A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 13. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [4. r.]

104 A JOG juttatják, előállott a sanghai-i cs. és kir. föconsulatus által ez ügyben meginditandó bűnvádi eljárás folytatására illetékes bíróság kijelölésének szüksége. Tehát az illetékességet meghatározni és arra való figyelemmel, hogy a terhelt A. Ernő köpcsényi (mosonmegyei) illetőségű, a győri törvényszéket illetékesnek kimondani kellett. (Kúria 1905. december -21-én, 10,620. sz.) Állami vasgyári tisztviselő ellen hozott fegyelmi határozat jogtalansága cimén inditott kártérítési kereset. Az állami vasgyáraknak a pénzügyminisztérium által fegyelmi uton elbocsátott tisztviselője szolgálati illetményeinek megítélését kérte kártéritésképen, mert elbocsátása jog- és törvényellenes volt. Az alsól'iróságok elvetették a bírói hatáskör ellen tett kifogást, mert: az 1893 : IV. t.-c. 21. §-ának b) pontja értelmében felperes nem oly állami alkalmazott, akinek illetményi ügye az 1896 : XXVI t.-c. 83. §-a alapján a közigazgatási bíróság hatáskörébe volna utalva; már pedig minden vagyonjogi követelés, melynek érvényesítését a törvény külön hatóság elé nem utalja, birói uton érvényesíthető, az a kérdés pedig, hogy az elbocsátás miatt követelhető-e kártérítés, a per érdemére tartozik. A Kúria az 1868 : LIV. t.-c. 8. §-a alapján helyt adott a birói hatáskör ellen tett kifogásnak, mert a kártérítési igény közigazgatási határozat szabálytalanságára, ill. törvényellenes voltára van alapítva, a kereseti igény megbirálásánál tehát a közigazgatási hatóság eljárását és határozatát kellene a bíróságnak felülvizsgálnia, ez azonban a polgári biróság hatáskörébe nem tartozik. (1905. jan. '24. 7,412/1904. sz. a.) A részvényaláirókat lehet-e perrel kényszeríteni, hogy a részvénytársaság megalakulhatásához szükséges összeget befizessék? A részvényaláirók az aláíráskor befizettek 25°/o-Qt; további befizetés a tervezet értelmében az alakulásnál vagyis az alakuló közgyűlésig, vagy ezen közgyűlés alkalmával volt teljesítendő. Az aláírók egy része nem teljesítette a további befizetést; ennek folytán a részvénytársaság, mely az alakuló közgyűlésen megalakultnak jelentetett ki, nem tudván igazolni, hogy minden részvény után legalább 30°/o befizettetett, cégbejegyzés iránti kérvénye a Kér. Tv. 159. §-ára való tekintettel elutasittatott. Az alapító perrel követelte a késedelmes aláíróktól a hátralékos összeget. A kereset elutasittatott, mert : a forgalom természete azt követeli, hogy a részvénytársaság a tervezetben szem előtt tartott időben, tehát az alakuló közgyűlés után nem tulhosszu idővel végleg és törvényesen megalakuljon; ily feltevésben vesznek részt az aláirók a részvényjegyzésben ; minthogy pedig az az eljárás, hogy az önként nem fizető aláirók hosszú ideig tartható perrel kényszeritlessenek a befizetésre, annyit jelentene, hogy a részvénytársaság megalakulása hosszú ideig függőben maradjon és a perek és a behajtás eredményétől függjön: a részvénytársaság alapításának természetével ellenkezik az az eljárás, hogy az aláirók a megalakuláshoz szükséges hányad befizetésére ] érrel kényszeríttessenek. A részvénytársaság megalakulását tehát meghiúsultnak és a megalakulhatás végett vállalt kötelezettséget megszűntnek kellett tekinteni. (Kúria 1905. febr. I, 392/1904. v. sz. a.) «Igazgató-helyettes-) cégjegyzési joga. Egy régibb esetben a budapesti tábla nem találta bejegyezhetőnek az alapszabályoknak az <igazgató-helyettesek» cégjegyzési jogára vonatkozó intézkedését, mert a K. T. igazgató-helyetteseket nem ismer és a cégjegyzésre jogosított társulati tisztviselőknek ilyen cime a cégjegyzékbe sem volna bevezethető. (1900. jan. 31. 124. v. sz. a.) Egy ujabb határozatban a tábla bejegyezhetőnek nyilvánítja az alapszabályoknak az igazgató-helyettesek cégjegyzési jogára vonatkozó intézkedését, mert az igazgató-helyettesi minőségnek a cégjegyzékbe való bejegyzését semmiféle törvényes rendelkezés nem zárja ki. (1905. szept. 28. 2,593. sz. a.) Belügyminiszteri engedélylyel nem biró utazási vállalat ismertetése mint kivándorlási kihágás. Az 1903 : IV. t.-c. 48. §-a szerint ^kihágást követ el . . . aki belügyminiszteri engedélylyel nem biró vállalkozónak vagy meghatalmazottnak a kivándorlásra vonatkozó hirdetményeit sajtó utján közzéteszi». Vádlott az ily engedélylyel nem biró Holland-Amerika útvonalon Amerikába tehető utazást közelebbről ismertette. A közvádló ezen hirdetés miatt az idézett 48. §. alapján a hirdetést közzétevő vádlott ellen vádat emelt. Az elsobiróság felmentette azonban vádlottat, mert valamely útvonalnak ismertetése nem esik e szakasz alá. Mindkét felsőbíróság azonban a kihágást megállapította. (Kúria 1905. dec. 21. 10,990. sz. a.) Ügyvédjelölt, dr. juris, ki irodát önállóan is vezetni képes, te/jes gyakorlattal, vidéki irodában szerény feltételek mellett alkalmazást keres. Azonnal is beléphet. Nyelvismerete : magyar, német, tót. Cini a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. ' V., Rudo'f-rakpart 3. Nélkülözhetlen munka közhivatalok, ügyvédek, birák, vizsgára készülő ügyvédjelöltek, pénzintézetek, részvénytársulatok és nagyobb üzleti vállalatok részére. Most jeleni meg! A DJtRDAY-féle iáiost Je'ent msg! IGAZSÁGÜGYI TÖRVÉNYTÁR Hatodik kiadás. UJ KIADÁSA. Tíz kötetben. Szerkesztve: Imling- Konrád, Lányi Bertalan, Tlmry Sándor, Fayer László, Heil Fausztin és Marschalkó János közreműködésével. A jelen munka az élő joganyagnak egységes és megbízható kiadása. E munka nem szorítkozik csupán az igazságügyi törvények és rendeletek szövegének közlésére, hanem jegyzetekbe foglalva közli egyúttal a felsőbb bíróságaink határozataiban foglalt elvi rendelkezéseket és ekképen az élő jognak egész érvényben levő körét. A munka ezen részének gazdagságát és tökéletességét bizonyíthatja az a tény, hogy pl, egymagában a büntetőtörvény judikaturájából közel ötezer felsöbirósági határozat nyert feldolgozást. Mostani hatodik kiadásában e munka alakjában és beosztásában is teljesen uj kiadást képez, melynek minden egyes kötetét az illető joganyagának egyik leghivatottabb müvelője rendezte sajtó alá. Lényeges kiegészítést nyert ezen uj kiadás az időközbeni jogfejlődés teljes anyagának felölelése mellett, az osztrák polgári törvénykönyvnek megfelelő felvétele által, továbbá az által, hogy a bélyeg- és illetékügyre vonatkozó joganyagot egy külön kötetben nyújtjuk. í. kötet A tiz kötetbe kötött munkának részletes beosztása a következő: VIII. kötet: Birói szervezet Szerkeszti • Dr. Marschalkó J Peren és perenkivüli eljárás. Szerkesztve : Dr. Imling K. kir. táblai tanácselnök közreműködésével. II. kötet: Telekkönyvi rendtartás. Szerkesztve: Dr. Imling K. kir. táblai tanácselnök közreműködésével. A III. kötet magánjogra a kötetbe kütve vonatkozó joganyag es az osztrák polgári törvénykönyv Szerkesztve : Lányi Bertalan igazságügyminiszteri tanácsos közreműködésével. IV kötet: Hiteltörvények és az iparügyre vonatkozó joganyag Szerkesztve i Dr. Thury S. k. láb V. és VI. kötet: VII. kötet lai biró közreműködésével. Büntetőjog, bűnvádi eljárás és börtönügy Szerkesztve : Dr. Fayer László egyet, tanár közreműködésével. Bélyeg- és illetékügy Szerkesztve : Heil Fausztin közigazgatási biró közreműködésével. IX. kötet kir. törvszéki b'ró. Tartalom jegyzék és betüsoros Tárgymutató az egész munkához. Szerkeszti : Dr. Marschalkó J. kir. törvszéki biró. A munka I., II., III., V. és VII. kötete megjelent, a többi kötetek rövid időn belül jelennek meg. A teljes munka ára 10 vászonkötésben 100 korona, íélbőrkötésben 116 korona. Megrendelhető minden könyvkereskedésben és a kiadónál: ATHENAEUM r-t. könyvkiadóhivatalánál, Budapest, VII., Kerepesi-ut 54. PALLA8 fít*Zvt'*tTÁMAAÁ0 NYCM«WUA BUCAPMTtK.