A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 44. szám - Az egyetemlegesség kérdéséhez

176 A JOG Sértett, akit mint főmagánvádlót a B. P. 41. értelmében és a B. T. K. 312. §-nak megfelelően kizárólagos inditványozási jog illetett meg, szenvedett könnyű testi sértés megtorlása iránt a biróságnál indítványt nem tett sem előzetesen, sem az első vagy a másodbirósági eljárás folyamán, tévesen alkalmazta tehát a kir. törvényszék a törvényt, amidőn törvényszerű vád nélkül a közvádlónak a felebbviteli tárgyaláson tett, de téves, illetve érvénnyel nem biró vád átvétele és vádinditványa alapján bűnösnek mondotta ki, holott ellene törvényes vád hiányában bűnvádi eljárásnak helye nem lehetett, A m. kir. Kúria (1905. szept. 20-án 8,135/1905. P. sz. ^a.) súlyos testi sértés vétsége miatt vádlott L. József és neje K. Lva elleni bűnügyben következőleg ítélt: A kir. törvényszéknek mint másodfokú bíróságnak ítélete a St. L.-né elitéltetésére vonatkozó részében a B. P 384. §. 4. pontja alapján hivatalból is, valamint a B. P. 385. §. 1. c) pontja alapán megsemmisíttetik és St. L-né a vádalól a B. P. 326. §. 3. pontja alapján felmentelik ennek következtében a B. P. 385. i?. 1. a) pontja alapján is bejelentett semmiségi panasz felülvizsgálata melló'ztetik, egyéb részeiben a kir. törvényszék ítélete nem érintetik. Indokok: St. L.-né és képviselője a kir. törvényszéknek másodfokú ítélete ellen a B. P. 385. §. h a) és c) pontja alapján azon okból jelentettek be semmiségi panaszt, mert St. L.-né jogszerű magánvád nélkül ítéltetett el. Annak előrebocsájtása mellett, hogy a kir. törvényszék ítéletének neheztelt része a B. P. 384. §. 4. pontja értelmében hivatalból is megsemmisítendő volt, mert a kir. törvényszék mint másodfokú bíróság túllépte hatáskörét, a midőn St. L.-né ellen könnyű testi sértés miatt eljárt. Előrebocsájtva azt, hogy St. L.-né az egész eljárás rendén kizárólag mint vádló szerepelt és ezen minőségében és kizárólag csak ő támadta meg az első bíróságnak L. L és L. I.-né vádlottakat felmentő ítéletét, a kir. törvényszék a kir. jbiróságok hatáskörébe utalt büntetendő cselekmény felett elsőfokulag ítélt. De a bejelentelt semmiségi panasz is alaposnak találtatott és ennek folytán a másodfokú ítéletnek a St. L.-né elitéltetését tárgyazó része a B. P 385. §. 1. c) pontjában foglalt semmiségi ok miatt a B. P. 437. §. 3. bekezdése értelmében is megsemmisíttetik és St. L.-né a B. P. 320. 3. pontja alapján a vád alól felmentetett, mert L. 1. sértett, akit mint főmagánvádlót a B. I'. 41. §. értelmében B. T. K. 312. í;-nak megfelelően kizárólagos indít ványozási jog illetett meg, St. L.-né ellen az 1903 .évi nov. 9-én szenvedett könnyű testi sértés megtorlása iránt a biróságnál indítványt nem tett sem előzetesen sem az első vagy a másodbirósági eljárás folyamán, tévesen alkalmazta tehát a kir. töreényszék a törvényt, a midőn törvényszerű vád nélkül St. L.-nét, a közvádlónak a felebbviteli tárgyaláson tett, de téves illetve érvénynyel nem biró vád átvétele és vádinditványa alapján bűnösnek mondotta ki, halott ellene törvényes vád hiányában bűnvádi eljárásnak helye nem lehetett. Az ítélet megsemmisítése következtében a B. P. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett emmsiségi pánasz felülvizsgálata, mint tárgytalan, mellőztetett. A vádlott semmisségi panaszának bejelentéséből, a tett elkövetését tagadó vallomására s ezzel szemben az esküdteknek törvényszerű feleletére alapított tényállásra tekintettel nyilvánvaló, hogy perorvoslatának használata az ügynek ténykérdésében való felülvizsgálatára van irányozva; amit azonban a törvény (B. P. 385. és 437. §§.) nem enged meg. A m. kir. Kúria (1905. évi szeptember 19-én 8,110 1905. B. sz a.) rablás büntette miatt vádolt Cz. János el'emi bűnügyben következő végzést hozott: A bejelentett semmisségi panaszoknak anyagi része vissza-, alaki része pedig elutasittatik. Indokok: I. A vádlott semmisségi panaszának bejelentéséből, a tett elkövetését tagadó vallomására és ezzel- szemben az esküdteknek törvényszerű feleletére alapított tényállásra tekintettel nyivánvaló, hogy perorvoslatának használata az ügynek ténykérdésében való felülvizsgálatára van irányozva ; amit azonban a törvény (B. P. 385. és 437. §§.) nem enged meg. II. Vádlott javára a BTK. 92. §-a alkalmazva van: alkallmazásának mérve pedig semmisségi okul nem panaszolható s így a védő által használt anyagi panasz is törvény által ki van zárva. III. A bizonyítás kiegészítését az esküdtbíróság végzésének törvényszerű s így e helyütt is elfogadott indokolásánál fogva helyesen tagadván meg, a perorvoslat alaki része alaptalau. Mindezeknél fogva a semmisségi panaszoknak anyagi részét vissza-, alaki részét pedig a B. P. 437. §. 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának megállapításánál az üzlet nyers jövedelméből levonandók az üzlet céljaira fordított reprezentálási költségek és az újévi ajándékok. A kir. közigazgatási biróság (3845'905 P. sz. a.) Igaz ugyan, hogy a reprezentálási költségek S. Rezső, a gyár tehnikai vezetőjének háztartási számláján vannak elkönyvelve, azonban nem vitás, hogy ezeket a közgyűlés is mint üzleti kiadásokat fogadta el, részletezésüket pedig panaszos részvénytársaság azért tagadta meg. mert ezek olyan diserét természetű kiadásokat képeznek, melyeket a gyár vezetője üzleti célokra és pedig a tehnikai haladásnak folytonos figyelemmel kisérése céljából másoknak volt kénytelen juttatni. Az adományok és az újévi ajándékok a gyári üzemmel összekötött szokásos költségek s mint .lyenek üzleti kiadásoknak tekintendők. A részvénytársaságok által alkalmazottjainak drágasági pótlék címén kifizetett illetmények az üzlet nyers jövedelméből levonandók. _ . . .. A kir. közigazgatási bíróság (29,813/903. P. a.) A panaszló részvénytársaság által az 1901. évben alkalmazottainak kifizetett 26,500 korona drágasági pótlékot a nyers jövedelemből le kell vonni, mert a panaszos társaságnak avval az állításával szemben, hogy ez a drágasági pótlék nem jutalom-természetű, hanem az alkalmazottak fizetésének minden körülmény között kijáró állandó kiegészítő része, arra nézve, hogy ez a vallomás nem felel meg a valóságnak, semmi bizonyíték nincsen, s mert az a körülmény, hogy a szóban levő drágasági pótlék eddig kereseti adó alá nem vonatott, nem törvényszerű ok arra, hogy az vállalati adó alá vonassék. De jogos igénye van a panaszos részvénytársaságnak arra is, hogy az 1901. évben hivatalnokai szolgái nyugdijalapjába általa befizetett 10,000 korona a nyers jövedelemből levonassék mert a nyugdijalap a bemutatott alapszabályok 39. §-a érteimébén nem a társaság, hanem a hivatalnokok és szolgák tulajdona s mert a társaságnak a nyugdijalaphoz legalább is évi 10,000 koronával való hozzájárlása az alapszabályok 7. §-án alapuló kötelessége. Az előadottak szerint az adóalaphoz nem számitható 36,500 koronát levonva a felszólamlási bizottság által megállapított 1901. 274,514 korona51 fillér nyereségből, az 1901. évi adóköteles jövedelem 238,014 korona 51 fillér, amelyhez hozzáadva az 1900. évi 436,227 korona 1 fillér és az 1899. évi 288,767 korona 72 fillér adóköteles nyereséget, a három évi adóköteles nyereség összege 963,009 korona 24 fillér, ennek a három évi üzleteredménynek átlaga pedig 821,003 kor. 8 fillér s ettől jár a 10°/o-ös vállalati adó. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A pestvidéki tszéknél Tarján K. ijpesti cég ellen bej. nov. 27, fsz. dec 11, csb. Endler Miklós dr , tg Cserba Dezső dr. — A zombori tszéknél Bojanits Száva sztapári géplakatos ellen, bej. nov. 14, fsz. dec 5, csb. Markoviin Lajos dr., tg Lailosevits János dr. — A marosvásárhelyi tszéknél Rosenblum Adolf helybeli kereskedő ellen, bej d c. 13, fsz. jan. 13. csb. Gallé Jenő dr., tg. Hegyi Zsigmond dr. — A bpesti keresk és váltótszéknél Tallián és Frommer helybeli cég ellen, bej, nov. 15, fsz. dec. 1 i, csb. Szabó Árpád, tg. Kilián Tibor dr. — A miskolci tszéknél Kohn Sámuel és Kőnig Arnold helybeli lakosok ellen, bej. dec. 28, fsz. jan. 19, csb. Fodor Béla, tg. Szepessy Orbán dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Feith József rákospalotai lakos ellen, bej. nov. 21, fsz. dec. 19, csb. Mezey László, tg. Kohn Jakab dr. — A nagykanizsai tszéknél Oltárczi keresztény fogyasztási szövetkezet ellen, bej. nov. 18, fsz. dec. 12, csb. Sammeli Ottó, tg. Zakál Gyula. — A bpesti kereskedelmi és váltótszéknél Neumann Gáspár helybeli cég ellen bej. nov 21, fsz. dec. 19, csb, Szabó Árpád, tg. Békéssy Ferenc dr. — A zilahi tszéknél Goldstein Náthán zsibói kereskedő ellen, bej. nov. 25, fsz. dec. 7, csb. Baróthy Zoltán, tg. Gyurkó László dr. — A trencséni tszéknél Diamant Mór trencsénteplici kereskedő ellen, bej. dec. 23, fsz. jan. 22, csb. Pólyik Imre, tg. Décsy Aladár dr. — A nagykanizsai tszéknél a Szabar és vidéke keresztény fogyasztási szövetkezet szabari cég ellen, bej. nov. 27. fsz dec. 18, csb. Csolosz Jenő, tg. Etlényi Géza dr. Pályázatok: A buziásfürdői jbi róságnál albirói áll. nov. 6 (243). — Az eperjesi jbiróságnál birói áll. nov. 8 (244). — A halmi jbiróságnál albirói áll. nov. 9 (245). — A girálti jbiróságnál birói áll. nov 11 (247). — A pancsovai kir. ügyészségnél alügyészi áll. nov. 11 (247>. Kúriai és táblai értesítések. Békéscsaba F. K. Juhász—Marik (814/904 v. ea. Wettstein) okt. 20 mv. — Brassó W. I. dr. Zikali-Zikali (1,652/904 p. ea. Dobosfyl okt. 20 hh. — Déva Sch. Zs. dr. Lővinger - Lövinger (7.62 í 905 [>. ea. Tódorffy) okt. 11 hh. — Jászapáti V. S. dr. Hajnal —Szegedi (1,793/905 p. ea. Fráter) okt 19 hh. — Kassa N. V. dr. Krantz-Krantz (4,093/905 p. ea. Tódorffy) okt. 18 hh. — Máramarossziget G. I. dr. Ort. izr. hk.—Szef. izr hk. (534/904 p. ea. Scherff) okt. 19 hh. — Marosvásárhely D. E. dr. Kérdezett ügy érk. 6,342/905 p. sz a. ea. Sarlay, n. e. — Mezőtúr Sz. P. Gresham—Gajzágó (2,096/901 p. ea. Hűvös) okt. 24 fo. — Hálás köszönet a küldeményért — Mohács J. J Pietlovácz-Pietlovácz érk. 1,423/905 p. sz. a ea. Istvánffy, n. e. — Weiszpart-Weiszpart érk. 6,826 905 p. sz. a. ea. Zsíros, n. e. — Mehr—Szeletics érk. 788/905 p. sz. a. ea. Istvánffy, h. e. Vidéken nagy irodával biró, vagyonos, előkelő ügyvéd fővárosi irodába társul, esetleg független hatáskörrel irodavezetőül belépne. Ajánlatok «Justitia» alatt a kiadóba kéretnek. Vidéken 19 év óta önállóan működő közjegyzőhelyettes, ki német, román, szerb nyelvjogositványnyal bir, november elsejére közjegyzőhelyettesi alkalmazást keres. Rácz Bálint. Baracska. Up. Paulis. Románul tudó, teljes gyakorlattal biró ügyvédjelölt alkalmazást talál Hegyesi Benő dr. irodájában, Karánsebesen. Dr. Bárdió György kaposvári kir. közjegyző f. évi novem ber 1-ére állandó helyettest keres. Ajánlatok egyenesen hozzá intezendok. PALLAt RÉSZVÉNY TÁ08A6AO NíOMŰAJA PUDATWT A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stiller Mor dr V., Kálrnán.utca_16J y., Rudoit raKp.r. .