A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 53. szám - A nemzetközi tengerjogi egyesület 1905. évi liverpooli kongresszusának tárgyalása. A hajótulajdonos felelősségének korlátozásáról. [3. r.]

212 A JOG az M. testvérek és M. József is csatlakozva, akként minden számbavehető gyári cég résztvett, nem is volna igaz — ezeknek a körülményeknek nem volna lényeges kihatás tulajdonitható a kérdéses megállapodás jogi természetének megítélésénél, mert magában véve a szándék, mely szerint hasonló megállapodás a termelő és illetve fogyasztó, szóval a nagyközönség megrövidítésére irányuló célzattal létesül — megfosztja a fent jelzett természetű megállapodásokat jogi érvényüktől s maga az árcsökkentés vagy áremelés puszta lehetősége is elég arra, hogy a kartellszerü megállapodást semmisnek kelljen tekinteni, mivel az abban résztvevők száma nyilván nem határoz, amennyiben már kis számú vállalkozó is együttvéve gyakorolhat befolyást az árképzódésre s okozhat kárt ugy a termelőnek, mint a fogyasztónak. Minthogy ezek szerint felperes keresetének, mely arra irányul, hogy alperes a D) és E) alatti megállapodásokból kifolyólag tőle igényelhető követelés kifizetésére köteleztessék, érvényes .ogalapja nincs: az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni s felperest keresetével elutasítani kellett. Bűnügyekben. Aki zaratlan helyről betörés mellett lop, a B. T. K. 336' ij-anak 3. pontja alapján bűnös. A kir. Kúria (1905. évi május hó 9-én, 1,51 1. sz.) A főügyész semmisségi panasza folytán : A főügyész semmisségi panasza alaposnak találtatván, a tábla ítéletének a Cs. Ignác sérelmére elkövetett lopás minősitéséről rendelkező része a B. P. 437. §-ának Ami pedig a minősítést illeti, minthogy az alsófoku bíróságok a hatósági közeg tettleges bántalmaztatásának tényét állapították meg, a K. B. T. K. 46. §-ának rendelkezése pedig a hatósági közeget csupán szóbeli megsértés ellen védi: késégtelen; hogy az alsófoku bíróságok a vádbeli cselekményt a büntető törvény 1 Bő. §-a szerint helyesen minősítették. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A besztercebányai tszéknél Feuermann József zólyomi kereskedő ellen, bej. márc. 6, fsz. márc. 26, csb. Lehotzky István, tgRippély Ede. — A dévai tszéknél Junger Samu és neje petrozsényi kereskedők ellen, bej. febr. 12, fsz. febr. 24, csb. Hidegh István, tg. Rosenberg Ignác dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Nemes és Lengyel helybeli cég ellen, bej. jan. 22, fsz. febr. 20, csb. Fertsek Gyula dr., tg. Rósa Ferenc dr. — A fehértemplomi tszéknél Komora-szászkabányai hitelszövetkezet ellen, bej. márc. 5, fsz. ápr. 2, csb. Kerekes Zoltán, tg. Mester László dr. — A debreceni tszéknél Rózsa Lajos helybeli cég ellen, bej. jan. 26, fsz. jan. 29, csb. Üdényi Nándor dr, tg. Borzsovay Jenő dr. — A besztercebányai tszéknél Krausz Samu zólyomi kereskedő ellen, bej, márc. 2, fsz. márc. 19, csb. Lehotzky István, tg, Burkovszky Kálmán dr. — Az újvidéki tszékncl Szunega János pankotai kereskedő ellen, bej. jan. 14, fsz. febr. 24, csb. Szabó Imre, tg. Vermes Jenő dr. — A rózsahegyi tszéknél Verderber Józsefné hely3. bekezdése értelmében, a B. P. 385. í<-ának 1. b) pontjában beli kereskedő ellen, bej. jan. 25, fsz. jan 29, csb. Székely Miklós meghatározott semmisségi ok miatt mcgsemmissittetik; s az előbb | dr- tg. Hiller Bernát dr. — A miskolci tszéknél Csillag Jakab hely megjelölt lopás a B. T. K. 333. tj-ában meghatározott, a 334. § alá eső lopás vétsége helyett P. János vádlottat illetően a B. T. K. 333. §-ában meghatározott, a 336. §. 3. pontja alá eső, s a 340. és 341. S- szerint büntetendő lopás bűntettének, M. József vádlottat illetően pedig a B. T. K. 333. §-ában meghatározott, a 336. §. 3. pontja alá eső büntettet képező, azonban a B. T. K. 85. §-ának 3. pontja s a 20. §-hoz képest minősülő lopás vétségének minősíttetik. Indokok: A tábla ítélete ellen a közvádló főügyész azért jelentett be a B. P. 385. íj-ának I. b) pontja alapján semmisségi panaszt, mert a Cs. Ignác kárára elkövetett lopás vétségnek minősittetetl. Minthogy a tábla által valóknak elfogadott tények szerint P. János és M. József vádlottak az 1903. évi aratás idején a ( s. Ignác fülöpszállási kerekegyházi pusztabiró záratlan ludóljából abban a tévedésben, hogy az ól zárva van, a lécek lefeszitese után 8 darab 24 K. értékű ludat, a tulajdonos beleegyezése nélkül, annak birtokából jogtalan eltulajdonitási szándékkal elvettek; minthogy továbbá a B. T. K. 336. 5>-ának 3. pontja azt rendeli, hogy tekintet nélkül a lopott dolog értékére, büntettet képez a lopás, ha épületben, bekerített helyen vagy hajón követtetett el, hová a tettes betörés vagy bemászás által jutott s nem tesz különbséget arra nézve, hogy a lopás betörés vagy bemászás nélkül is elkövettethetett volna: minthogy ezek szerint a tábla tévesen alkalmazta a B. T. K. megfelelő rendelkezését ama kérdésben, hogy a Cs. Ignác sérelmére elkövetett vádbeli cselekményt a B. T. K. melyik rendelkezése szerint kell minősíteni: ennélfogva a tábla ítéletének a rendelkező részben megjelölt részét megsemmissiteni s a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. beli kereskedő ellen, bej. febr. 19, fsz. márc. 16, csb. Fodor Béla, tg. Klein Ignác dr, — Az eperjesi tszéknél Sternbach József helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 20, fsz. márc. 13, csb. Ujházy Árpád, tg. Liska Mihály dr. — A dévai tszéknél Hermann Adolf petrozsényi kereskedő ellen, bej. febr. 28, fsz. márc. 17, csb. Hidegh István, tg Ábrahám lózsef dr. — A székelyudvarhelyi tszéknél Monori-Mannheim József helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 3, fsz. márc. 2, csb. Gölner Béla dr., tg. Soó Rezső dr. — Az egri tszéknél Brüll Vilmos tiszaigari szatócs ellen, bej. jan. 20, fsz. febr. 19, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Pollner Izidor dr. — A kecskeméti tszéknél Spiller Jakab volt nagykőrösi kereskedő ellen, bej. márc. 5, fsz. márc. 27, csb. Szeless László, tg. Ballá József dr. Pályázatok : A halmi jbiróságnái birói áll. jan. (j (295). — A temesvári tszéknél aljegyzői áll. jan. 7 (296). — A vasúti állomás kapusának tettleges bántalmazása is hatóság elleni erőszak. A kir. Kúria (1905. évi május hó 25-én ó,177. sz.) Vádlottnak és közvédőnek a B. P. 385. §-ának 1. a) és b) pontjai alapján bejelentett és indokolt semmisségi panasza folytán : a semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A tábla ítélete ellen vádlott és a közvédő a B. P. 385. §-ának 1. a> és b) pontjai alapján semmiségi panaszokat jelentettek be. E semmisségi panaszok a B. P. 437. §-ának 4. bekezdéséhez képest mint alaptalanok elutasitandók voltak : mert a tábla valónak fogadta cl azt a tényt, hogy vádlott, aki kereskedelmi utazó, a m. kir. állaim asutak s.-a.-ujhelyi állomásának kapusát, névszerint K. Istvánt, aki szolgálatban volt, 1904. március 7-én. midőn vád- ' lottói az utazójegy felmutatását kérte, nemcsak gorombán megtámadta, de meg is lökdöste. Arra való tekintettel, hogy a B. T. K. 166. §-ának 2-. p. szerint a m. kir. államvasutak, mint közforgalomban levő vaspályáknál a jegyek eltenőrzésére felügyelőként alkalmazott kapus hatósági közegnek tekintendő; s arra való tekintettel, hogy ezt a felügyelő személyt vádlott lökdöste, s igy tettleg bántalmazta' végre tekintettel arra. hogy tényként nem állapíttatott meg, hogv K. István kapus az őt tettleg bántalmazó vádlottat, hivatali hatáskörét túllépve, alőzőleg bántalmazta, tehát jogos védelemre kényszeritettc volna: a megállapított-tettben a B. T. K. ltfó. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak minden alkateleme felismerhető lévén, az elsőfokú bíróság nem alkalmazta tévesen a büntető törvénv szóban forgó rendelkezését. Kúriai és táblai értesitések. , Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Déva Sch. Zs. dr. Piringer—Piringer érk. 9,090/905. sz. a. ea. Zsembery, n. e. — Galánta N. M. dr. Mikoczi—Mikoczi nem érk. — Sátoraljaújhely Sz. G. Szatmári— Lendi érk. 9,695/905. sz. a. ea. Gyárfás, n. e. Kir. közjegyzőhelyettes, önálló, német és tót nyelyjogositványnyal, alkalmazást találhat a homonnai kir. közjegyzőnél. (Esetleg évente pár hónapra mint kisegítő). Cim a ki adóKözjegyzőh elyettes alkalmazást keres, hivatalban. Kezdő ügyvédjelölt, tárgyalásokban, telekkönyvben, kommissiókban, német, román levelezésben jártas, állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Kellő ügyvédi irodai gyakorlattal biró, önállóan dolgozni képes ügyvédjelölt egy nagy vidéki város nagyobb forgalmü irodájában felvételt talál. Német nyelv ismerete kívánatos. Cim a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, teljesen önálló gyakorlattal, fővárosi vagy vidéki irodába ajánlkozik. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mor dr V., Kálmán-utca 16. MLLAÍ RÉ8ZVÉ»<VTÁflSA«ÁG NYOMDÁJA BUDAPEST V., Rudolf-rakpart 3.