A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 5. szám - Előitéletek az általános polgári törvénykönyv tervezetében. [3. r.]

•2» Bűnügyekben. Eiutasittatctt kártalanítási igényével a gyermekölés vádja miatt vizsgálati fogságot szenvedett nő, midőn az igazságügyi orvosi tanács kijelentette, hogy az, vájjon a gyermek élve jött-e a világra, biztossággal meg nem állapitható. (A m. kir. Kúria 1904. október 18. 10,281,90.;. sz. a.) A m kir. államvasutak pénztárosnöje, aki a vasúti jegyek eladásából hosszabb időn át befolyó pénzt jogtalanul eltulajdonítja, hivatali sikkasztásban bűnös. (A m. kir. Kúria 190Í-. dacember 29. 10,ö41. sz a.i A Bp. 355. S-a szerint a bíróság a főkérdés föltevésével csak annyiban van a vádhoz kötve, hogy az ennek alapjául szolgáló tettet tikőrülirni" tartozik; a vádnak szószerint való átvételét a törvény nem kívánja. Szabályszerűen van tehát feltéve a főkérdés, ha a tettazonosság szempontjából helyesen van szerkesztve, vagyis nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a vádba helyezett tettre, a vádlottnak a vádban megjelölt cselekvőségére van feitéve. Elutasittatott a kir. ügyész semmisségi panasza, hogy az esküdtbíróság az általa ja vaslatba hozott kérdéseket más szövegezéssel tette fel, mert a Kúria álláspontja szerint, a kérdésnek az ügyészség által javasolt szövegben értelme sem lett volna. A btkv. 172. íjának 2. bekezdése értelmében államfogházbüntetéssel sújtott cselekmény esetében a Bp. 92. §-a nem alkalmazható. Az a kérdés, hogy a cikk tartalma megfelel-e a törvény • izgatás o fogainiának, nem tény, hanem jogkérdés. (A m. kir. Kúria lí)U4. november 9. 9,127. sz. a,') Fölmentettek a Btk. 368. §-ának vadja alól vádlottak, akik a sértett zenészek cimbalmát, erőszak alkalmazása mellett, elvitték, mert arról értesülvén, hogy sértettek a velük kötött szerződés megszegésével a vádlottak által rendezendő táncmulatságon zenélni nem hajlandók, a cimbalom elvétele által a sértett zenészeket akadályozni akarták abban, hogy másutt zenéljenek. (A jogegység érdekében hozott határozat.) (A m. kir. Kúria 1901. november Ili. 9,349/904-. sz. a.; Hatóságokhoz intézett beadványban elköveteti rágalmazás nem minősül a B. T. K. 262. g-a alapján. (A m. kir. Kúria 1904. szeptember 22. 7,827. sz. a.) Tisztességes leánynak akarata ellenére való magához ölelése és csókolása becsületsértést képez, habár a férfinak ez alatt magömlése nem volt. (A m. kir. Kúria 1904. november 2. 8,898. sz. a.) Pótmagánvádló az általa bejelentett tanukkal az ügy eldöntésére lényeges befolyással lehető azt a tényt kívánta bizonyítani, hogy vádlottal.' lefogva tartották és ütlegelték, míg vádlotttársuk meg nem szúrta. Az esküdtbíróság tehát azzal a határozatával, melylyel a pótmagánvádló indítványát elutasította, megsértette a törvénynek azt az elvét, mely szerint a biróság köteles az ügy eldöntésére lényeges befolyással lehető bizonyítékokat megszerezni, miért is ezen határozatát a rá következő eljárással együtt a BP. 384. tj-ának 9. pontja alapján megsemmisíteni, s a kérdéses bizonyítás fölvételére s további törvényszerű eljárásra utasítani kellett. IA m. kir. Kúria 1904. december 7. 10,i'53/904. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A kolozsvári kir. törvényszéknél Krausz A. és fia helybeli cég ellen, bej. febr. 11, fsz. márc. 7, csb. Jékey Dániel di\, tg. Weisz Miksa dr. A besztercebányai tszéknél Grünvald Sali helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 13, fsz. márc. 28, csb. Lehoczky István, tg. Kelemen József dr. — A rimaszombati tszéknél Birnbaum Náthán jolsvai kereskedő ellen, bej márc. 2, fsz. márc 21, csb. Velesz Ferenc, tg. Czibur Imre. — A gyulafehérvári tszéknél Bányainé Csiky Ilona helybeli kereskedő ellen, bej, febr. 28, fsz. márc 3, csb. Balló Lázár, tg. Patitia Rubin dr. — Az eperjesi tszéknél Rosenwasser Eugénia bártfai kereskedő ellen, bej. ápr. 11, fsz. máj. 8.ecsb. Fest Géza, tg. Glück Jónás dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Engel Ede helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 20, fsz. márc. 21, csb. Tomcsányí László dr., tg. Löwy Lajos dr. — A dévai tszéknél Muresán Sándor vajdahunyadi kereskedő ellen, bej. jan. 31, fsz. febr. 20, csb. Hidegh István, tg. Dublesiu György dr. — A temesvári tszéknél Karanyancz Száva helybeli szabó ellen, bej. márc. 1, fsz. márc. 29, csb. Pavlovits Márk dr., tg. Skuteczky Miksa dr. — A brassói tszéknél Szonda Péter pürkereci egyéni cég ellen, bej. febr. 1«, fsz. febr. 28, csb. Császár Béla, tg. Sükösd Zsigmond dr. — A debreceni tszéknél Kiss Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 6, fsz. márc. 17, csb. Cdényi Nándor dr., tg. Varga Kálmán dr. — A nagyváradi tszéknél Hant Jenő helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 18, fsz. ápr. 3, csb. Szegedy Lajos dr , tg. Várady Ödön dr. — A szolnoki tszéknél Rákos Samu jászberényi lakos ellen, bej. márc. 25, fsz. ápr 17, csb. Kemény Zoltán dr., tg. < zigán János. — A nagyszebeni tszéknél Dániel Márton helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 8, fsz. ápr, 19, csb. Haupt Frigyes, tg. Schuller Rezső dr. — A kecskeméti tszéknél Horváth Albert helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 7, fsz. máj. 5, csb Sebastiani Károly, tg. Huszár Dezső dr. — A pancsovai tszéknél Guttmann Szeréna helybeli cipész ellen, bej febr. 20. fsz. márc. 1, csb. Furdek Miksa, tg. Bircesen Sándor dr. Pályázatok : Az erzsébetvárcsi tszéknél aljegyzői áll. febr. 4 (15~i — A csíkszeredai tszéknél birói áll. febr. 8, (19; — A gyergyószentmiklósi jbiróságnál albirói áll. febr. 8 (19) — A nyitrai tszéknél albirói áll febr. 9 |20i — A bácsalmási jbiróságnál albirói áll. febr. 9 .20) — A marosvásárhr-lvi tszéknél birói áll. febr. 9 i20). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására - sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. 9,874,90 í. n. e. -- Déva Sch. Zs. dr. A jövő számban - Mezőkövesd R D. dr. Üveges - Molnár (8,58i/903. ea. Istvánffy) jan. 25. rhh. rmv. - Mezőtúr U- F. dr- A jövő számban. Nagyszombat B. E. Szloboda -Legehy (6116'903. ea. Vermes) jan. 10 hh — Pécs M. J. dr. Kristály -Rátz érk 1,537/904. v. sz. ea. Tolnai ne— Pozsony R. T. Csiba-Csiba érk. 10,539,'90í. p. sz. a. ea. Oroszy n. e. — Zsolna S. I. dr. Szilágyi—Zsolnai 18,086,903. ea. Vörösmarthy) jan. 16. rmv. Egy vidéki nagyobb forgalmú takarékpénztár ügyésze keres azonnali belépés mellett egy, az összes ügyvédi teendők, főleg a telekkönyvi ügyekben már jártas bejegyzett jelöltet. Feltételek megállapodás szerint. Cim a kiadóhivatalban. Gyakorlott szerb (sokác) nyelvű segéd vagy közjegyzőjelölt azonnal alkalmazást kaphat. Ajánlatok a kiadóhivatalba kéretnek. Ügyvédjelölt, dr. juris, ki a magyar, német és tót nyelvet érti s irodát önállóan vezetni képes, alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. o»ílM RÉSZVÉNY TÁRAAfiÁO MrOMOÁJA BUOAPfSTtn Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár rendes közgyűlését folyó 1905. évi február hó 4-én délután 4 órakor központi osztályában (V., ker. Dorottya utca 4. szám, saját épületében) tartja, melyre a t. c. részvényesek az alapszabályok 12., 14. és 15. §-ai értelmében iiszteletsel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentésének, valamint a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása s az igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére s felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2. Az alaptőke s a rendes tartalékalap felemelése. 3. Az alapszabályok módosítása. Azon t. c. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni és szavazati jogukat személycsen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. § ai értelmében legkésőbb 1904 évi december hó végéig saját nevükre irt részvényeiket még le nem járt szelvényeikkel együtt legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt, tehát legkésőbben bezárólag folyó évi február hó l-ig a takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V ker., Dorottya-utca 4. szám vagy II. ker., Fő utca 2. szám alatt) letenni ; ugyanott a megvizsgált 1904. évi zárszámadások és a felügyelő bizottsági ]elentés példányai az alapszabályok 147. §-a értelmében folyó évi január hó 28-ikától kezdve átvehetők. Budapesten, 190 évi január hó 20-án. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár igazgatósága. Meghivás a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 63-ik rendes közgyűlésére, mely 1905. évi február 4 én d. u. 6 órakor a bank helyiségeiben fog megtartatni. Tárgyak : 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő bizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása iránti határozat és a fölmentés megszavazása. 3. A tisztviselők és szolgák nyugdijszabályzatának módosítása az igazgatóság javaslata alapján. 4. Igazgatósági választások (az alapszabályok 36. §-a értelmében a kilépő igazgatósági tagok újból választhatók). 5. A felügyelő-bizottság választása. Az alapszabályok 19., 20. és 21. §-ai értelmében minden részvényes, kinek részvényt három hónappal a közgyűlés előtt a bank könyveiben nevére be vannak jegyezve, jogosítva van a közgyűlésen részt venni, vagy magát meghatalmazott által helyettesíteni, kinek azonban szintén részvényesnek kell lennie. A szavazati jog érvényesithetésc céljából a részvények szelvényekkel együtt az alapszabályok 18. §-a értelmében folyó évi február hó l-ig az alant felsorolt helyeken teendők le : Budapesten : a bank értékpapír-pénztáránál, Sopronban : a bank fiókjánál, Brassóban : L Jakab 6s test bankbet<;ti társaságnál, Debrecenben: az Alföldi takarékpénztárnál, Kolozsvárott: az Erdélyi bank és takarék pénztar r.-t.-nál, Pozsonyban: a Pozsonyi II. ker. általános takarékpénztárnál, Szegeden: a May R. Miksa cégnél, Temesvárott: a Dél!Tag-XaJvrwTaín kereskede!mi <<s gazdasági bank r.-t.-nál, hol is az 1875. évi XXXVII. t.-c. 198. §-a és az alapszabályok 4ó. §-a értelmében a megvizsgált évi mérleg, a felügyelő bizottság jelentésével együtt nyolc nappal a közgyűlés előtt átvehető. Budapesien, 190). január 21-én. Az igazgatóság.