvény 17. tj-ának vonatkozó rendelkezésén kivül ki kellett mondani, hogy amennyiben a végkielégitett állami alkalmazott a tényleges szol­gálat alól történt felmentéstől számított 2 éven belül hal is meg, az özvegyi nyugdij és gyermeknevelési járulék csak ennek a 2 évnek elteltével folyósítandó, mert a férj (atya) két évi fizetéssel végkielégittetvén, az ennek megfelelő időre külön ellátás a hátra­hagyottakat nem illeti meg. Erdökihasználási jog bekebelezése bélyegmentes. (1,821 /906.) Váltóbiztositéki töke erejéig bekebelezett zálogjog kikebe­leztetése iránt adott törlési engedély 1 korona bélyegilleték alá esik. (16,452 605. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A fehértemplomi tszéknél Major György volt szászka­bányai kereskedő ellen, bej. aug. 1, fsz. aug. 11, csb. Ludvig Rezső, tg. Coca Sándor dr. - A szatmár németi tszéknél Birocsak János nagy­károlyi kereskedő ellen, bej. jul. 26, fsz. aug. 8, csb. Horváth Bcno dr t". Szabó Albert dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Bloch Róbert helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 19, fsz. aug. 16, csb. Hoselitz Gyula dr., tg. Holló József dr. — A nagybecskereki tszéknél Hirth J. helvlieli céo ellen, bej. jul. 31, aug. 14, csb. Gramling Kornél, tg. ?ned Albert dr. — A székesfehérvári tszéknél Sándor Jenő hercegfalvi kereskedő ellen, bej. aug. 10, fsz, aug. 31, csb. Sohár 13éla, tg. Arany Lajos dr. — A balassagyarmati tszéknél a Somosujfalu és vidéke fogyasztási és értékesítő szövetkezet ellen, bej. jul. 27, fsz. aug. 14, csb. Gottl Rezső, tg. Kossaczky Arnold dr. — A szegedi tszéknél Auslánder és Neumann helybeli közkereseti társas cég ellen bej. jul. 25, fsz. aug. 1, csb. Fehér Tamás dr., tg. Magyar Miksa — A dévai tszéknél Zobel Gusztáv szászvárosi kereskedő ellen, bej. aug. 15, fsz. szept. 4, csb. Hidegh István, tg. Autoni Ede dr. — A nyíregyházai tszék­nél Mandel Salamon nyirábrányi lakos ellen, bej. aug. 21, fsz. szept. 15, csb. Szunyogh Béla, tg. Kovács Miklós dr. — A szegedi tszéknél Kelemen Sándor makkói kereskedő ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 8, csb. Fehér Tamás dr., tg. Dózsa Simon dr. Pályázatok : A szepsi jbiróságnál albirói áll. jul. 8 (144) — A temeskubini jbiróságnál albirói áll. jul. 10 145) — A máramarosszigeti tszéknél aljegyzői áll. jul. 12 (147j. Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozliatunk. Alsókubin M. F. dr. Tévedés történt. Kontra—Tátra érk. 4,891/906. sz. a. ea. Mennyey, n. e. — Tomaschoff— Abaffy még nem érk. — Jászapáti V. S. dr. Mészáros—Mészáros (érk. 3,291/905. sz. a. ea. Laban jun. 25. hh. - Pécs M. J. dr. Fodor—Merkel érk. 3,745/906. p. sz. a. ea. Wettstein, n. e. — Klein—Kellert érk. 806/906. v. sz, a. ea. Ludvig, n. e. — Szenic N. M. dr. Korenko—Machata (4148/905. ea. Mennyey) jun. 23. hh. — Ujarad H. J. dr. Einzig—Einzig (érk. 3,088/905. sz. a. ea. Kovács Antal) jun. 19. hh. — Vágujhely S. B dr. Engelsz­mann — Laufer érk 6,572/905. p. sz. a. ea. Weiss, n. e. — Thuróczi —Szipavy érk. 1,015/905. v. sz. a. ea. Tolnai, n. e. Az ungvári kir. közjegyző állandó helyettest keres. A tót nyelv birása szükséges. Bizonyitványmásolatokkal ellátott aján­latok nevezett közjegyzőhöz intézendők. Szabadalmi szám 16,794. O O Költségvetések ingyen. BECK KÁROLY szabadalmazott ablakszel lőztető-készülék-készitő Budapest, VIII., József-utca 14. sz. A 7 PCfámQácr Q fn I me'ye,: csakis szellőztetés által érhe­rtZ, C^Lötóf^ d. 4U . tunk e] A Beck Károly-féle újonnan feltalált és szabadalmazott ablakszellőztető-készülék magyar gyárt­mány. Egészségi szempontból 45° nyílás által légvonat kizárva. Minden ablakra alkalmazhatók. Számtalan elismerő levél van kezemben, mely a tisztelt közönség megelégedését nyilvánitja. Ablak-szeUó'ztetők árai-. ÍS^LÍ8^. — Rendes ablakok, iskolák, intézetek és magánlakásokhoz •=~z=z 13 K. — Könnyebb szimpla ablakokhoz 9 K. ~ fAÜM «UZVÍtCtTtMt+i.Q NYOMDÁJA BUOMWTI*. Az élet megujitása és meghosszabbítása az eredeti amerikai „ELEKTROPHOR"-ral. Villamosság az élet! A szenvedő, gyengélkedő és gyenge szervezetű emberiség figyelmét felhívom arra, hogy ezt a villamos készüléket használja, mert az Elek­trophor erősiti az idegeket, megújítja a vérünket, élesíti az eszünket és érzékeinket?, a vér keringésének és idegrendszerünknek a szabályos működését biztosítja és megóv bennünket minden betegség­től. — Bourg dr. tanár, a párisi egyetem orvosi fakultásának tagja, az «Elektrophor»-ról a következőkép nyilatkozott:«Nemcsak köszvényt, reumát, görcsöket, idegességet és asthmát gyógyítottak vagy legalább is enyhítettek ezer meg ezer olyan esetben Elektrophorral, amelyben az orvosok tudománya csődöt mondott, hanem idegbetegségek, fejfájás, kólikafülzugís, álmatlanság, hipochondrikus állapotban levőknél, de különösen székrekedésben és aranyérben szenvedők baja ellen alkal­mazva, egynéhány nap múlva, de sok esetben néhány óra múlva is csodálatos enyhülést észleltek. Fájdalmas női betegségekben szenvedők majdnem biztos enyhülést és gyógyulást nyernek Áldott állapotban levő nők sikerrel használhatják Nem romlik! Örökké eltart! Egy teljes kis készülék ára 20 K. Egy teljes nagy készülék ára 30 K. Gyenge szervezetüek részére. Idült betegségek gyógyítására. A pénz előleges beküldése vagy utánvét mellett szállítja AUFFENBERG JÓZSEF, VIII., Bezerédyutca 3/a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom