A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 50. szám - A nemzetközi tengerjogi egyesület 1905. évi liverpooli kongresszusának tárgyalása. A hajótulajdonos felelősségének korlátozásáról. [1. r.]

200 A JOG Ügyvédi rendtartási ügyekben. Vádlott ügyvéd az árveréseken rosszhiszemüleg s kizárólag azért jelent meg, hogy maga részére jogtalanul dijakat állapittasson meg s ezáltal a jelzálogos hitelezőket és végeredményében a végrehajtást szenvedőt megkárositotta. Olyan dijaknak felszámítása és megállapittatása, valamint felvétele, melyekről az ügyvéd tudja, hogy azok öt meg nem illetik, sérti az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét és az ügyvéd eljárásában megnyilatkozó nagyfokú kapzsiság az illető ügyvédet a tiszteletre és bizalomra méltatlanná teszik. A kecskeméti ügyvédi kamara (1905. évi június 3-án 423. sz. a.) S. P. kecskeméti ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következő ítéletet hozott: A fegyelmi bíróság S. P. kecskeméti ügyvédet az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondja ki s ezért a hivatkozott t.-c. 70. §-ának 2. pontja alapján a kamara pénztárába 15 nap alatt végrehajtás terhe alatt fizetendő 100 K. pénzbirságra itéli. Indokok: P. Gy. képviseletében S. P. kecskeméti ügyvéd P. K. L ingatlanaira bekebeleztette ügyfelének 20 K. 08 f.-t kitevő követelését. Ezen követelést, a vizsgálati iratoknál fekvő nyugta szerint P. K. I. ügyvédje 1903. évi február 19-én S. P. ügyvéd kezeihez kifizette. P. K. ingatlanai 1903. évi november és 1904. évi február hónapokban árvérés alá kerülvén, vádlott ügyvéd, dacára, hogy ügyfele követelése járulékaival együtt már ki lett kezéhez fizetve, az árveréseken megjelent, dijait felszámította és megállapítani kérte; a sorrendi tárgyaláson a követelést és az árverési megjelenési dijakat soroztatta, az árfelosztáson a megállapított 40 kor. árverési dijat fel is vette, a tőkét azonban azon kijelentéssel, hogy az időközben ki lett fizetve, nem vette fel. Utóbb ezen 40 koronát is visszafizette B. Manó jelzálogos hitelezőnek, ki ellene ezen jogtalanul felvett 40 kor. visszafizetése iránt a kecskeméti kir. jbiróság előtt sommás pert indított. A végtárgyaláson meg nem jelent vádlott nyilatkozatában, valamint a vizsgálóbiztos előtt tett vallomásában azzal védekezett, hogy az árveréseken való megjelenése és az árverési dijak soroztatása jóhiszemű volt, mert ő ügyfelétől értesült arról, hogy a követelés ki van fizetve, de az időpontot, hogy ezen értesítés mikor történt, közelebbről megjelölni nem tudta. Vádlott ügyvéd ezen védekezése a vizsgálat és végtárgyalas során teljes cáfolatot nyert. A P. K. I. által a vizsgálóbiztosnak átadott nyugta igazolja, hogy P. Gy. követelése vádlott ügyvéd kezeihez lett kifizetve s azt ő nyugtázta. A vizsgálat során kihallgatott P. Gy. bizonyítja, hogy követelésének kifizetéséről nem ő értesítette vádlott ügyvédet, hanem ellenkezőleg őt értesítette erről a vádlott ügyvéd. A kecskeméti kir. törvényszék tkvi osztálya által megküldött iratokból pedig megállapítható, kogy vádlott ügyvéd 1904. évi június hó 8-án, az árverési tömeg egy részének felosztásával megbízott S. T. kir. közjegyző előtt kijelentette, hogy ügyfele tökekövetelése ki van fizetve (1. 4,741/tkv. 1904. sz. iratokat), mégis az 1904. évi június hó 9-én megtartott sorrendi tárgyaláson a 4,147/tkv. 1904. sz. végzéssel megállapított 15 kor. árverési megjelenési dij soroztatását ismételve megkísérelte. Nyilvánvaló ezen tényállásból, hogy vádlott ügyvéd az árveréseken rosszhiszemüleg s kizárólag azért jelent meg, hogy maga részére jogtalanul dijakat állapittasson meg s ez állal a jelzálogos hitelezőket és végeredményében a végrehajtást szenvedőt megkárositotta. Minthogy pedig olyan dijaknak felszámítása és megállapittatása, valamint felvétele, melyekről az ügyvéd tudja, hogy azok őt meg nem illetik, sérti az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét, és az ügyvéd eljárásában megnyilatkozó nagyfokú kapzsiság az illető ügyvédet a tiszteletre és bizalomra méltatlanná teszik, s minthogy a törvény mindezen kritériumai vádlott ügyvéd eljárásában feltalálhatók, ennélfogva őt a rendelkező rész értelmében vétkesnek kimondani, s megfelelőleg büntetni kellett. A m. kir. Kúria (1905. november 11-én 342/1905. k. fegy. sz. a.) következőleg itéli/ Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Minthogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 8. §-a szerint köteles az ügyvéd bejelenteni, ha lakását más kamara kerületébe áttenni óhajtja, annak a kötelességnek pedig panaszlott ügyvéd eleget nem tett: ezáltal az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. ai pontja szerinti fegyelmi vétséget követte el. A pozsonyi ügyvédi kamara (1905. február 18-án 97/1905. fegy. sz. a.) Sz. Lajos volt pozsonyi, jelenleg bpesti ügyvéd fegyelmi ügyében következőleg ítélt: Sz. Lajos volt pozsonyi ügyvédet, jelenleg bpesti lakost vétkesnek mondja ki az 1874: XXXIV. t.-c. 8. §-ába ütköző, a 68. §. a) pontja szerint minősülő fegyelmi vétségben, elkövetve az által, hogy a felvételnél bejelentett lakhelyét más kamara kerületébe tette át s azt be nem jelentette. Ezért őt az 1874: XXXIV. t.-c. 70. §. 2. pontjának alkalmazásával az ügyvédi kamara általános segélyalapja javára fordítandó, 15 nap alatt, végrehajtás terhével fizetendő 100 kor. pénzbirságra itéli. Indokok: A vád tárgya az, hogy panaszlott a fölvételnél Pozsonyt jelölte meg lakhelyének, de a felvétel után innen Bpestre távozott, ahol állandóan lakik s ezt a körülményt az 1874: XXXIV. t.-c. 8-ának rendelkezése ellenére be nem jelentette. A mai tárgyalás alkalmával a vád bebizonyítást nyert. Ennélfogva a kamarai ügyész indítványozta panaszoknak az 1874 ' XXXIV t.-c. 7. S-ába ütköző, a 68. §. a) pontja sze . .." _ /. r _.i ...ÍÍ.1 i. í-: AJí^At Á„ o Tfl panaszolt ügyvéd avval veaekezeu, nogy ueieg a végett kénytelen Bpesten lakni. Ez alapon felmentést kért. Minthogy az Í874: XXXIV. t.-c. 8. §-a szerint köteles az ügyvéd bejelenteni, ha lakását más kamara kerületébe áttenni óhajtja, annak a kötelességnek pedig panaszolt ügyvéd eleget nem tett; ez által az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontja szerinti fegyelmi vétséget követte el. Miért is vétkesnek kimondani és megbüntetni kellett. A m. kir. Kúria (1905. november 11-én 299/1905. fegy. sz. a.) következőleg ítélt A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete ndokainál fogva helybenhagyatik. Téves a panaszlott ügyvédnek az az érve, hogy vizsgálat nélkül vádhatározat nem volna hozható; ugyanis az 1874. évi XXXIV. t.-c. 80. §-a szerint a vizsgálat csak akkor rendelendő el és teljesítendő, ha azt a fegyelmi bíróság szükségesnek látja; a fennforgó esetben azonban a vizsgálat elrendelésének szüksége fenn nem forog. A m. kir. Kúria (1905. november hó 11-én 434/1905. fegy. sz. a.) V. Antal elleni fegyelmi ügyben a következő határozatot hozott: Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozata indokainál fogva és a felebbezés tartalmára való tekintettel azért is helybenhagyatik, mert téves a panaszlott ügyvédnek az az érve, hogy vizsgálat nélkül vádhatározat nem volna hozható ; ugyanis az 1874 : XXXIV. t.-c. 80. §. szerint a vizsgálat csak akkor rendelendő el és teljesítendő, ha azt a fegyelmi bíróság szükségesnek látja; a fennforgó esetben azonban a vizsgálat elrendelésének szüksége fenn nem forog, mert a panaszlott ügyvéd tanúvallomásainak ellentétes volta a tanuvallomási és főtárgyalási jegyzőkönyvek tartalmának összehasonlításából, s a bűnügyben hozott ítélet indokaiból, az pedig, hogy mi volt a panaszlott ügyvéd 1901. aug. 10-én tett tanúvallomásának tartalma, az akkor felvett jegyzőkönyvből vizsgálat nélkül megállapítható. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : Az egri tszéknél Szabó László gyöngyösi kereskedő ellen, bej. dec. 26, fsz. jan. 26, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Klein Miksa dr. — A győri tszéknél Boner Henrik győri kereskedő ellen, bej. jan. 30, fsz. febr. 14, csb. Zsitvay Géza dr., tg. Weöreös Jenő. — A szolnoki tszéknél Borbély János helybeli lakos ellen, bej. jan. 15, fsz. jan. 23, csb. Kemény Zoltán dr, tg. Vhig Gyula dr. — A gyulai tszéknél Hotorák Miklós helybeli lakos ellen, bej. jan. 37, fsz. február 10, csb. Madarász Kálmán dr , tg. Kovich Ödön dr. — A veszprémi tszéknél Perlsz és Fischer helybeli cég ellen, bej. jan. 13, fsz. jan. 26, csb. Misley Sándor dr., tg. Halasy A.adár dr. — A soproni tszéknél Griesz Vilmos kapuvári kereskedő ellen, bej. jan. 31, fsz. febr. 23. csb. Thirring Béla, tg. Szakonyi Kálmán. — A miskolei tszéknél Rosenbaum Izsó helybeli cég ellen, bej. jan. 20. fsz. febr. 23, csb. Fodor Béla, tg. Hajnal Dezső dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Grósz Szida királyhelmeci kereskedő ellen, bej. jan. 2, fsz. jan. 13, csb. Görömbey Balázs dr , tg. Tárczy Pál dr. — A kolozsvári tszéknél Fraenkel Simon helybeli fakereskedő ellen, bej. dec. 28, fsz. jan. 23, csb. Jékey Dániel dr., tg. Morár István dr. — Az aranyosmaróti tszéknél Rosenzweig R. lévai kereskedő ellen, bej. jan. 31, fsz. febr. 28, csb. Zsámbokréthy Tivadar dr., tg. Weisz Lipót dr. — A bpesti kir. tszéknél ,gróf Csáky Sándor ellen, bej. márc. 24. fsz. ápr. 21, csb. Kovách Ödön dr., tg. Gulyás Lajos dr. Pályázatok : A marosvásárhelyi tszéknél birói áll. dec. 17 (278). — A szatmárnémeti tszéknél birói áll. dec. 19 (279). — A mohácsi jbiróságnál albirói áll. dec. 20 (280). — A váci jbiróságnál albirói áll. dec. 20 (280). — A nagyszombati jbiróságnál albirói áll. dec 20 (280). — Az abrudbányai jbiróságnál albirói áll. dec. 22 (282). — A körösbányai jbiróságnál albirói áll. dec. 22 (282). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Homonna K. A. dr. Propper—Laufer (1,124/904.) dec. 1. hh. — Mosón H. K. dr. Roth—Roth érk. 555/905. sz. a. ea. Egry, n. e. — Nyitra Sz. D. dr. Pollák b. ü. érk. 9,819/905. b. sz. a. ea. Deák, nov. 16 elut. — Temesvár M. M. dr. A jövő számban szívesen megadjuk az értesitést valamennyi kérdésre. — Versec S. V. Verseci tn —Ponovits (6004/904. ea. Kársa) dec. 1. hh. 280 műből, 340 kötetből álló büntetőjogi könyvtár eladó. Cime a kiadóhivatalban. Fiatal ügyvéd irodavezetői állást keres, esetleg társul ajánlkozik. Értesítést a kiadóhivatalba kér. Fiatal ügyvéd részére kitűnő letelepedési helyet közlök kedvező feltételek mellett. Cim a kiadóhivatalban. PALLA3 RÉ8ZVÉNYTÁR8A6ÁG NYOMDÁJA BUDAPEST