A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 23. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [8. r.]

184 A JOG alapjául szolgálhasson. A közbenszóló végzés indokainak jegyzőkönyvbe vétele nem elegendő, mert ezen jegyzőkönyv a vádlott és védője szeme elé nem kerül és tartalma a semmitőszék előtti nyilvános tárgyalás alkalmával vita tárgyát nem képezheti. Az elnöknek, illetve egyes bírónak továbbá ajánltatik, hogy a jegyzőkönyvbevétel iránti indítványokat csak az esetben ellenezzék, ha azok nyilván alaptalanok, — mert a kérelem megtagadása különben a felek ellenőrzési jogának korlátozása és elnyomása gyanánt éreztetnék. A rendeletnek egy külön fejezete foglalkozik az esküdtszéki eljárásban az elnök által az esküdteknek nyújtott kitanitás (resumé) jegyzőkönyvbe vételével. A félnek — a rendelet szerint — jogában áll ezen resumé-nek jegyzőkönyvbe iktatását kérni, «egy jog, mely annál fontosabb, mert ezen elnöki kitanitás az esküdteket esküjök alapján irányitja és a helytelen kitanitás okából emelt semmisségi panasz, a helyes jegyzőkönyvvezetéstől függ. Kötelességében áll tehát az elnöknek előadása kellő jegyzőkönyvbevételéről gondoskodni és resuméjét oly módon előadni, hogy a jegyzőnek módjában álljon azt lényegében a jegyzőkönyvbe felvehetni*. Súlyt helyez az igazságügyminiszter arra is, hogy a jegyzőkönyvek már tárgyalás közben szabályszerűen felvétessenek és a tárgyalás végével berekesztessenek, ami könnyen eszközölhető akkor, ha a jegyző előzetesen a per anyagát tanulmányozza és ekképp a lényegest a fölöslegestől megkülönböztetni tudja. A jegyzőkönyv utólagos módosításai csak a jegyző és elnök közmegegyezésével eszközölhetők. A kihágási eljárás jegyzőkönyveiről igy szól a rendelet: «Az igazságügyminiszterium elnöke sajnálja, hogy éppen a kihágási eljárás jegyzőkönyvvezetése a leghiányosabb és hogy az eljárás alakiságai megállapításának elmulasztásai a tanúvallomások felületes bevezetése és a tárgyalási jegyzőkönyv, valamint az ítéleti indokok közt fennforgó érthetetlen ellentmondások annyi alkalmat adnak a felebbviteli bíróságok feloldó határozataira, ami a jogszolgáltatás gyorsasága és biztonságába ütközik». Végül figyelmezteti a rendelet a bíróságokat a jogorvoslat használata iránti kitanitásnak hiányos voltára és felhívja őket, hogy ezen kitanitásnál és annak jegyzőkönyvbevételénél szorosan a törvényhez alkalmazkodjanak. Gyakran megesik ugyanis, hogy az egyes birók a feleket az őket megillető jogorvoslatokra vagy éppen nem, vagy nem oly módon figyelmeztetik, hogy a kevésbbé értelmes felek azt megérthessék. A rendelet tehát e részben is a felek érdekét kívánja megóvni. . . . Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a fentebb ecsetelt bajok, — ha nem fokozottabb, de mindenesetre épp oly nagy mérvben — nálunk is fennforognak. Interpellatióra azonban egyolyk mar nálunk nincs kilátás és ugy arra sem, hogy hasonló rendelet a mi igazságügyminisztériumunk küszöbét túllépje. A nyilvánosság egy jogi szaklapban is érvényesül, — és azért interpelláljuk igazságügyérünket: hajlandó-e egy hason tartalmú üdvös rendelettel a nálunk is fennálló hason bajokat sürgősen orvosolni? r. 1. Irodalom. Szilágyi Dezső beszédei. Első kötet. Szerkeszti Fayer Gyula dr. Kiadja az Af/ienaeum-tÁrsasig. Még mielőtt a kortársak kegyelete Szilágyinak rég kiérdemlett emlékszobrot emelne, Fayer Gyula dr. és l ikrír Béla sokkal beszédesebb és jelentősebb emléket emeltek Szilágyinak, amennyiben a nagy szónok beszédei kiadását vették munkába. Öt kötetre van szánva az egész mű, melynek most megjelent első kötete fényes tanúságot tesz a szerkesztőknek igazán odaadó szorgalmukról és azon szeretetükről, melylyel a nagy államférfi szellemi hagyatékát kezelik. Szerkesztők nem pusztán mechanikus újranyomását kívánták adni Szilágyi beszédeinek, ami egyszerűen mesteremberi munka volna. Művészi érzékkel, a történeti események feltüntetésével, melyekre a beszédek vonatkoznak, csoportosítva az illető eseményeket, tárgyuk szerint állították egybe a szerkesztők a beszédeket, miáltal maguk a beszédek is megérthetőbbé váltak és egész jelentőségükben plasztikusabban kidomborodnak. Sőt, hogy mindezt még jobban fokozzák és igy visszavarázsolják lehetőleg egész természetes állapotában a kortörténeti hátteret és környezetet, melyből a beszédek kiemelkednek, szerkesztők a beszédek összes tárgyi és személyi, pártbeli és más vonatkozásait is, hol bővebben, hol nagy vonásokban kidomborítják. Ez által egyúttal hű korképet is nyerünk azon időkről, melyekbe Szilágyi működése esik. Szerkesztők hálára kötelezték kitűnő vállalkozásuk által Szilágyinak nemcsak minden tisztelőjét, hanem a nemzet legtágabb köreit, melyekben az ország nagy parlamenti alakjai iránt való kegyelet melegen lüktet. s. m. Vegyesek, A királyi ház nem uralkodó tagjai, mint alperesek. Dr. Ebers Henrik orvos, császári tanácsos, Klotild császári és királyi főhercegasszony és társai, mint néhai József főherceg örökösei alperesek ellen 790,096 K. 52 f. tőke s jár. iránt indított pert a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság előtt, mely a keresetet hivatalból visszautasította. Felfolyamodás folytán a budapesti kir. tszék az elsőbiróság végzését megváltoztatta, a keresetet hivatalból visszautasithatónak nem találta s ennek folytán utasította az elsőbiróságot a kereset elfogadására. Indokok: Felperes keresetét bérleti visszony alapján kártérítés iránt indítván, követelése személyes természetű. Igaz, hogy a királyi ház nem uralkodó tagjai ellen irányuló polgári személyes ügyek a főudvarnagyi hivatal birói hatósága alá tartoznak. A bírói gyakorlat által is fentartott ez az intézkedés azonban nem zárja ki a hazai rendes bíróságok illetőségének kikötését; mert a főudvarnagyi hivatal a kir. ház tagjai minden személyes ügyeire kiterjedvén, nem tekinthető külön — ügyek szerint elkülönített — ügybiróságnak, hanem oly kiváltságos bíróságnak, mely bizonyos személyekre kiterjedő hatáskörrel bir, amelytől a felek — amennyiben ennek előfeltételei egyébként fenforognak — esetleg el is térhetnek. Minthogy pedig a keresetben az állíttatik, hogy ez ügyben a felek közt bármely budapesti kir. jbiróság illetősége kiköttetett: a kir. tszék ezúttal — nem vizsgálva az illetőségre vonatkozó kikötés egyébkénti érvényességének kérdését — a keresetet idézés kibocsátása nélkül, hivatalból visszautasithatónak nem találta s ezért a fenti értelemben határozott. (1906. május 15. IV. E. 137'2. sz.). Biztositott vagyon felgyujtásának megkísérlése. Vádlott a feleségével közös tulajdonát képező malmát 3,600 koronára biztosította és néhány napra rá malmában forgácsot halmozván össze, azt gyújtózsinór által egy égő gyertyával összeköttetésbe hozta, hogy a forgács vádlottnak eltávozása után pár órára tüzet fogott. De a füst észrevétetvén, a tüz eloltatott, mielőtt a malom kigyuladt volna. A malom valóságos értéke 2,000 korona volt. Vád emeltetett a B. T. K. 65. és 382. §§-ai alapján. A tszék vádlottat teljesen felmentette a gyújtogatás vádja alól azért, mert a malom vádlott tulajdonát képezte és vízen úszván, felgyújtása által másra veszély nem háramlott, a csalás alól azért, mert vádlott semmi lépést nem tett, hogy a biztosítási összeget megkaphassa, sőt az esetet be sem jelentette. A tábla vádlott bűnösségét a csalás kísérletében állapította meg, kifejtvén, hogy ez a csalás a tüz gerjesztése által megkezdetett és vádlottnak azon mulasztása, hogy ő a biztosítási összeg felvételére lépéseket nem tett, a kísérlet tényálladékát meg nem szünteti. Ehhez a felfogáshoz a Kúria is hozzájárult. (1905. okt. 25. 9,138. sz. a.) Örökösök ellen hozott hiányos ítélet alapján kért végrehajtás. Az örökösök ellen hozott ítélet alapján, mely szerint azok a hagyatékot képező bizonyos ingatlan értéke erejéig való fizetésre köteleztettek, az elsőbiróság elrendelte a végrehajtást az örökösök ingóságaira és más örökhagyótól reájuk háramló bizonyos ingatlanokra. A szegedi tábia a végrehajtási kérelmet egészben elutasította, mert az ítélet, melyben az örökség misége és mennyisége meghatározva nincs, végre nem hajtható. (Kúria 1905. dec. 29 10,095. sz. a.) Az állam közvetlen felelőssége a birák vagy bírósági hivatalnokok hivatali sikkasztása által okozott kárért. Az 1871: VIII t.-c. 19. §-a szerint az állam felelős azon károkért, melyek a birák és bírósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztása által magánfeleknek okoztattak. A törvény 73. §-a szerint «a kárt követelő fél választásától függ: az állam elleni kárkereseti jogának érvényesítése végett az államot a kártalanítási alapperbe mint szavatost megidézni vagy pedig, ha ezt nem tevé, az állam ellen külön pert indítani*. A törvény ezen utóbbi rendelkezése alapján a kincstár egy konkrét esetben azt vitatta, hogy az állam felelőssége csak subsidiarius természetű és csak akkor következik be, ha a sikkasztó hivatalnokon a kárt megvenni nem lehet. A Kúria a tövény előmunkálataiból megállapította, hogy a 73. §. idézett rendelkezései, melyek az államnak csupán szavatosi felelősségéből indulnak ki, összefüggésben állottak a 19. §-nak a törvényjavaslat képviselőházi szövegében foglalt, a másodsorbani felelősséget megállapító szövegével ; minthogy a 19. §. a további tárgyalások folyamán akkép módosíttatott, hogy a károsult fél közvetlenül az állam ellen fordulhat, a 73. §. idézett rendelkezése tárgytalanná vált. (1906. márc. 9. 5347/904 sz. a.) Állattulajdonosnak ama cselekménye, hogy tehervonat gőzsipja által adott jelre állatjait az átjárón a vágányokról el nem távolította, a kin. btk. 111. §-ába ütköző hihágás tényálladékát foglalja magában. Az ügy elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1906. évi január hó 28-án hozott határozata.) Ha foglalkozás és vagyon nélküli egyén előállittatik, a kihallgatási jegyzőkönyvben feltüntetendő, hogy mily okokból veszélyes, illetőleg gyanús a közbiztonságra. Ennek megállapítása nélkül se csavargás, se koldulás miatt nem Ítélhető el és ellene eltoloncolási, illetőleg kitiltási határozat se hozható. (A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 46,694. sz. határozata.) A munkás ingóinak visszatartása iránt indított ügy elbirálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1906. évi január 16-án hozott határozata.) A szerkesztésérflelelősek: Révai Lajos dr. stiller Mor dr V- Kálmán-ntca 16. V„ Rudolf-rakpart 3. PA11A8 «É8ZVÉHVTA«8AeA0 NYOMDÁJA BU0AK6T