A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 45. szám - A szerb btk. büntetési rendszere

A JOG 323 csak akkor hajtható be a hagyatékából, ha az ítélet még az elhunyt életében jogerőre emelkedett. (31. §.) Aki polgári becsületjogainak az elvesztésére Ítéltetett, a 18. S-ban felsorolt jogait veszíti el. Ezen mellékbüntetés minimuma egy-, maximuma öt év. Ezen jogokat már az ítélet jogerőre emelkedésének a napján elveszti ugyan az elitélt, mindazonáltal magának a mellékbüntetésnek a hatálya a szabadságvesztési büntetés eltöltésének, illetve elengedésének napján kezdődik. (34. §.) Hatóságilag csak a következő tárgyakat lehet elkobozni a tettestől: 1. amelyekkel a bűncselekményt elkövette; 2. amelyeket a bűncselekmény véghezvitelénél használt, vagy használni akart, s ha ezen tárgyak a tettes vagy részestársa tulajdonát képezik. Ezen tárgyak — bírói ítélet alapján — vagy megsemmisítendők, vagy pedig a községi alap javára eladandók, vagy másként értékesítendők. Ha valamely nyomatott vagy «nem nyomatottá irat vagy ábra bűncselekménynek a kritériumát állapítja meg, ugy a bíróság az ítéletben köteles kimondani az összes meglevő példányok s az ahhoz tartozó minták és öntvények elkobozását. Ha azonban az emiitett iratnak vagy ábrának csak egyes részei állapítanak meg bűncselekményt, akkor csupán azon részek vagy helyek semmisithetők meg s csupán azon részeknek vagy helyeknek a mintái, illetve öntvényei kobozhntók el, amelyek a bűncselekmény tényálladékát megállapítják. Az emiitett tárgyak akkor is elkobzandók, ha a tettes az ítélethozatal előtt meghalt. (35. §.) Aki bizonyos foglalkozás gyakorlásától eltiltatott, az azt sem saját maga, sem pedig a maga neve alatt más által nem gyakorolhatja. Ezen eltiltást a biróságvagy egyszersmindenkorra vagy pedig öt évig terjedhető tartamra mondhatja ki. (36. §.) A kiutasított egyén az Ítéletben megjelölt helyre, vagy vidékre nem térhet vissza, illétve ott nem tartózkodhatik. E büntetés maximuma két év. Egész Szerbia területéről, egyszersmindenkorra, csak idegen állampolgárok utasíthatók ki: (37. §.) A rendőri felügyelet alá helyezés minimális tartama : egy, maximális tartama pedig öt év. Az ezen büntetésre ítélt egyén, az ítéletben meghatározott időtartam alatt, az illetékes rendőri hatóság tudta és engedelme nélkül a tartózkodási helyéül szolgáló város vagy falu területéről el nem távozhatik. Az illetékes községi elöljáróság csak halasztást nem tűrő, rendkívül sürgős esetekben engedheti meg a saját felelősségére, ha az illető községben rendőri hatóság nincsen, hogy az elitélt valamely közeli községbe távozzék. Az elitélt egyén az éj bizonyos szakában lakásán köteles tartózkodni; lakását a rendőri és a községi hatóság bármikor átkutathatja. (37. a. §.) A rendőri fölügyelet alá helyezés, lopás, gyilkosság, útonállás, orgazdaság vagy gyújtogatás miatt történt elitéltetés esetén mindenkor kimondandó. Idegen állampolgárok, rendőri fölügyelet alá helyezés helyett, kiutasításra itélendők. Ha a rendőri fölügyelet alá helyezés mellett a polgári becsületjogok elvesztése is kimondatott, ugy a két büntetés tartamának egyenlőnek kell lennie. (37. b. §.) A rendőri fölügyelet alá helyezés tartama a szabadságvesztési büntetés eltöltésének, illetve elengedésének a napján kezdődik. (37. c. §.) A polgári becsületjogok elvesztése, az elkobozás, a foglalkozástól való eltiltás és a kiutasítás csak mellékbüntetésként s csak a törvény által kifejezetten megengedett esetekben mondható ki. (38. §.) Ugyanez áll a rendőri felügyelet alá helyezésre nézve is. (38. a. §.) A 39. §-ban általános alapelveket publikál a törvény. Így kimondja, miszerint senki sem ítélhető el oly büntetésre, amelyet a büntetőtörvény nem említ. Továbbá minden büntetést a bűntett nagysága szerint kell kiszabnia a bírónak és — a törvényben kifejezetten megengedett eseteken kivül — soha sem szabad enyhébb vagy súlyosabb, vagy másnemű büntetést megállapítania. (39. §.) Ha a törvény ama cselekményre, amely miatt a bíróság marasztaló ítéletet hozott, a büntetésnek mind a maximumát mind pedig a minimumát megállapítja, akkor a tettes -- ezen két mértéken belül - bűnösségének az aránya szerint büntetendő. Ha pedig a törvény valamely büntetésnek csak a maximumát állapítja meg bizonyos esetre, a büntetést — szintén a bűnösség foka szerint — ezen maximum és az illető büntetési nemre a btk. általános részében meghatározott minimum között kell kiszabni. Végül, ha a törvény valamely bűncselekmény büntetésének csak a minimumát határozza rneg, akkor a büntetést — a bűnösség mérve szerint — az illető büntetési nemre, a btk. általános részében megállapított maximum között kell kiszabni. Thót László dr., tszéki jegyző, Budapest. Balesetbiztosítási törvény Oroszországban. Oroszországban eddig a baleset folytán sérült munkások kártalanítási igényüket csak a rendes polgári peres uton érvényesítették, de ezen a2 uton csak ritkán érhettek el sikert. Ezen a bajon kíván segíteni az uj törvény, mely kiterjed valamennyi gyárra és bányára. A kézművesipar, kereskedelem és forgalom, valamint a mezőgazdaság azonban a biztosítás köréből ki van zárva. Olyan alkalmazottakra, kik évenkint többet keresnek 1500 rubelnél, a törvény szintén nem terjed ki. A vállalkozó minden üzemi balesetért kártalanítással tartozik, ha a munkaképtelenség 3 napnál tovább tart. Az időleges munkaképtelenség alkalmával a kártalanítás az előbbi tényleges keresetnek 50 százalékára rug, állandó és teljes keresetképtelenség esetében az évi kereset kétharmadát, részleges keresetképtelenség esetében megfelelően kevesebbet tesz ki. A fizetés attól a naptól kezdődik, amely napon a baleset történt. Az emiitett fizetési kötelezettségen kivül kötelesek a vállalkozók orvosi segítségről és gyógyszerekről is gondoskodni. Halálos baleseteknél 30 rubel temetési kültséghozzájárulás (ifjú személyeknél ennek fele) fizetendő. A hátramaradt hozzátartozók igényei a következők: az özvegy a baleset folytán elhalt férj évi keresetének egyharmad részét kapja, minden gyermek betöltött 15-ik éves koráig ezen összeg egy hatodát és ha teljesen elárvul, egy negyedét. Szülőknek, nagyszülőknek, vagy támaszra szoruló testvéreknek szintén van igényük járadékra és pedig a baleset folyán elhalt szeméh keresményének egyenkint egy hatodára. Az egész összeg azonban semmiesetre sem lépheti tul a keresmény kétharmadát. A tényleges keresmény a vállalkozó fizetési lajstroma alapján számíttatik ki és pedig az év rendszerint 260 munkásna;>ra tétetik ; évad (saison) üzemeknél a számítási mód némileg eltérő. Ha a keresmény egy része természetben szolgáltatott ki, akkor a lakásért '20 százalék számítandó fel, élelmiszerekért azoknak tényleges értéke. A kártalanítás kifizetésének időleges munkaképtelenség esetén ugyanazon időszakokban kell megtörténnie, mint a munkadijaknak ; a nyugdijak havonkint fizetendők. Azoknak a vállalkozóknak, kik nem akarják maguk viselni a kötelezettséget, megengedtetik, hogy valamely elismert jellegű balcsetbiztositó társaságnál viszontbiztosítást köthessenek. Irodalom. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adói és illetékei. Irta Kormos Alfréd. Budapest, 1906. Apolló irod. és nyomdai r.-t. 556 1. Ára 10 kor. Talán sehol sem vetődnek fel oly sürüen az adókra és illetékekre vonatkozó bonyolódott kérdések , mint éppen a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleti forgalmában. Még a pénzügyi szabályok útvesztőjében járatos szakember is szívesen fogadja az Ariadne-fonalat, melynek segélyével az utat gyorsan és könnyen megtalálja. Drahotuszky tájékoztató könyvének megjelenése óta már mintegy másfél évtized mult el és ezalatt különösen a közigazgatási bíróság joggyakorlata több fontos kérdés tekintetében alaposan megváltozott. Kormos Al/réil-nek nagy tudással és szorgalommal készült könyve nemcsak a pénzügyi gyakorlat ezen ujabb fejleményeit részesiti a legnagyobb figyelemben, hanem minden részletre kiterjedő pontossággal öleli fel azt a nagy anyagot, melynek feldolgozására vállalkozott. Áttekinthető formában ismerteti az összes akár törvényes, akár rendeleten, akár a joggyakorlaton alapuló szabályokat, melyek bármely felmerülő pénzügyi kérdés elbírálására nézve irányadókul tekintendők és bő, ugyanazon kérdésre több helyen is utaló kettős tárgymutatóval, lehetővé teszi az óriási anyagtömegben való leggyorsabb tájékozódást. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóin és illetékein kivül, az értékpapírforgalmi adóval is behatóan foglalkozik és részletesen ismerteti a bányaadóra, a betéti kamatadóra, az ipari és gyári vállalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások adójára, a vasúti és gőzhajózási szállítás használatáért fizetendő adóra, a föld- és házbirtokból eredő jövedelem adójára, a betegsegitő pénztári járulékra, valamint a pénzintézeteknek a fogyasztási adóhitelnél elvállalt kezességére vonatkozó határozmányokat is. Biztos útmutatásul szolgáló világos előadását számos példa, kimutatás és táblázat illusztrálja, melyek a becses kézikönyv használhatóságát nagyban emelik. (M. S.) k