A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 46. szám - Franciaország munkástörvényei

184 A JOG s ennélfogva többrendü ilyen mulasztás által elkövetett sajtórendöri kihágások azon okból, mert azok ugyanazon ítélet tárgyát képezik, egy egységes cselekménynyé nem alakithatók ; valamint nem szünteti meg ezeknek a kihágásoknak büntethetőségét az a tény, hogy a felelősségre vont nyomdatulajdonos hason mulasztások által elkövetett ilyen hihágások miatt már előzően jogerősen elitéltetett. (A jogegység érdekében hozott perorvoslat.) (A m. kir. Kúria 1905. október 8. 8,469/905. sz. a.) Fegyelmi ügyekben. Az ügyvédnek ügyfele képviseletében, aki a felperes követelését alaptalannak vélte, ha már képviseletét elvállalta, nemcsak jogában, de kötelességében állott a felperesi követelés valódiságát tagadni, miután alperesnek el nem kobozható jogát képezi, hogy a felperest követelése jogosságának és valódiságának igazolására kényszerítse. A budapesti ügyvédi kamara (1905. évi április hó 13-án 652/1905. fegy. sz. a. L. Lajos ügyvéd panasza, K. Vilmos dr. ügyvéd ellen) következő végzést hozott : A fegyelmi bíróság ezen panaszt, mint fegyelmi eljárásra, alkalmatlant, elutasítja s erről panaszost panasza visszaadása mellett értesíteni rendeli. Panaszos ugyanis panaszában azt adja elő hogy ő N. Emil ellen 2,023 K. 30 f. és jár. iránt rendes pert indított az alapon, mert neki alperes ezen összeggel, mint dijlevél szerint őt megillető készkiadásokkal adós volt. K. V. ügyvéd azonban, aki alperest e per során képviselte, tagadta, hogy neki e kiadások járnak, követelését alaptalannak nyilvánította. Panaszos e tényben fegyeimi vétség jelenségeit észleli. A fegyelmi bíróság azonban e panaszt teljesen alaptalannak találta, mert K V. ügyvédnek ügyfele képviseletében, aki a felperes követelését alaptalannak vélte, ha már képviseletét elvállalta, nemcsak jogában .de kötelességében állott a felperesi követelés valódiságát tagadni, miután alperesnek el nem kobozható jogát képezi, hogy a felperest követelése jogosságának és valódiságának igazolására kényszerítse. Maga a panaszos által becsatolt 2 •/• alatti tanúsítja, hogy K. V. ügyfele érdekében előadott védekezését teljesen illő formában tartotta, sőt nem is áll az, hogy azt állította volna, mikép felperesnek követelése fejében semmi sem jár, csupán azzal védekezett, hogy felperes készkiadások fejében a tényleges költségeknél részben többet, részben pedig oly tételeket számított fel, amelyek neki az őt illető külön honorárium mellett nem járhatnak. E védekezésnek előadásában a fegyelmi vétségnek még árnyéka sem található, ezért a panasz, mint fegyelmi eljárásra alkalmatlan, elutasítandó volt.. A m. kir. Kúria (1905. évi szept. 23-án 292/1905. fegy. sz. a.) következő végzést hozott: A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokainál fogva helyben hagyatik. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti adójának megállapításánál a nyereség- és veszteségszámlában leirásba hozott követelések levonandók a nyers jövedelemből akkor is, ha azok ugyan a közgyűlési jegyzőkönyvben ilyenekül kitüntetve nincsenek, de a zárószámadások és az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések magában a közgyűlési jegyzőkönyvben tudomásul vétetnek és elfogadtatnak. A közigazgatási biróság (4,217/905 P. sz. a.) A királyi kincstár képviselője, az adófelszólamlási bizottság határozata ellen benyújtott panaszában, azon a címen kérte a panaszolt határozat által eszközölt adómegállapitást az adókivető bizottság által kivetett adóösszegre felemelni, mivel behajthatatlan követelések cimén csak azok az összegek vonhatók le, melyek közgyűlési jegyzőkönyvben ilyenekül vannak kitüntetve, már pedig — szerinte — a 386 korona 48 fillérnyi ily összeg a közgyűlési jegyzőkönyvvel nem igazoltatott. A kivetési iratok között levő nyerés vesztszámlából azonban kitetszik, hogy ennek veszteség rovatában a 4. sorszám alatt ez a 386 korona 48 fillérnyi összeg tényleg leirásba hozatott s viszont a csatolva levő jegyzőkönyvi kivonatnak 2. pontja szerint a zárszámadások, az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentésekkel együtt, tudomásul vétettek, illetve elfogadtattak. Ez a tudmásul vétel és illetve elfogadás, amennyiben a jelentésekre, illetve zárszámadásokra (mérlegre) általában vonatkozik, azoknak minden egyes tételére külön is kiterjedőnek lévén tekintendő: az adófelszólamlási bizottság helyesen járt el, amikor ez alapon a ké'déses összeget levonásba hozta. Ilyképpen tehát a királyi kincstár képviselője által benyújtott panasznak helyt adni nem lehetett. Az adózó ügyfél által benyújtott s a királyi pénzügyigazgatóság részéről csak utólag felterjesztett panasznak ellenben részben helyt kellett adni. Adózó ügyfél panasziratában, valamint az ebben foglaltakat ismétlő védiratában is, eltekintve már az alsóbb fokok által elfogadott 951 korona 74 fillér igazgatási költségeknek, nemkülönben az adófelszólamlási bizottság által elfogadott s az előbbiekben harmadfokulag is kedvezően elbírált 386 korona 48 1 fillér behajthatatlan követelésnek levonásba hozatalára irányuló ' igénytől, az adófelszólamlási bizottság határozatát két szempontból támadta meg és pedig először azért, mivel a törzsbetétek 6°/0 kamatának levonásba hozatala megtagadtatott, másodszor azért mivel az első szervezés létesítése céljából szükséges költségek 1/5 része fejében 140 korona 12 fillér levonásba szintén nem hozatott. — Az első helyen emiitett panaszbeli kifogás alapos azért, mert az 1880: LX. t.-cikk 1. §.-a értelmében az oly ápoló, vagy élelmezési, előlegezési és általában önsegélyző egyleteknél, melyek alapszabályaik értelmében üzleti tökéjüket csak tagjaiktól havonta 4, hetenkint pedig 1 forintot meg nem haladó részletekben szedett törzsbetétekből gyűjtik és melyek üzletüket a tagjaiknak nyújtott ápoláson, segélyezésen, előlegezésen, vagy kölcsönön tul más nyereményre, vagy kereseti ágra ki nem terjesztik, a törzsbetétek kamatösszegének 6%-a az alapból levonandó. — A tárgyiratok között levő egyleti alapszabályokból s különösen azoknak 2., 5. és 8. §§-aiból kitetszik, hogy panaszos szövetkezetre nézve e törvényes feltételek fenforognak és ennek a ténynek, sem a csatolva levő nyer- és vesztszámlának adatai, sem pedig a tárgyiratokból kitetsző, illetve azokban igazolt bármilyen adat sem mond ellent, minek következtében panaszos szövetkezetnek jogos igénye van arra, hogy a törvénynek idézett rendelkezése reá alkalmazást nyerjen és pedig ugy, a miképpen ez az előző évekre vonatkozó adókivetési iratok tanúsága szerint, reá már az előző évben is alkalmaztatott. Tekintve pedig, hogy a csatolva levő 1903. évi mérleg szerint a törzsbetétek összege 41,218 korona 76 fillérre rúgott, ennek 6% kamatai 2,473 korona 12 fillért tesznek ki, mely összeg tehát levonásba hozandónak találtatott. — Panaszos szövetkezet amaz igényének, hogy az alapítási költségek */8 része fejében 140 korona 12 fillér szintén levonásba hozassék, helyt adni nem lehetett, mert jóllehet ezek a költségek az 1875: XXIX. t.-c. 4. §-ának 4. pontja szerint a levonható tételek közzé soroltattak s jóllehet az 1875 : XXXVII. t.-c. 199. §. 3. pontja arra is jogot ad, hogy ezek a költségek legfeljebb 5 évre felosztassanak, mégis az 1875 : XXIV. t.-c. 8. §-a értelmében a nyilvános számadásra kötelezett egyletek és vállalatok adója mindenkor az elkészített mérleg alapján lévén kivetendő : világos, hogy annak megállapításánál csupán azok a tételek vehetők figyelembe, amelyek a kivetésnek alapjául szolgáló mérlegben tényleg szerepelnek. Mivel pedig a levonatni kért Vs résznyi alapítási költség panaszos szövetkezet 1903. évi nyer- és vesztszámlájának kiadási tételei között felvéve nem található, nem forog fenn törvényes alap arra, hogy ez az adóalapból levonassék — Tekintve, hogy ilyképen előadottak szerint az adókivető bizottság által a behajthatatlan követelések cimén eszközölt és e biróság által is helyeslőleg elbírált levonás folytán 524 korona 54 fillérre csökkent s tekintve, hogy ebből az összegből, ha a fentebbiek szerint a törzsbetétek 6% kamata cimén szintén levonásba hozandónak kimondott összegnek (a 3 évi átlagszámítás szempontjából) 1 3 része szintén levonásba hozatik, semmi adó alap sem marad fenn : a kivetett adónak törlésével a jelen ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest határozni kellett. Üzleti adó kivetésénél a társasági könyvvezető temetési költsége az adóalapból levonandó. (13,414/904. sz.) A katonatiszti házassági óvadék után kivetett illeték törlendő, ha a házasság létre nem jött. (2,353/902. sz.) Az árverési vevő csak azt az adót köteles megfizetni, mely az árverés után válik esedékessé. (14,624/904. sz.) Valamely ház lebontása és újraépítése nem tekinthető olyan változásnak, melynek alapján illetékegyenérték-kiigazitásnak van helye. (9,900/904. sz.) Az egyházi imák tartására rendelt alapítvány, habáraz imát szegény hitsor sósok mondják, nem illetékmentes ; a szegény sorsú menyasszonyok kiházasitására tett alapítvány azonban igen. (14,667/904. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A rózsahegyi tszéknél ifj. Muska Pál bobrói lakos ellen bej. dec. 27, fsz. dec. 29, csb. Székely Miklós dr., tg. Steinhardt József dr. — A bpesti kir. tszéknél néhai Ágoston József hagyatéka ellen, bej. dec. 16, fsz. jan. 13, csb. Kovách Ödön dr, tg. Baránszky Gyula dr. — A máramarosszigeti tszéknél Salzberger Testvérek helybeli cég ellen, bej. jan. 5, fsz. jan. 13, csb. Ujfalussy Dezső dr., tg. Mihalka György dr. — A kaposvári tszéknél Neuman Gyula bercsi lakos ellen, bej. dec. 17, fsz. jan. 16, csb. Galamb Zoltán, tg. Szily Ádám dr. — A nagykanizsai tszéknél Hessel Jakab csáktornyai kereskedő ellen, bej. dec. 19, fsz. jan. 15, csb. Kondor Jenő dr., tg. Kovács Lipót dr. Pályázatok : A karánsebesi tszéknél birói áll. nov. 21 (255) - A kalocsai tszéknél birói áll. nov. 21 (255). - A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. nov. 22 (256). - A csákigorbói jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 23 (257). MLLM RÉSZVÉNYTARSA8AG NYOV1&AJA BU0APE8T