A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 20. szám - A btkv. 54. §. 2. bek. tartalmának figyelmen kivül hagyása képez-e semmisségi okot? - A budapesti kir. ítélőtábla működése 1904-ben. [2. r.]

A JOG 1902. évi 0,486. sz. a. 8,000 K. tőke és jár. erejéig az általános csődtömeg ellen bejelentett követelés valódisága és osztályozása iránt a est. 140. §-ához képest kötelességszerűen nyilatkozott; s minthogy a helyettesnek az irányban kifejtett tevékenysége s az azzal együtt járó idővesztesége 50 K.-val megfelelően díjazottnak mutatkozik, ennélfogva az elsőbiróságnak végzését annyiban, amennyiben azzal a helyettes részére az általános csődtömeggel szemben 00 K. dij állapíttatott meg helybenhagyni; ellenben ugyanannak a végzésnek többi részét megváltoztatni s a fenti 50 K.-t meghaladó összeg tekintetében a helyettest a csődtömeg irányában támasztott igényével elutasítani kellett, mert a tömeggondnok tevékenységi kimutatásából kitűnik, hogy ő az 1902. évi július hó 12. és augusztus hó 18., valamint az 1902. évi november hó 11. és 19 >3. évi január hó 10. napjai közt lefolyt időben is állítólagos betegsége dacára a tömeg kezelése körül több rendbeli munkálatot végzett, még pedig olyanokat is, melyek személyes utánjárással voltak egybekötve. A fenti időközöket megelőző, illetve követő időben pedig azokon a napokon, melyeken a helyettes ennek tevékenységi kimutatása szerint teendőket teljesített, a tömeggondnok vagy egyáltalán nem működött a tömeg érdekében, vagy nem fejtett ki oly munkásságot, mely halasztást nem tűrt avagy a tömeggondnok személyes eljárását igényelte, s ez okból a helyettesnek elkerülhetetlenül az ő helyébe lépését szükségessé tette volna; és mert ekképp a helyettes a felszámolási tárgyaláson való részvétel esetét kivéve nem lépett az akadályozott tömeggondnok helyébe, már a csődbíróságtól nyert kinevezése alapján s nem fejtett ki tevékenységet közvetlenül a csődtömeg értékében önálló hatáskörben és felelősséggel, hanem a tömeggondnokot csupán annak magánjellegű megbízásából helyettesitette, következéskép ebbeli fáradozásának díjazását jogszerűen nem is a csődtömeggel szemben, hanem az őt megbízó tömcggondnoktól igényelhetné, akinek részére a tömeg érdekében tett összes fáradozás díjazása már jogerősen megállapittatott. a tömeggondnok irányában azonban a helyettes dijának a megállapítását nem is kérte. A m. kir. Kúria (1905. jan. 17-én 1,716/904Í V. sz. a) következőleg végzett: A felfolyamodás visszautasittatik, mert a csődtörvény 105. §-a értelmében a tömeggondnokra vonatkozó határozatok s ezek közt a 103'. §. rendelkezései a helyettesre is alkalmazandók; a 103. §. értelmében pedig a tömeggondnoki dijak tárgyában a másodbiróság véglegesen határoz; és mert a törvény által kizárt s igy sikerre egyáltalán nem vezethető felfolyamodás diját a tömeggondnok-helyettes a csődtömegtől jogosan nem követelheti. Bűnügyekben. A Btk. 296. íj-ában meghatározott párviadal vétsége a párviadal megkezdésére való fegyveres kiállással fejeztetik be, ennélfogva ezen cselekmény büntethetőségét a Btk. 167. §-ának 1. pontjában körülirt önkéntes elállás nem szünteti meg. A kir. Kúria (767/1905. b. sz.) párviadal vétsége miatt vádolt M. L. és K. M. ellen a r.-i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett bűnvádi pert, a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán, vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott. A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a Btk. 296. §-ában meghatározott párviadal vétsége a párviadal megkezdésére való fegyveres kiállással fejeztetik be; és hogy ennélfogva ezen cselekmény büntethetőségét a Btk. 67. ij-ának 1. pontjában körülirt önkéntes elállás nem szünteti meg. Megsértette tehát a törvényt a r.-i kir, jbiróság annyiban, amennyiben annak megállapítása dacára, hogy K. M. a pisztolypárbaj megkezdésére fegyveresen kiállott, ezt a vádlottat a Btk. 296. §-a alá eső párviadal vétsége miatt ellene emelt vád és ennek következményei alól a Btk. 67. §-ának J. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásával azért mentette fel, mert K. M. a lövés jogával nem élt. Jelen határozat a felekre nézve nem bir hatállyal. Indokok: M. L. r.-i kereskedő és K. M. ugyanottani tornatanár a közöttük fennforgó ellenséges visszonyból kifolyóan M. L. kihívása folytán 1903. évi július havában pisztoly-párbajra fegyveresen kiállottak, mely alkalommal M. L. pisztolyát elsütötte, de nem talált, ellenben K. M. a lövés jogával nem élt; s ezzel a párbaj befejezést nyert. Az ügyészségi megbízott ezen tényállás alapján M. L. és K. M. ellen a Btk. 296. §-a alá eső párviadal vétsége miatt emelt vádat. A r.-i kir. jb'róság azonban 1903. évi november hó 27-én 1903. B. 464/3. sz. a. hozott, a felek megnyugvása folytán nyomban jogerőssé vált ítéletével csak M. L. vádlottat ítélte el párviadal vétsége miatt két (2) napi államfogházra, ellenben K. M. vádlottat a vád és következményei alól a Btk. 67. §. 1. pontjának alkalmazásával, a Bp. 326. §-ának 3. pontja alapján azért mentette fel, mert habár tény, hogy ez a vádlott a párviadalra való kihívást elfogadta és annak megkezdésére fegyveresen kiállott; ez a tette a Btk. 296. §-ában meghatározott párviadal vétségének csak kísérletét képezi; s minthogy vádlott a lövés jogáról lemondott, ezzel a megkezdett cselekmény véghezvitelétől önként elállott; cselekménye tehát a Btk. 67. §-ának 1. pontja értelmében nem bünthető. Ámde ez az érvelés téves és a törvénybe ütközik. A Btk. 296. §-a ugyanis párviadal vétségeért azt bünteti egy évig terjedhető államfogházzal, aki párviadal megkezdésére fegyveresen kiáll; az itt körülirt vétség ezek szerint a fegyveres kiállással már befejeztetik s ennélfogva a Btk. 67. §-ának 1. pontja mely nem a befejezett, hanem a megkisérlett bűntett vagy vétség büntethetőségét megszüntető okról rendelkezik, a jelen esetre nem volt alkalmazható és K. M. vádlott a felhozott indokból nem volt felmenthető. Jelen esetben a felmentés a Btk. 207. §-ára sem volt állapitható, mert a lövés jogáról való lemondás, mint a fegyveres kiállás után bekövetkezett tény nem tekinthető a párviadaltól való elállásnak és mert a 297. §. alkalmazhatósága mindkét félnek a párviadaltól való elállását tételezi fel. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir hatálylyal, a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A miskolci tszéknél Bárd Jenóné helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 21, fsz. aug. 18, csb. Fodor Béla, tg. Simon Miksa dr. — A szombathelyi tszéknél Schőnheit Lipót muraszombati kereskedő ellen, bej. jun. 3, fsz. jun. -M, csb. Prugberger Vince dr., tg. Czifrák János dr. — A nagyváradi tszéknél Farkas Sámuel mezőtelegdi kereskedő ellen, bej. jun. 16, fsz. jul. I, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Géher Lambert dr. — A szombathelyi tszéknél Pratser Ferenc helybeli üveges ellen, bej. jun :0, fsz. jun. 26, csb. Prugberger Vince dr., tg. Rasztovich Gyula dr. A debreceni tszéknél Neuman Sámuel hajdúszoboszlói kerekedő ellen, bej. jun. 2, fsz. jul. ti. csb. Üdényi Nándor dr., tg, Malatinszky József dr. — A zilahi tszéknél Garai Pál helybeli kereskedő ellen, bej. jun fsz. jun. 16, csb. Baróthy Zoltán, tg. Bölöni Zoltán dr. — A pestvidéki tszéknél özv. Láger Hermanné pilisi kereskedő ellen, bej. jun. 14, fsz. jun. 27, csb. Endler Miklós dr., tg. Huppert Jakab dr. — A dévai tszéknél Lengyel Dániel helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 21, csb. Hidegh István, tg. Hosszú Sándor dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Berger Ignác helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 5, fsz. jul. 3, csb. Gönczy Gyuia dr., tg. Kovács Ödön dr. — A nagykikindai tszéknél Hajnaly R. helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 15, fsz. jun. 26, csb. Kovách Gusztáv, tg. Wolf Lipót dr. — A lőcsei tszéknél Zságri Bertalan helybeli kereskedő ellen, bej. jun 15, fsz. jun. 28, csb. Putz Mátyás, tg. Varga Ferenc. — Az aradi tszéknél Gebhart I. helybeli cég ellen, bej. jul. 10, fsz. aug. 7, csb. Heller Mór dr., tg. Lukácsy Lajos. — A rózsahegyi tszéknél Breuer Ernő helybeli lakós ellen, bej. jul. 6, fsz. jul. 20, csb. Székely Miklós dr., tg Lakner Henrik dr. — A rózsahegyi tszéknél Lihosith János alsólipnicai kereskedő ellen, bej jun. 14, fsz. jun, 17, csb. Székely Miklós dr., tg. Perlstein Sándor dr. Pályázatok: 'z újvidéki jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 2* (105) A szentgotthárdi jbiróságnál birói áll. máj. i6. (107). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békéscsaba F. K. Máday—Sajóssy (317/904. sz. a. ea. Wettstein), ápr. 26. rendelv. Dárda B. B. 8,953/904. (ea Balázsovits) és 1.423/905 (ea. Istvánffy) n. e. — Debrecen B. D. dr. Palotay- Almási (3,673/904 p.) n. c Galánta N. M. dr. Weisz—Szeredi hitközség nem érk. — Gyöngyös P. S. dr. Gleichman—Polgár (I. G. 7/905. sz.) ügyben a felülvizsgálati kérelem elutasittatott. -- Kassa N. V. dr. Vadász - Vadász érk. 3,152/905. sz. a ea. Zsiros, n. e. — Krautz—Krautz érk. 4,593/905. sz. a. ea. Tódorffy, n. e. — Zoltán—Schönfeld érk. 1,600/905. sz. a. ea. Illyés Károly, n. e. — Matisz—Ortó érk. 1,180/905. sz. a. ea. Sárói Szabó, n. e. — Kolacsek és Wirth—Mittelmann érk. 160/905, v. sz. a. ea Szalacsy, ne. — Weisz—Rockenstein és Nagy—Molnár nem található. — Piritzky — Kolorády érk. 8,784,901. sz. a. ea Lallosevits, n. e. — Kiskunfélegyháza Sz. A. dr. Czeglédi és tsai — Aradi gazd. bank. (6,930/904.) ea. Lehoczky, n. e. — Marton—Gaál érk. 7 )5/905. sz. a. ea Avedik, n. e. — Térjék-Szabó érk. 0,036/904. p. sz. a. ea. Somogyi, n. e. — Mezőtúr Sz. P. (iazdák és iparosok hitelszövetkezete—Szebe érk. 1,288/905. sz a. a Táblára, ea. Var|assy, n. e. — Külley—Ádám a Kúriára érk. 4,432/905. sz. a. ea, Szá z, n. e. — Nagykanizsa F. A. Blazoin—Poszorcn érk 8,516/904. p. sz. a. ea. Somogyi, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsai; jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A kapuvári kir. közjegyző f. évi május vagy június elsejére helyettest keres. Szigethy László dr. ügyvédjelölt Nagykörösön — több évi közjegyzői, és pár hónapi ügyvédi gyakorlattal — Budapesten, avagy vidéken is ügyvédi irodában alkalmazást keres. Nagy gyakorlattal biro ügyvédjelölt, aki németül is beszél és a gyorsirásban is jártas, irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, vagy fiatal ügyvéd, aki nagy gyakorlattal bir és önálló vezetésre képes, alkalmazást nyer. Ajánlatokat eddigi alkalmazásuk megemlítésével Kollár Lajos ügyvédhez, Budapest, II., fő utca 9. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLA8 1teZ»rí»iVT»n8A8»0 NYCWDÁJA BUDAPESTEK.