A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 49. szám - A késedelmi kamat kérdéséhez. [5. r.]

A J Elek dr. zombori törvényszéki elnököl a temesvári, Geguss Gusztáv dr. főügyészi helyettest a budapesti, Traiber Vince dr. budapesti főügyészi helyettest a szegedi és Felber Artúr pécsi főügyészi helyettest a pécsi főügyészséghez főügyészekké kinevezem. Kelt Bécsben, 1905. november hó 21-én. Ferencz József s. k. Lányi Bertalan s. k. Az uj főügyészek valamennyien előkelő, érdemes tagjai a magyar jogászvilágnak. Gozsdu Elek dr., akit budapesti ügyészkedésének idejéből a fővárosban is sokan ismernek, mint kiváló irói tehetség is magára vonta a közfigyelmet. Felber Artúr dr. eddigi főügyészhelyettes a pécsi kir. Ítélőtábla területére főügyésszé kineveztetett. Ezen kinevezésnek fölötte örvendünk, mert Felber nagy tudományú és modern irányú szakférfiú, aki a jogirodalmat egy jeles büntető perrendtartási kommentárral is meggazdagiíotta. Amellett egyike a leghumánusabb és legjobb modorú embereknek, aki uj hatáskörében bizonyára nemcsak az ügyészi kar, de a nagy közönség rokonszenvét is kifogja érdemelni. Remélhetőleg most már időt is fog keríteni, hogy a szegre akasztott szakirodalmi működését újból felvegye. A szegedi újonnan kinevezett főügyész : Traiber Vince dr. is kiváló szakférfiú, aki ugy a bpesti ügyészségnél mint az itteni főügyészségnél folytatott működése alatt hivatottságának fényes tanújelét adta. Tőle is a legjobbat várunk. — Egyáltalában az ujabb kinevezésekről a jogászközönség csak elismeréssel nyilatkozhatik. r. I. Uj táblabírák. A király Fekete Gyula dr. budapesti büntető törvényszéki és Kádas Miklós eperjesi törvényszéki bíráknak, Szőke Károly dr. módosi járásbirónak, továbbá Baróthy Béla debreceni, Kieger Aladár dr. karánsebesi, Papolczx Lajos beregszászi és Bessenyey Béla dr. kassai törvényszéki bíráknak az itélőtáblabirói cimet és jelleget adományozta. Uj kúriai biró. A király Pongrácz Jenő budapesti főügyésznek eddigi szolgálatában szerzett érdemei elismeréséül a Lipótrend lovagkeresztjét adományozta és őt a Kúriához bírónak nevezte ki. Az uj kúriai biró ezelőtt Győrben töltötte be a főügyészi állást és Székely Ferencnek koronaügyészszé történt kineveztetésekor, másfél évvel ezelőtt jött Budapestre főügyésznek. Nagy jogi tudása, szorgalma és egyéni kiválósága rövid idő alatt nagyon megszaporította Budapesten is tisztelőinek számát. Az ügyvédi kör közgyűlése. Ötszáz tagja van az ügyvédi körnek és 40 tag jelenléte teszi a közgyűlést már határozatképessé. Lnnek dacára közel 8 óráig kellett várni mig a csütörtökön este ti órára egybehívott közgyűlés határozatképessé vált. De ment is aztán minden mintegy karikacsapásra. A választmány jelentése, budget és zárszámadás mind egy pillanat alatt el lett fogadva, a választások éppoly gyorsan megejtve és következett a piéce de resistance : a magnum áldomás. — A kör tagjainak száma évrőlévre fogy — biztos jeléül annak, hogy a kör a hivatását nem kellően tölti be. r. I. Az ügyvédjelöltek országos egyesülete legutóbbi rendkívüli közgyűlésén újjáalakította tisztikarát, mely már is nagy propagandát fejt ki, különösen az egyesület tudományos működése körül. A vitaesték sorát Engel Sándor dr. nyitja meg, aki Kártalanítás a büntető perrendben cimen fog előadást tartani. Az egyesület uj elnökül Zsember, István dr.-t, alelnökül Karafiith Jenőt és Lányi Márton dr.-t választotta meg. Az orvosi látlelet nem kizárólagos bizonyítéka a testi sértésnek. Az orvosi látlelet hiánya miatt a bűnvádi eljárás megindítása nem tagadható meg. Ha utcai verekedésben résztvett egyének egymást kölcsönösen összeszurkálva, testi sértést követnek el, az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztérium 1S05. évi október hó 18-án hozott határozata. A kir. minisztérium a N. Sándor és társai ellen utcai verekedés és botrányos részegség miatt tett feljelentés tárgyában a k—i kir. járásbíróság és a b—i járás főszolgabirája közölt felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: K. község elöljárósága utcai verekedés és botrányos részegség cimén a b—i eljárás főszolgabirája előtt följelentette N. Sándor, N. András, N. István, N. Tasó és J. Ignác kulai vándorcigányokat. A följelentés szerint a nevezettek 1905. évi március hó 14-én egy szatócsüzletben pálinkázva megittasodtak, amely alkalommal N. Tasó J. Ignác nejét fejbeütötte, majd ugyanő és N. István jobb karján megszúrták, mire J. Ignác is kést rántott, N. Tasónak balkeze fején két szúrást, N. Andrásnak balján két szúrást és N. Sándornak a nyaka jobb részén egy könnyebb szúrást ejtett. A további verekedést a rendőrség akadályozta meg s a verckedésken résztvett ittas cigányokat a községházához vezette, ahol orvosi ápoltatásukról gondoskodott. A főszolgabíró a följelentést a k—i királyi járásbírósághoz tette OG 355 át, a kir. járásbíróság azonban 1905. évi 66/1. szám alatt kelt végzésével az ügy elbírálását hatásköréből elutasította s az iratokat a fennforogni látszó s a kih. btkv. 75. és 84. §-aiban meghatározott kihágás elbírálása végett a főszolgabíróhoz visszaküldte azzaJ az indokolással, hogy orvosi látlelet hiányában nem állapitható meg, hogy súlyos testi sértés esete forogna fenn s különben is a sértettek részéről a szabályszerű magáninditvány hiányzik. A b—i járás főszolgabirája 1905. évi 261. kihágási szám alatt kelt végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, kifejtvén, hogy a följelentés szerint a kir. bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekmény (könnyű testi sértés vétsége, súlyos testi sértés vétsége vagy büntette) látszik fennforogni. Tekintettel arra, hogy a följelentés szerint a verekedésben résztvett egyének egymást kölcsönösen összeszurkálták, ugy, hogy orvosi gyógykezeltetésük vált szükségessé, miből kétségtelennek tekinthető, hogy verekedés közben testi sértést is követtek el; tskintettel továbbá, hogy az orvosi látlelet nem kizárólagos bizonyítéka a testi sértésnek, annak hiánya miatt tehát a bűnvádi eljárás megindítása nem tagadható meg, ebben az esetben annál kevésbbé, mert az orvosi látlelet a feljelentést tett községi elöljáróság utján, a mely a sértetteket orvosi kezelés alá vétette, beszerezhetőnek mutatkozik, ennélfogva ebben az ügyben az eljárást a kir. bíróság hatáskörébe kellett utalni, mert a súlyos testi sértés büntette, mint a súlyos és könnyű testi sértés vétsége, amely bűncselekmények a szúrások számánál fogva ebben az esetben mind is fenforoghatnak, az 1897. évi XXXIV. t.-c. 17. §-ának 1. pontja, illetve 18. §-ának I. 4. pontja által a kir. bíróság hatáskörébe vannak utalva. Amenynyiben a kir. bíróság által folyamatba teendő eljárás során s nevezetesen a tárgyaláson az tűnnék ki, hogy a verekedés közben csakis könnyű testi sértések követtettek el s ezek tekintetében magáninditvány hiánya vagy visszavonása folytán a kir. biróság el nem járhatna, szélesebb hatásköre folytán ezt a cselekményt mint a kih. btkv. 75. §-ába ütköző kihágást is saját hatáskörében érdemlegesen elbírálhatja (BP. 22. A törvényhatósági és községi szolgálatban álló egyének ellen hozott büntetőbírósági határozatok a törvényhatósági közigazgatási bizottsággal közlendők. A kir. igazságügyminister 1905. évi 34,499. sz. általános rendelete. A közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról szóló 1886. évi XXIII. t.-cikk és a községekről szóló 1886. évi XXII. t.-c. hatályba lépése alkalmával 1886. évi július hó 21-én 25,313. I. M. szám alatt (R. T. 649. lap) kiadott körrendeletnek a büntető bírósági adatok közlésére vonatkozó 1. A. 1—5. pontjai részben, az 1896. évi XXXIII. t-c. és az 1897. évi XXXIV. t:-c. rendelkezései foglaltakhelyébe következő rendelkezések lépnek. Közlendők lesznek a jövőben a felebbvaló hatósággal a következő határozatok : 1. a bünvizsgálatol rendelő határozatok a Bp. 108. § a alapján ; 2. a letartóztatást rendelő határozatok és pedig a Bp. 143. §-a (521. §.) értelmében azonnal s lehetőleg a foganatosítás előtt; úgyszintén az előzetesen letartóztatott vagy a vizsgálati foglyot szabadlábra helyező határozatok (Bp. 161., 521. §.) 3. a jogerős vád alá helyezési határozatok (Bp. 269. §.), továbbá a főtárgyaiásnak a Bp. 268. §-a alapján, illetőleg a főtárgyalásra való közvetlen idézésnek a Bp. 183. §-a alapján történt elrendelése ; 4. a jogerős Ítéletek, valamint 5. a bünvizsgálatot, vagy későbbi eljárást megszüntető jogerős határozatok a Bp. 108. §-a, illetőleg járásbirósági bűnügyekben a Bp. 521. §-a, továbbá az 1886. évi XXII. t.-cikk 108. §-a, illetőleg az 1886. évi XXIII. t.-c. 18. §-a értelmében; 6. a büntető eljárás folyamán kibocsátott idéző végzések a felebbvaló hatósággal abban az esetben szintén közlendők, ha az illető megidézett tisztviselőnek távozása esetében helyettesitése közérdekből szükséges (Bp. 130., 118., 521. §.) Egyidejűleg a kir. belügyminister úrral egyetértően a törvényhatósági közigazgatási bizottságot jelölöm ki, mint olyan felebbvaló hatóságot, amelylyel a törvényhatósági és községi szolgálatban álló egyénekre nézve hozott büntető határozatok a jövőben is minden esetben közlendők lesznek és pedig tekintet nélkül arra, hogy a közlött birói határozat alapján sürgős intézkedés szükséges-e vagy sem. Vasúti váróteremben elkövetett kihágás elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. ministertanácsnak 1905. évi augusztus hó 30-án hozott határozata. A kir. ministerium a G. Mór b—i lakos ellen vasúti váróteremben jegy nélkül való tartózkodás és ugyanott való dohányzás miatt folyamatba tett ügyben a b—i járás főszolgabirája és b—i kir. járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközés esetét megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: A magyar államvasutak b—i állomásának főnöksége amiatt jelentette fel G. Mór b—i bérkocsi-tulajdonost, hogy nevezett 1904. évi december hó 13-án a II. osztályú váróteremben dohányzott, bár a dohányzási tilalom a váróteremben több helyen ki van függesztve s arra őt ugy ezen, mint megelőzőleg már más alkalommal is a felügyelő személyzet tagjai több izben figyelmez-