A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 2. szám - Külföldi büntetőjogi irodalom

A JOG jvának, vérévé vált a magyar magánjog, mert különben nem tudná ezt oly világosan, érthetően s annyi harmóniával előadni. F.nnek pedig az az igazi jelentősége, hogy az, aki az ő munkájából akarja a magyar magánjogot megtanulni, ez csakugyan lehetséges is lesz neki, mert nemcsak a dogmatikus adatokat találja meg benne kellő pontossággal, hanem belekerül a magyar magánjog légkörébe, megismeri annak szellemét, gondolkodásmódját. F.nnek elsősorban a jogot tanuló ifjúság szempotjából van nagy jelentősége s valóban nem is lehet semmit melegebben ajánlani, mint az ilyen kaliberű jogi művekbe való elmélyedést, ami ha bekövetkezik, lesz az ujabb jogásznemzedék igazán tartalmassá. Ne riassza vissza a vizsgálatra készülőket az 1,136 oldalnyi terjedelem, hiszen úgyis az a baj, hogy a compendiumokból való készülés még mindig napirenden van, amivel többet árt az ifjú magának, mintsem gondolja; egyébként is csak el kell kezdeni az ilyen világos és szépen megirt mü olvasását, játszva ér rajta végig az ember, sőt alig tud tőle megválni. Ami a mű egyes részeit illeti, különösen észrevehető terjedelemnagyobbodást mutat az általános rész és a dologjog. Az előbbiről már az első kiadásnál elismerte a szakszerű birálat, hogy valóban ügyes és tömör összefoglalásnak tekintendő, amely értékben csak emelkedett a második kiadásnál, mert az elméleti tantételek részletesebb kifejtését tartalmazza. A dologjog kivált a judicatura behatóbb feldolgozása következtében nőtt meg. A többi részek közüi a régi nyomon halad a személyjog s a családjog személyi része. Ez utóbbinál különösen a bontó okok értelmezése körül felmerült ujabb nézetek érdekesek s péld. a házassági törvény 77. ij-át illetőleg támadt judicaturaváltozás igen aktuális is, mert a bontások nagyobb fele ezen az alapon történik. A házassági vagyonjog intézményeinek bővebb teret szánt a szerző, amivel azt a kifogást hárította el, hogyt. i. e fontos kérdések nem részesültek volna kellő figyelemben. A kötelmi jóg terén egyes szerződések tárgyalása mélyült, továbbá nagy gonddal dolgozta át a szerző a jogellenes magatartásból származó kötelmek fejezetét, különösen pedig az annyira fontos ipari culpa tanát s helyesen sürget c tekintetben kúriai döntvényt, mert a Kúria polgári és felülvizsgálati tanácsainak homlokesyenest ellenkező a nézetük. Az öröklési jog terén a törvénytelen és a kir. leirattal törvényesített gyermekek öröklési joga s kivált az özvegyi jog tekintetében találunk igen értékes változtatásokat. Csak néhány vonásban mutattunk rá arra a gyökeres eltérésre, amely a két kiadás közt mutatkozik — de az itt elmondottakból megállapítható, hogy a mű sokkal értékesebb jelen alakjában s bizonyos, hogy ugy a gyakorlati, mint az elméleti jogászok még nagy sikerrel használhatják. A legmelegebben ajánljuk is jogászközönségünk figyelmébe. Lector. Vegyesek. A berettyóujfalusi kir. járásbíróság ügyforgalma és tevékenysége az 1905-ik évben : Érkezett: Sommás per (Sp.) 921; Egyezségi ügy (Eg.) 2; Fizetési meghagyási ügy (F. H. és Fm.) 770; Örökösödési ügy (O. és (>b.) 634; Anyakönyvi ügy (A.) 12; Végrehajtási ügy (V.) 710; Polgári megkeresés (M.) 145; Polgári vegyes ügy (Pv.) 204 ; V étség és kihágási ügy (B.) 780; Vizsgálóbírói ügy (Vb.) 4; Büntető megkeresés (Bm ) 146; Büntető vegyes ügy (Bv.) 64; Telekkönyvi peres ügy ]0,213. Összes ügyforgalom: 14,611, amelyhez az előző év ügyhátralékát hozzá adva az 1905. év folyamán befejezésre várt 15,263 peres ügy. Ebből befejeztetett: Sommás per (Sp.) 1,012; Egyezségi ügy (Eg.) 2; Fizetési meghagyási ügy (Fh. és Fm:) 770; Örökösödési ügy (Ö. és ()b.) 681; Anyakönyvi ügy (A.) 12; Végrehajtási ügy (V.) 734; Polgári megkeresés (M.) 161; Polgári vegyes ügy (Pv.) 205 ; Vétség és kihágási ügy (B.) 794. Vizsgálóbírói ügy (Vb.) 5 ; Büntető megkeresés (Bm.) 146; Büntető vegyes ügy (Bv.) 64; Telekkönyvi peres ügy 10,281. Összesen befejeztetett 14,867 peres ügy. Hátralékban maradt 454 per és ügy, ami az 1905. évben befejezésre várt 15,263 per és ügynek 3°/u-át teszi. Telekkönyvi beadvány érkezett: 14,508, amelyhez az előző év hátralékát hozzáadva, elintézésre várt 1905-ben 14,607 telekkönyvi beadvány, ebből elintéztetvén: 14,493; hátralékban elintézetlenül maradt 14 telekkönyvi beadvány. Érdemleges ítélet hozatott sommás perben: 320, amelyből 259 három hónapon belül hozatott meg, ami az érdemleges ítélettel ellátott perek 82"/0-ának felel meg. A kir. Kúriához 1905. év folyamán beérkezett 10.709 polgári, 1,634 váltó, csőd és kereskedelmi, 82 úrbéri, 819 felülvizsgálati, 11.307 büntető, 651 fegyelmi, 1,743 képviselőválasztói, összesen 26,945 ügydarab. Az 1904. évről maradt elintézetlen 9,470 ügy cs igy volt összesen elintézendő 36,415 ügy. Ebből elintéztetett 25,563, hátralékban maradt 10,852 és pedig 7,519 polgári (1904-ből 1,358), 1,225 váltó (1904-ből 23), 7 úrbéri, 328 felülvizsgálati, 1,585 büntető. 104 fegyelmi, 14 képviselőválaszlói ügy. 1904. évvel összehasonlítva Látjuk, hogy 9-cel több polgári, 359-cel több büntető, 1.275-tel több képviselőválasztói ügy érkezett, mig a váltóügyek 92-vel, az úrbériek 32-vel, a felülvizsgálatiak 02vel, a fegyelmiek 0-taI csökkentek. Az elintézendők száma 2,983inal, az elintézett ügyek száma 1,601-gyel szaporodott. A hátralék 1,38-^-vel nagyobb mint 1904. év végén volt. Habár a polgári ÍWyek közül 393-mal több intéztetett el, mint az azelőtti évben, a hátralék mégis 1.026-tal nőtt, mert az elintézendők szama is nőtt 1,419-cel. A váltóügyek restenciája 104-gyel nagyobb, mert az elintézések száma is fogyott 129-cel. A büntető ügyek hátraléka szintén nőtt 100-tal; habár 231-gyel több ügy intéztetett is el, ami magyarázatát találja abban, hogy a beérkezettek száma 459-cel, az elintézendőké 397-tel nőtt. A budapesti ügyvédi kamara tagjainak száma ismét jelentékenyen szaporodott. 1893-ban 934, 1899-ben 1,110, 1902-ben 1,169, 1903-ban 1,225, 1904-ben 1,289, 1904. december 31-én 1,328 ügyvéd működött Budapesten. A kamarához tartozó vidéki ügyvédek száma aránylag kis emelkedést mutat. 1893-ban 88, 1899-ben 98, 1902-beo 105, 1903-ban 110, 1904-ben 117, 1905-ben 121 vidéki ügyvéd volt a budapesti kamaránál bejegyezve. Vasúti hivatalnok rágalmazása közhivatalnok rágalmazását képezi. Egy vidéki lakos, egy államvasuti hivavatalnok-gyakornok ellen odairányuló feljelentést tett az államvasutak igazgatóságánál, hogy az illető a felekkel gorombáskodik s a megérkezett áruk értesítő- és vétleveleit csak külön honorárium ellenében adja ki. A vádat az államvasutak fegyelmi bizottsága megvizsgálván, azt alaptalannak találta, mire a hivatalnok-gyakornok rágalmazás miatt feljelentést tett az illető ellen. Az'elsőbiroság, majd a kir. Ítélőtábla is a rágalmazás tényálladékait megállapítván, elitélte az alaptalanul vádaskodó felet, az azonban semmisségi panasszal élt az ítélet ellen. A m. kir. Kúria 7,695/905. sz. döntésével a semmisségi panaszt elutasította. Indokok : A semmisségi panasz főleg arra támaszkodik, hogy az államvasuti tisztviselő nem köztisztviselő. Ez azonban nem áll. A nagyar állam a magy. kir. államvasutakat mint közérdekű országos forgalmi és közlekedési intézményt fenhatósági jogánál fogva létesítette és vette állami kezelés alá, amiből az következik, hogy nem csupán az azok feletti felügyelet, hanem azoknak üzeme is az állami közigazgatás egyik tényezőjévé vált. De ezenfelül az államvasutak fegyelmi bizottsága, a kereskedelmi minister, tehát a magyar királyi kormány által kinevezett vasúti tisztviselők felett is fegyelmi hatáskört gyakorol, ami szintén arra mutat, hogy a vasúti tisztviselő köztisztviselő. Mivel pedig a büntető-törvénykönyv 227. §. rendelkezéséhez képest, a rágalmazás vétsége fegyelmi vétséggel való alaptalan váddal is elkövethető, a tábla helyesen határozott, midőn a m. kir. államvasutak igazgatóságát közigazgatási hatóságnak tekintve, a vádbeli cselekményt rágalmazás vétségének minősítette. A kir. igazságügyi és belügyi minisztereknek 1905. évi T. 1905'5. számú rendelete, az örökösödési eljárásról szóló 1894 : XVI. t.-c. végrehajtása iránt 43,1941895.1. M. sz. a. kiadott rendelet 24. $-ának kiegészitése tárgyában. Az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. t.-c. végrehajtása tárgyában 43,194. I. M. sz. a. kiadott rendelet 24. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a halálesetet felvevő és leltárazó községi közeg ellen a törvény 20. vagy 48. §-a alapján rendbírságot megállapító birói határozatot a szükségesnek mutatkozó felügyeleti intézkedés megtétele, illetőleg az esetleg fennforgó fegyelmi vétség megtorlása végett esetről-esetre közölni kell a késedelmes közeg felettes közigazgatási bizottságával. Ez a rendelkezés nem érinti a hivatkozott végrehajtási rendelet 24. §-ának második bekezdése alapján, a kiszabott pénzbírság behajtása iránt teendő intézkedéseket. Kelt Budapesten, 1905. december 22-én. A kir. igazságügyminiszternek 1905. évi. T. 42 53. számú rendelete, az Ü. Sz 185. 187. §-ának megváltoztatása tárgyában. 1. A birói ügyviteli szabályok 185. §-ában foglalt rendelkezések helyébe a következő szöveg lép: A határozat szavazás utján hozandó meg. A szavazást megelőzi a tanácskozás, mely az eldöntendő kérdésnek általános megvitatásából áll. Ugy a tanácskozást, mint a szavazást az elnök vezeti. Az elnök a bírákat véleményük előadásában félbe nem szakithatja, szavazásra bocsátás előtt azonban az ügy állását ugy a ténykérdések, mint a jogkérdések feltüntetésével összegezheti. A szavazást az előadó nyitja meg a kiadmány tervének felolvasásával. 2. A birói ügyviteli szabályok 187. ij-ának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép : Az elnök minden egyes szavazás alkalmával leadja szavazatát, azonban csak a többi tanácstag után; a határozatot pedig saját szavazatának számbavételével mondja ki. Ha az elnök a többi tanácstag szavazatától eltérően szavazott, a határozat egyhangúlag hozottnak nem tekinthető. <>ufí'' i 3. T'é:&M&í Ott, ahol azt1. Sz. 185. és 187. §-ára történik hivatkozás (S. I . Sz. 81. és 104. ij„ büntető ügyv. szab. 86. §.), a jelen rendelettel megállapított megfelelő szöveget kell alkalmazni. Kelt Budapesten, 1905. évi december hó I-én.