A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 13. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [4. r.]

51 miatt büntethetőséget kizáró okra nem hivatkozhatok, mert bár bizonyittatott K. József, M. György, V. Orbán és G. Antal tanuk vallomásával, hogy sértett arca befeketítve és hajába kukorica ("osztalékból való fonatok voltak fonva és igy arca felismerhető nem volt, minthogy azonban sértett ez alkalommal ittas volt, a felismerhetetlenné telt külső annál kevésbé kelthetett félelmet vagy ijedséget vádlottban, mert G. Antal előbb ért a helyszínére, mint vádlott ifj. G. Antal; .vádlott tehát r.em volt egyedül s nyomban többen is érkeztek a helyszínére. A törvényszék ítéletének felebbezett része a fentiek által nem érintett vonatkozó indokai alapján, a B. P. 423. §-ának 3. bekezdéséhez képest helyben, nem felebbezett többi részében felebbezés hiányában érintetlenül hagyatott. (190ő. május 24-én 1,422. sz.) A m. kir. Kúria (1905. dec. 13-án 10,097. sz.) Vádlott különvédőjének bejelentett és indokolt semmisségi panasza folytán : A semmisségi panasz, amennyiben az a B. P. 385. §-ának 2. pontjára alapított, visszautasittatik ; a B. P. 385. §-ának 1. c) pontjára alapított semmisségi panasz pedig elutasittatik. Indokok: A tábla ítélete ellen ifj. G. Antal vádlott különvédője a B. P. 385. §-ának 1. c) pontja alapján semmisségi panaszt jelentett be azért, mert vádlottnak azon megállapított cselekménye, hogy a sértettet bántalmazta, az akkor fennforgó körülmények közt, amikor t. i. a sértett sötét éjjel bekormozva és kukoricalevéllel eltorzítva, a vagyona ellen intézett támadást, a vádlott terhére büntetőjogilag be nem számitható, továbbá a B. P. 386. §-ának 2. pontja alapján azért, mert a tábla a vád lottra kiszabott büntetést nem enyhítette. A B. P. 385. §-ának 1. c) pontjára fektetett semmisségi panasz pedig mint alaptalan a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése szerint elutasítandó volt azért, mert a tábla, mely által valóknak elfogadott tények szolgálnak a B. P. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a Kúria határozatának alapjául, azt állapította meg, hogy vádlottnak ez alkalommal sem személye, sem vagyona nem volt oly közvetlen és jogtalan megtámadásnak kitéve, hogy ennek elhárítására sértettnek súlyos megsérelmezésére szükség lett volna, mert a sértett vádlott előadása szerint is, az ő közeledésére leugrott vagy leesett a létráról, megszűnt tehát már akkor a vádlott vagyona elleni jogtalan fellépés, amidőn vádlott a helyszínére ért, sőt sértett menekülni akart. Megállapítja a tábla továbbá azt is. hogy habár tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy sértett arca befeketítve és hajába kukoricafoszlányokból való fonatok voltak fonva s igy arca felismerhető nem volt, sértett ez alkalommal ittas volt, hogy G. Antal előbb ért a helyszínére, mint vádlott ifj. G. Antal, ezen körülményből folyóan helyesen vonta le a tábla azt a jogi következtetést, hogy sértett külseje nem kelthetett félelmet vagy ijedséget vádlottban, ezért tehát sikerrel nem védekeztek a jogos védelem határainak ijedtség vagy félelem vagy megzavarodottságból való áthágásával. A tábla tehát a törvényt nem alkalmazta tévesen, midőn vádlott javára a jogos védelem fennforgását meg nem állapította, Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem forog fenn. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Panaszlott ügyvéd az eljáró bíróra vonatkozólag azt a kitételt használta: hogy ne alacsonyítsa le (a biró) az üzérkedés nívójára a bíróságot, továbbá, hogy a bírói állást nem lehet a kapzsisággal annyira saturálni. A panaszlott ügyvéd által nyilatkozatában előadott az a védekezése; hogy az általa — a felfolyamodás indokaiban tett állitások — egytől-egyig a valóságnak megfelelnek, és hogy ő ezekkel a vágulyhelyi királyi jbiróságot sérteni nem akarta, figyelembe nem vehető azért, mert a fenti kitételek tüzetes ténymegjelölést magukban nem foglalnak, hanem célzatuknál fogva az eljáró biróra vonatkozólag gyanúsítást tartalmazó sértő kifejezések jellegével biroknak mutatkoznak. A pozsonyi ügyvédi kamara (1905. június hó 8-án 253/1905. fegy. sz a.) következőleg végzett: A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága ez ügyben a további eljárást megszünteti. Indokok: A vágujhelyi kir. járásbíróság a K. L. ügyvéd ellenjegyezte 1904. M. 31/5. sz. feifolyamodást áttette, mert abban rá nézve sértő kifejezéseket talált. Az ezen felfolyamodásban előforduló az a kitétel: «ne alacsonyítsa le (a biró) az üzérkedés nivójára a biróságot> és -<a bírói állást nem lehet a kapzsisággal annyira saturálni», magában véve sértő és abirói méltósággal meg nem egyeztethető és bizonyos, hogy ezen gondolatot az ügyvéd másként is kifejezhette volna. Mivel azonban a sértőknek látszó kifejezések az eljárt biró oly ténykedésére vonatkoznak, mely csakugyan nem méltó a bíróhoz, a biró méltóságával össze nem egyeztethető, azért a fegyelmi eljárás megindítására elégséges alap nem forog fenn. Panaszlott igazoló nyilatkozatában azt adja elő' hogy az eljárt biró nyári hőségben tett meg 10'59 kilométer utat és elfáradtan érkezett meg vándorlegény módjára s a közönség mosolyogva fogadta; gyalogolni kellett vele a dijnoknak is; a tanuhallgatás után pedig a birót az egyik ügyvéd, a jegyzőkönyvvezetőt pedig a másik ügyvéd vitte haza kocsiján; és a biró mégis fuvardijt fizettetett. A bírónak minden tekintetben példányképül kell szolgálnia, amivel meg nem egyeztethető az, hogy valósággal nem létezett költséget megtéríttessen. Ezt nemcsak a bírói állás eszménye, de még a helyesen magyarázott szigorú jog fogalma is kizárja. Az, hogy a kir. tábla helybenhagyta a biró azon eljárását, hogy 6-án 10 59 kilométert gyalogolt, mégis megfizettette az arra eső fuvart, jóváhagyta és kimondta, hogy a bírónak szabad akkor is fuvarbért fizettetni a felekkel, ha fuvarköltsége nem volt, — nem változtathat ezen fegy. bíróságnak a birói állásról, ennek eszményi tisztaságáról táplált meggyőződésén. Nemcsak az a kérdés, mit lehet a gyakorlatban látni, mit lehet a jog tágabb magyarázatával megindokolni, hanem az, mi illő, mit nem lehet a hozzáférhctlen birói állás compromiítálása nélkül tenni. De ha ezt tán elvontan, nem látja a fegy. bíróság indokoltnak, azt sem tarthatja az ügy és a felek érdekében valónak, hogy a biró június havában a 9 órára kitűzött birói ténykedés előtt 10 59 kmt. gyalogoljon, mert az átlagos emberi szervezet, különösen nyáron lVa—'2 órai gyaloglás után annyira minden esetben fáradt, hogy még a szellemi munka is némileg terhére van, izgatottá teheti és hamarább kifárasztja, ellankasztja, aminek az igazságot kereső fél adja meg kétszeresen az árát. Ha egészségi szempontból teszi azt valaki, tegye azt az ülést kivánt munka, a tárgyalás után, hazamenet. A bírónak ezzel ellenkező eljárása joggal és alaposan hívja ki az ügyvédnek bírálatát, és ha ezt nem a piacon, hanem a bíróságon belül rója meg, azért fegyelmileg üldözni nem lehet, ha mindjárt panaszlott finomabban is megtehette volna és kifejezési modora helyesléssel nem is találkozhatok. A m. kir. Kúria (1906. január 20-án 442/1905. fegy. sz. a.j következőleg végzett: A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának neheztelt végzése megváltoztattatik és K. L. vágujhelyi ügyvéd az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. i;-ba ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyeztetik és a fent nevezett fegyelmi bíróság további szabályszerű eljárásra utasittatok. Indokok: A vágujhelyi kir. jbiróság által a pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához áttett 1904. 31/5. számú felfolyamodás indokaiban, panaszlott ügyvéd az eljáró biróra vonatkozólag azt a kitételt használta : hogy ne alacsonyítsa le (a biró) az üzérkedés nivójára a bíróságot, továbbá, hogy a birói állást nem lehet a kapzsisággal annyira saturálni. Minthogy pedig a panaszlott ügyvéd által nyilatkozatában előadott az a védekezése, hogy az általa a íelfolyamodás indokaiban tett állitások egytől egyig a valóságnak megfelelnek és hogy ő ezekkel a vágujhelyi kir. járásbíróságot sérteni nem akarta, figyelembe nem vehető azért, mert a fenti kitételek tüzetes ténymegjelölést magukban nem foglalnak, hanem célzatuknál fogva az eljáró biróra vonatkozólag gyanúsítást tartalmazó sértő kifejezések jellegével biroknak mutatkoznak : ennélfogva a neheztelt határozatot megváltoztatni és a panaszlott ügyvédet a rendelkező részben kitüntetett vétség miat vád alá helyezni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A soproni tszéknél Hacker Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. máj. Ifi, fsz. jun. 12, csb. Thirring Béla, tg. Schreiner Károly dr. — A kolozsvári tszéknél Osztián Józsefné helybeli cég ellen, bej. ápr. 17, fsz. ápr. 24, csb. Jékey Dániel dr., tg. Gajzágó Miklós dr. — Az aranyosmaróti tszéknél Singer Ármin helybeli kávés ellen. bej. máj. 2, fsz. máj. 30, csb. Zsámbokréthy Tivadar dr., tg. Weisz Zsigmond dr. — A zombori tszéknél Ficher Samu helybeli lakos ellen, bej. ápr. 18, fsz. máj. 10. csb. Markovyth Lajos dr., tg. Strasser Lajos dr. — A győri tszéknél Schmid Károlyné védényi szatócs ellen, bej. ápr. 20, fsz. ápr. 27, csb. Zsitvay Géza dr., tg. Telek. Lajos dr. — A győri tszéknél Weisz Vilmos helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 18, fsz. máj. 25, csb. Zsitvay Géza dr.. tg. Tauber Károly. — A balassagyarmati tszéknél ifj. Doman Dávid helybeli kereskedő ellen, bej. máj 7, fsz. máj. 14. csb. Gottl Rezső, tg. Tantossy Emil. — A csikszeredai tszéknél Gyönös Gyula helybeli lakos ellen, bej. ápr. 3P, fsz. máj. 16, csb. Jerzsák János, tg. Éltes Zsigmond. — A szatmárnémeti tszéknél Heinrich János nagykárolyi kereskedő ellen, bej. máj. 2, fsz. máj. 16, csb. Horváth Benő dr., tg. Papp Béla. Pályázatok : A salgótarjáni jbiróságnál albirói áll. ápr. 7 (67,1 — A zalaegerszegi jbiróságnál albirói áll. ápr. 10. (70) — A marosvásárhelyi kir. ügyészségnél ügyészi áll. ápr. 10 (70) — A hátszegi jbiróságnál albirói áll. ápr. 10 (70) — A temesrékási jbiróságnál albirói áll. ápr. 12 (71) — A nagykanizsai kir. ügyészségnél ügyészi áll. ápr. 12 (71) — A zentai jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 13 (73) — Az élesdi jbiróságnál albirói áll. ápr. 13 (73) — A bácsalmási jbiróságnál birói áll. ápr. 13 (73). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Dárda B. B. — N. K. dr. Bacsvanin-Mike (8953/904., ea. Illés J.) márc. 27. hh. — Eger A. D. Csoszó—Csoszó (6,060 904. ea. Weiszi márc. 27. hh. — Jászapáti V. S. dr. Kocsis—Ádám (7,555/904., ea. Debreczenyi) márc. 27. rmv. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Albu— Kis (7,734/904., ea. Schulek) márc. 16. hh. — Miskolc H. G. Borsodmiskolci gm —Miklós (4,611/904., ea. Mérey) márc. 23. mv. Nagyrőce V. K. dr. Benyo—Deutsch (i,801/904.) 1905 jun. 26. rendelv. — Pozsony R. T. Gober-ügy érk. 2,709/906. sz. a. ea. Zsembery, n. e. — Gruber— Gruber érk. 1,554/906. sz a. ea. Schulek n. e. — Vágujhely S. B. dr. Engelsmann—Laui'er érk. 5.572'905. sz. a. ea. Weis, n. e.