A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 46. szám - Széljegyzetek a végrehajtási törvényhez

forgalomba hozatalára és elaprózására, egyszóval módosítására vezetnek, és rámulatott e karos jelenségek megakasztásának jogi lehetőségére és módjaira. Állást foglalt különösen az ingatlanok szóbeli előadásának lehetősége, a jogcim nélküli ingatlan-átruházás, a tagosítás mai szabályozása, a parcellák korlátlan lelaprózhatósága és a záloghitelnek egyes, az ingatlant mobilisáló nemei, mint pl. a tulajdonosi jelzálog és az annak alapján a tulajdonos által kiadható záloglevelek ellen; másfelől pedig ajánlotta a parcellaminimum behozatalát és a közös ingatlanok felosztásánál, kivált az örökösödési osztálynál az ingatlan egységének lehető megóvását. A nagyérdekü és nagyhatású előadás fölött az egyesületben legközelebb vita lesz. A budapesti ügyvédi kamara előadói tervezete*) «jogvédő egyesületeknek vagyontalanok részére vidéken való megalakítása tárgyában. I. A 11,106/905. számú igazságügyminiszteri leirat folytán véleményünket a «Jogvédő egyesület vagyontalanok részére» ügyében a következőkben van szerencsénk megadni. Kamaránk nagyon jól ismeri azt az akciót, amelyet a jogvédő egyesület kezdeményezett. Ismételten foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és pedig legutóbb a kamara tavaszi értekezletén 1905. június 14-én. Nézetünk szerint nagyon üdvös a jogvédő egyesület azon kezdeményezése, hogy vidéken minél több a magáéhoz hasonló célú egyesületet akar alakítani. A vidéki egyesületek megalakítása nemcsak lehetséges, hanem okvetlenül szükséges is, sikeres működésük pedig minden kétségen felül áll. Ezen véleményünk megokolása előtt néhány szóval reá kell mutatnunk arra, hogy nézetünk szerint mi a rendeltetése első sorban a Jogvédő Egyesületnek és a vidéken felállítandó hasonló célú egyleteknek. A szegény ember perrendtartásunk intézkedései szerint vagyontalansági bizonyítvány alapján kérhet és kap is perének viteléhez pártfogó ügyvédet. Ha tehát pere akad a vagyontalan embernek, nem szűkölködik ügyvéd nélkül. A perrendtartás ezen intézkedésének azonban két nagy hiánya van. Az egyik, hogy a vagyontalan csak meglehetősen komplikált eljárás utján jut ügyvédhez ; oly komplikált eljárás utján, amelyhez, — különösen ha rövid idő alatt akarja végig járni, — megint csak jogi tanácsra van szüksége. A vagyontalanok mai jogvédelmének másik hiánya az, hogy sem az állam, sem más közhatóság nem gondoskodik arról, hogy a vagyontalan ne csak peréhez kapjon pártfogó ügyvédet, hanem ingyenes jogi tanácsban is részesüljön és pedig nyomban akkor, mikor arra szükség van, minden bürokratikus eljárás mellőzésével. A szegény ember már csak akkor kap ügyvédet, mikor perelnie kell, vagy mikor már őt perlik, mikor tehát bajban van. Alikor még megelőzhetné a pert és a bajt, vagy mikor tanácsra volna szüksége, hogyan védelmezze meg jogait a bekövetkezendő per esetén, akkor nincs senkije, akihez segítségért fordulhatna. Pedig a jogvédelem ezen része legalább is oly fontos, mint a perben való jogvédelem. Sokkal gyakrabban van szüksége az embernek jogi tanácsra, mint perbeli képviseletre. A szegény ember szük és kicsi jogügylet forgalmában is igy van ez, nemcsak a nagykereskedő, nagyiparos ügyleteinek tömegében. Már pedig ma a vagyontalan ember könyörületből, az egyes ügyvédek, vagy más jogtudók jószívűségéből juthat ingyenes jogi tanácshoz, a törvényhozás azonban eddig oly intézményeket nem létesített, amelyek arról gondoskodnának, hogy a vagyontalan ember, különösen pedig a munkások milliói, intézmények utján részesüljenek ingyenes jogi tanácsban. A vagyontalanok ezen szükséglete azonban oly elsőrendű, hogy amit az állam ezen a téren eddig nálunk elmulasztott, azt a társadalom igyekszik, ugy ahogy, pótolni. Ezen körülmények hatottak közre arra, hogy kilenc évvel ezelőtt nemes emberbarátok egy kis csapata, áthatva az ingyenes tanácsadás intézményének szükségszerűségétől, megalakították Budapesten a «Jogvédő Egyesületet vagyontalanok részére.» Ezen egyesület fennállása óta buzgón teljesiti kötelességét, forgalma évről-évre nő és Nag) méltóságod elődje a mult évben 4,000 kor. évi szubvenciót vett fel költségvetésébe az Egyesület számára, hogy az Egyesület még intensivebb működést fejtsen ki. Az Egyesület működése azonban csonka marad, ha nem támogatják a vidéken hasonló célú intézmények. A vidéki egyletek célja első sorban az volna természetesen, hogy az illető vidéki városban ugyanazt az áldásos tevékenységet fejtsék ki, mint a Jogvédő Egyesület Budapesten. Másik épp oly fontos célja volna azután az, hogy a vagyontalanok jogvédelme országosan szervezhető legyen. A szegény ember ma és a perrendtartási tervezet szerint a jövőben is csak lokális védelemben részesül. Igaz ugyan, hogy a bíróság megkeresései folytán, ügyében az ország bármely bírósága eljár, tárgyal, de ügyvédet csak a perbíróság székhelyén kap. Néhánypélda megfogja mutatni, milyen következményei vannak ennek a *) Szerzője : T e 11 e r Miksa dr. körülménynek. A per folyama alatt a bíróság bírói szemlét rendel el melyet távol fekvő biróságnak kell foganatosítania. A másik bíróság foganatosítja a szemlét, de a szegény ember érdekeit a szemlén ügyvéd nem fogja képviselni, mert pártfogó ügyvédje nem köteles más bíróság székhelyére utazni, de nem is teheti meg más perben sem teszi rendszerint. Ugyanez az eset áll be szakértői szemle, tanuhallgatás, végrehajtás-foganatosítás és minden egyéb esetben, midőn nem a perbíróság, hanem megkeresett bíróság jár el. Hasonló hátrány éri a szegény embert, ha a per előkészítéséhez szükséges adatokat kellene máshelyről beszereznie. Pártfogó ügyvédje ez esetben is tehetetlenül áll, nincs kihez forduljon. Igen gyakori eset az is, hogy a szegény ember a per megindítása után más városba költözik. Ennek az a következménye, hogy a pártfogó ügyvéd és védence között az összeköttetés végleg megszakad, mert a szegény ember vagy egyáltalán nem tud irni, vagy ha tud is, nem képes levelezés utján ügyvédjét informálni, a szükséges utasításokkal, adatokkal ellátni. A per a kellő útbaigazítás, utasítás hiánya miatt félbe szakad, vagy a szegény ember hátrányára dől el akkor is, mikor okvetetlenül pernyertesnek kellett volna lennie. Mindezeken a bajokon csakis a szegényvédelem országos szervezése segíthet, Nézetünk szerint ezen országos szervezés vezetésére a Jogvédő Egyesület van hivatva. Ha ez az Egyesület a vidéken is létesítene jogvédő egyleteket és successive kiépítené az egész országban a jogvédő egyletek egész hálózatát, ezzel a vagyontalanok jogvédelmének országos szervezését igen nagy lépéssel lehetne előre vinni. II. Az ingyenes jogi tanácsadás fontosságát vagyontalanok számára nem szabad kicsinyelnünk. Hivatkozunk Németország példájára. Németországban a szervezett szociáldemokrata-párt, egészen öntudatlanul a lappangó kényszer és szükség hatása alatt egy intézményt hozott létre, a mely szerény kezdetből kiindulva, óriási tényezővé kezd fejlődni. Ez az intézmény a munkás-titkárság intézménye, az u. n. Arbeiter-Sekretariat. Jellemző, hogy az Arbeiter-Sekretariat intézménye nem is annak készült, amivé fejlődött. Mutatja ezt a név is. Az ArbeiterSekretariat eredetileg tényleg a munkások titkári hivatala akart lenni és ingyenes jogvédelemre, és különösen jogi tanácsra egy részük nem is gondolt, más részük csak egészen mellékesen. De alig hogy megalakultak a szervezetek, a jogvédelem elementáris erővel hódított tért saját súlyánál fogva az eredeti programm ellenére, ugy hogy ma az Arbeiter-Sekretariatok alatt legelső sorban a munkások jogvédő egyletét kell értenünk, mig keletkezésükkor az alapítók azt tervezték, hogy azok első sorban munkásközvetitőintézetek lesznek, amelyek egyúttal a munkaidőre és az ezzel kapcsolatos kérdésekre nézve statisztikai adatokat fognak gyűjteni. Az első ilyen Arbeiter-Sekretariat Nürnbergben alakult 10 évvel azelőtt. Ma a számuk 40-re emelkedett. Az Arbeiter-Sekretariatok rövid idő alatt oly nagy népszerűségre tettek szert, a szociáldemokrara párt kezében oly hatalmas propagacionalis eszköznek bizonyultak, hogy befolyásuk ellensúlyozása végett a legkülönbözőbb politikai pártok siettek hasonló intézményeket létesíteni. Az első párt, amely sietett az Arbeiter-Sekretariatok befolyását ellensúlyozni, a katholikus párt, a centrum-párt volt, a mely rövid idő alatt 30 néphivatalt (Volksbureau) létesített. A szociáldemokrata párt vidéki szervezetei által fentartott Arbeiter-Sekretariatokon és katholikus Volskbureaukon kivül a mult év végéig 41 különböző elnevezésű jogvédő egylet (Rechtsschutzstelle) működött Németországban, összesen tehát 111 intézmény állott az ingyenes tanács intézményeinek szolgálatában. Hogy milyen tevékenységet fejtenek ki ezek az intézmények, annak megvilágítására csak azt a tényt emeljük ki, hogy a 111 intézmény közül a 12 legnagyobb Arbeiter-Sekretariat az 1904. évben 133,363 esetben adott ingyenes jogi tanácsot a hozzá fordulóknak. Az'Arbeiter-Sekretariatok működése oly óriási befolyással volt nemcsak a munkásságra, hanem általában a vagyontalan osztályra, hogy a porosz állam szükségesnek tartotta, az ArbeiterSekretariatokhoz hasonló intézményeket létesíteni. A porosz belügyi és kereskedelmi minisztériumok a mult év folyamán közös rendeletet bocsájtottak ki, felhiva a községek figyelmét az ingyenes jogi tanács intézményének szükségszerűségére, biztatják a községeket, hogy lehetőleg mindegyik létesítsen jogvédő intézményeket és szubvenciót helyez kilátásba a községek által létesítendő ezen intézmények számára. A porosz miniszterek ezen rendeletét •/. bemutatjuk. A porosz állam ezen rendelet tanúsága szerint egyelőre évi 30,000 márkával szubvencionálja a vagyontalanok jogvédelmével foglalkozó intézményeket. III. Poroszország tehát évi 30,0UÜ márkát áldoz a vagyontalanok jogvédelmének céljára, holott Németországban már 111 intézmézmény működik ezen a téren. Mennyivel inkább szükséges nálunk a vagyontalanok jog-