A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 51. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom tana

A JOG 369 1904 évi időszakban apadt. A tevékenység az ügyforgalmat túlhaladja ugyan, de a hátralékok arányszáma (1900. évben 11-64%, 1904<74. évben 12 64°/0) mégis emelkedett. IV. A m. kir. Küria öt évi tevékenységéről szerkesztett kimutatás szerint az egy évben érkezett ügyek átlagszáma 22,818, a befejezett ügyek átlagszáma pedig 22,268. Ebből esik a jelenlegi létszámnál (a kúriai és tanácselnököket nem számítva) egy biróra 268 — egy kezelőre 556 ügy. A fegyelmi ügyek száma változó. Az érkezett ügyek átlagszáma 661 vagyis az összes ügyek 2'9%-a. A hátralék az egy évben érkezett ügyek 159%-a, ami körülbelül másfél havi hátramaradást jelent. A polgári rendes perek száma évről évre emelkedő (1900. évben 9,476, 1904-ben 12,542) az érkezett ügyek átlagszáma 10,679 vagyis az összes ügyek 46 84%-a; a befejezett ügyek átlagszáma azonban csak 9,679. E szerint dacára annak, hogy a tevékenység évről évre fokozódik. (1900. évben 8,807, 1904. évben pedig 11,061 vagyis háromezerrel több per lett elintézve), a hátralék évről évre szaporodik. (1900 évben az egy évben érkezett ügyek 34-8%-a, 1904. évben 61°/0 volt), mely hátramaradás az 1904. év végén a fél évi időtartamot már túlhaladta. A polgári felebbvitt sommás és ssellérperek (felülvizsgálat és felfolyamodás együtt véve) száma szintén fokozatosan emelkedő (1900. évben 679, 1904. évben 881 ügy érkezett). Az érkezett ügyek átlagszáma 768 vagyis az összes ügyek 3 37°/0-a. A befejezett ügyek átlagszáma 725, tehát e szakban a fokozottabb tevékenység dacára a hátralék szintén szaporodik és az egy évben érkezett ügyekhez viszonyítva 14%-ról •jö'5°/o-ra fokozódott, ami több mint négy havi hátramaradásnak felel meg. A képviselőválasztást ügyek közül a jogosultság kérdésében való bíráskodás a képviselő választások feletti bíráskodástól csak 1901. év óta van elkülönítetten kimutatva. A jogosultság kérdésében az érkezett ügyek átlagszáma 300, vagyis az össz-ügyek 1'31%-a. E szakban hátralék nincs. A választás feletti bíráskodási szakban az 1901. évtől kimutatva érkezett ügyek átlagszáma 51 vagyis az összes ügyek 0'22%-a. E szakban 1904. év végén számbavehető hátralék szintén nem volt. A büntető ügyszakban az ügyforgalom csak 1901. és 1902. években volt eltérő, különben állandó. Az érkezett ügyek átlagszáma 10,369, vagyis az össz-ügyek i5.437o-a- E szakban a tevékenység meghaladja az ügyforgalmat, mert a befejezett ügyek átlagszáma 10,851. A hátralék évről évre apad és az egy évben érkezett ügyek számához viszonyítva 25%-ról J3°/0-ra vagyis a felénél kevesebbre leszállott. Egészben véve a magyar kir. Kúria ügyforgalma az 1900—1904. évi időszakban fokozatosan emelkedett, mely emelkedésnek túlsúlya miatt a hátralékok a fokozott tevékeny ség mellett is évről évre szaporodnak és 29°/0-ról 37'29%-ra emelkedtek. Összhasonlitva az ítélőtáblák ügyforgalmával és tevékenységével kitűnik, hogy a magyar királyi Kúria, dacára annak, hogy itt egy biróra öt évi átlag szerint csak 268 ügy esne, a kir. ítélőtáblánál pedig 285, 1904. évben már a kir. Ítélőtábláknál jobban megvolt terhelve, — amennyiben ott az 1904. évben érkezett ügyek számához (52,878) viszonyítva egy biróra átlag csak 264 ügy, holott a kir. Kúriánál az ugyanabban az évben érkezett 25,396 ügyből egy biróra 308 ügy esett. IV. A magyar királyi Kúria tevékenysége. 1900 évbea 1901 évben 1902 évben 1903 évben 1904 évben . •«•£ ó| fi1 fi? Ó *- A s —'3 — = -r •* % o befejeztetett és lyamatban mar mult évből folya matbau maradt folyó évben é nj ügy befejeztetett és lyamatban mar; % = = 3 = befejeztetett és lyamatban mar % 2 a fi P ,|s >.-= É ~s ~ befejeztetett és lyamatban mar % ^ % a. -a J.fl u d $ ? 1. Fegyelmi ügyek: — 113 570 592 91 86-6 16 91 605 621 75 68-7 125 i. C76 591 160 80 23-7 160 798 858 100 892 12-5 100 657 651 106 86 159 3,313 662 2. Polgári rendes perek: — 2,625 9,476 8,807 3,294 734 34-8 3,234 9,462 9,096 3,660 71 38-5 3,66tl 10,411 9,403 4,668 69-8 46 4.668 11,503 10,028 6,143 661 534 6,143 12,542 11,061 7.624 60 61 48,395 9,679 3. Polg. felebbv. som. és zsellérp.: 108 679 692 95 87-9 14 95 703 592 206 74 294 206 721 677 250 75-2 357 250 856 796 310 72-36 36-21 310 881 871 320 725 35-5 3,628 725 Jogosultság kérj u t • i, t\ dósébea: 4. Képviselő válasz466 4G6 100 0 95 95 100 0 244 244 100 0 283 283 100 0 415 415 100 0 1,503 300 táSI ÜjJjlGk . Választás feletti bíráskodás : 29 13 16 449 55'3 16 49 64 1 íoo 0 1 73 70 í 94-4 56 \ 53 56 1 !IS négyévi 51 5. Büntető" ügyek: 3,831 10,976 11,833 2,974 80 25 2,974 8,051 9,761 1,264 88-4 158 ÍÍ264 11,350 11,266 1.318 81'5 11-7 1,348 10,622 10.489 1.481 88 13 55 1,481 10,848 10,910 1.419 88-4 13 54,259 10,851 Összesen: 6,677 22,167 22,390 6,454 76-7 29 6,454 18,945 20,178 5,221 798 27-5 5,221 23,451 22.245 6,427 77-5 27-5 6.427 2Í.135 22,524 8,038 75 335 8.038 25,396 23,964 9,470 71-73 37-29 befejeztetett 111,301 22,268 érkezett 1 114 DM 22,818 Létszám 1904. évben. I. Kúriai elnök 1, kúriai II. elnök 1, kúriai tanácselnök 8, kúriait, v. biró 1, összesen 11. 2. Kúriai biró 60, számfeletti biró 3, kisegítő biró 20, összesen 83. 3. Elnöki titkár 1. 4. Tanácsjegyző t. biró 6, tanácsjegyző albiró 14, összesen 20. 5. Főigazgató 1, igazgató 3, összesen 4. 6. Irodatiszt 12, díjnok 24, összesen. 36 Gépész 1, ajtónálló 1, kapus 2, hivatalszolga 24, összesen 28. Összesen 183. • Az elidegenítési és terhelési tilalom tana* Irta HALMI BÓDOG máramarosszigeti tszeki aljegyző. A magánintézkedésen alapuló tulajdoni korlátozások egyik jelentékeny és talán leggyakoribb esete, a szerződés vagy hagyatékátadó végzéssel kapcsolatos elidegenítési és terhelési tilalomnak, az átruházó vagy valamely harmadik személy javára engedése és az ennek gyakorlati szabályosságot adó nyilvánkönyvi bejegyzése annak, miszerint az ingatlan az elidegenítési és terhelési tilalom jogosult alanyának hozzájárulása nélkül kötelmi átruházás vagy jelzálogi terhelés tárgyát nem képezheti. A jogélet liberalismusa, amely a föld forgalmi akadályait széttörni akarja, amely a tulajdonnal való gyámkodást perhorreskálja; a jogélet morális áramlata, mely az összejátszások odiósus rosszhiszeműségét meghiúsítani törekszik az elidegenítési és terhelési tilalom körét mindinkább szűkebb körre kívánja szorítani és ennek a liberalismusnak eszméje a legelső magyar birói szervezetet vallja vezérének : a m. kir. Kúriát, melynek 74. számú döntvénye az 59-dik döntvény homályos szövegezése helyett kristálytiszta szabatossággal állítja fel az elvet, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a további átruházásoknak és terheléseknek csak az esetben szolgál akadályul, ha a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg, harmadik személynek az ingatlanra vonatkozó és a tlkvben kitüntetett igénye biztosítására, jegyeztetett fel a terhelési és elidegenítési tilalom, vagy ha magában a bejegyzés jogi természetében ezen korlátozás (hitbizományi helyettesítés, átöröklési jog) benne rejlik. A konkrét dologiogi érdek, és ezen érdeknek a tulajdonjog bekebelezésével egyidejű kinyilatkoztatása és feljegyzése