A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 43. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. [?r.]

A JOG 303 napig, hogy király nélkül is éppen ugy eligazgatják a maguk dolgaikat a népek, mint királylyal; a királyság esetleges kormányforma, nélkülözhető institutio. A népek életében e szerint a királyság lényege és uralma mellékes és mint mondám, esetleges eszköz lévén a népek önkormányzati céljainak elérhetésére és a közjóllét előmozdítására nézve: világosan következik ebből, hogy a nemzet és király egyenjogúsága csak a népek udvariasságán alapszik. Ma gyarország alkotmányos népe öröklött lojalitásánál fogva őszinte udvariasságból, de másfelől — tekintve politikai, n éprajzi, stb. kényszerhelyzetünket — valódi szükségből megfelezte jogait az uralkodóval azon célból, hogy az ország tekintélye és hatalma, az uralkodói nimbusz és fény emelésével minél nagyobb legyen, hogy aztán ez a tekintély és hatalom jobban össze tudja tartani továbbra is a Szent István ezeréves alkotmányos birodalmát és jobban biztosithassa ezen birodalomban a magyar hegemóniát. Nem adott a magyar nemzet azonban olyan absolut jogot fejedelmének semmihez, mely Magyarországon a magyar hegemónia és magyar suprémacia érdekeit sértse, ha ezt a jogot gyakorolni akarja. A magyar király a magyar nemzet szabad elhatározását meg nem akadályozhatja. Közjogunk ezen terrénumán azonban ismét az a baj, hogy a magyar király személye közös az osztrák császár személyével. Maga a közösség — mint előbb emiitettem — nem volna sérelmes ; sőt a pragmatika sanctióban ezen közösség megállapítását célszerűségi szempontok irányították, a közösség törvényen alapszik és nem erőszakon, mint a többi közösség. A király személyi közös volta nem szálka a magyar nemzet szemében; az uralkodó iránti alattvalói hűség él még a magyarban s a célszerűségi szempontok sem veszítették el egészen azon érdeküket, melylyel bírtak a közösség megállapításakor. De mégis nagy a baj ! Mert a magyar király felségjogainak gyakorlását befolyásolva látjuk ugy az osztrákok által, mint az osztrák császár által. Megállapíthatjuk azt a nemzetileg elszomorító tényt, hogy Magyarországon a papiralkotmány fölött uralkodik a magyar király és az életet valósággal kormányozza az osztrák császár. Mig a közjogi helyzet és tényleges állapot kölcsönösen nem födi egymást és a mig ezen álláspontra rá nem helyezkedhetünk országosan, addig nem tekinthető Magyarország alkotmányos nemzetnek; addig a kétszínű politikai élet erkölcstelensége mindig képes lesz megfertőzni a hazafiságot. A magyar parlament bölcsességétől és szabad elhatározásától függ egyedül segíteni nemzeti bajunkon. Az osztrákokkal szemben personal unió, az osztrák császárral szemben a magyar királyi felségjogok gyakorlásának szabatos meghatározása: rögtön fedni fogja egymást közjogi helyzet és tényleges állapot és csak ekkor lesz Magyarország valóban alkotmányos ország. XXI. t.-c.-ek hiányainak mielőbbi pótlása és a társadalomnak ezen gyermekvédelem végrehajtása körüli közreműködése. A társadalomnak 3 kötelezettsége van. a) A ftraeveutio, mely tart a gyermek születéséig, esetleg addig, mig azt az állam gyermekvédelmi intézményi oltalmában nem vette, b) A cooperatio, mely tart az állami gyermekvédelem egész tartamára, — és később is a gyermek 15-ik életévének betöltésétől addig, mig önálló munkássá nem válik. ad 2. A magánjog ide tartozó kérdései, p. o. törvénytelen gyermek sorsa, tartási kötelezettség, tartásdíj, cselekvőképesség, örökbefogadás stb., — a gyám- és ipartörvény vonatkozó rendelkezései; védelem az alkoholismus ellen ; prostitúció, leánykereskedés, cigánykérdés. Paedagogiai kérdések; nemzetközi érintkezés stb. Ingyenes jogvédelem és gyermekvédelemi tájékoztató iroda. Cselédügy, kivándorlás stb. ad. 3. Az erkölcsileg elhagyatott gyermekek ügye, az anyagi és alaki büntetőjog és a büntetések végrehajtása körébe eső kérdések és a patronage. Ide tartoznak: az apai hatalom visszaélései (bántalmazott, koldulásra, csavargásra, veszélyes foglalkozásra alkalmazott vagy lelkileg veszélyeztetett gyermekek, a tartozó gondosság elhanyagolása, továbbá a bűnbe sodort gyermekek). Kolduló, iszákos, csavargó, iskolakerülő, fegyelmezetlen és rakoncátlan, degenerált és morál insanityben szenvedő és oly bűnös hajlamú gyermekek, kik még nem kerültek összeütközésbe a büntető törvényekkel. Az állami kötelességet képező gyermekoltalom csakis a társadami erőkkel való szerves együttműködés utján oldható meg. Egyéni bánásmód és osztályozás nem és kor szerint. Korhatárok: 3—12—14—16—24 év, figyelemmel a családi Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta ADMETO GÉZA dr., budapesti ügyvéd, volt jogtanár. (Folytatás.') Az eset, egy nagy családi tragédia, mely Zola tollára való, a következő: B. K., kinek első házasságából egy leánya volt, másodszor férjhez ment J. L.-hcz. Néhány évi együttélés után az asszony, méhbaja miatt, a coitusra képtelenné vált. A férj eleinte a házon kivül keresett vigasztalást, később azonban a már úgyis félre lépett mostoha leányával kezdett visszonyt, együtt jöttek fel Budapestre az 1896. évi kiállításra is s itt minden tekintetben mint házastársak viselkedtek. Néhány hónap múlva azonban a leány egy ifjú iránt heves szerelemre gyuladt és hogy erkölcsi defectusát az ifjú előtt mentegethesse, azt állította, hogy mostoha apja édesanyja segédkezése mellett rajta erőszakot követett el. Az ifjú unszolására, a leány szülőjét és mostoha apját feljelentette. Megindult a bünper és a régi osztrák bűnvádi perrendtartás uralma alatt le is folytattatott. A helyi közvélemény felháborodott, melyet az ottani helyi sajtó és kaszinói pletyka még jobban szitott, tetőfokát pedig a főtárgyaláson érte el a felháborodás, amelylyel szemben a védelem csüggedt és bátortalan volt. A kolozsvári kir. törvényszék J. L.-t erőszakos nemi közösülés bűntettében mint tettest 13 évi, feleségét pedig mint bűnsegédet 6 évi fegyházra Ítélte. A kolozsvári kir. Ítélőtábla azonban csak a csábítás bűntettét látta fenforogni és a férjet 4 évi, az asszonyt pedig 2 évi fegyházra Ítélte. A régi osztrák bűnvádi perrendtartásban a vádlott fekbbezési joga rendkívül meg lévén szorítva, a Kúria előtti eljárásban a túlsúly a vád oldalán volt és a Kúria a törvényszék íteletét helybenhagyta és csupán a férj büntetését 10 évi fegyházra, az asszonyét pedig 4 évi fegyházra szállította le. A hosszú szabadságvesztésbüntetetés miatt a férj virágzó üzlete feloszlott, vagyona, háza elárvereztetett, mindketten a fegyházat mint koldusok, testileg és lelkileg megtörve hagyták el, a leány pedig teljesen elzüllött. Az eset morális oldalát fejtegetni nem szándékom, jogi oldalára is csak egy megjegyzést kívánok tenni, mivel az esetet nem azért hoztam fel, hogy az ítélkezés helyességét bíráljam. Nevezettek ugyanis egyedül a leány vallomása és néhány kiszínezett s félremagyarázott közvetett bizonyíték alapján ítéltettek el; a leány vallomása pedig ellentmondó volt és szavahihetősége számos körülmény által meggyöngittetett. Az asszony szabadságvesztésbüntetését kiállván, első dolga volt, a maga és férje nevében az újra felvétel iránti lépéseket megtenni. A védelem, mely most más kezekbe került, - minden lehetőt elkövetett, hogy ezt a rettenetes bírói tévedést helyreigazítsa, — de sikertelenül, megakadályozta a bírói absolutismus, mely itt is az állami egoismusnak kedvezett és melynek érdeke a jelen esetben abban jelentkezik, hogy * Előző közlemény a 42-ik számban. és társadalmi visszonyokra. Megfigyelési intézet, psychopathologiai alapon, az állam költségén, a társadalom közreműködésével. Legfölebb 20 gyermek tartozzék együvé; a megfigyelési idő maximuma 6 hó. A gyermekek főleg mezőgazdasági munkát végezzenek; iskolai és erkölcsi oktatásban részesüljenek. A gyermek fokonkint vagy meghagyatik a régi milieuben, de a gondviselő állandó ellenőrzése mellett ; vagy valamely családtagnál, idegen családnál, vagy oly intézetben elhelyezendő, mely az individualisatió célját szolgálja, hol a gyermek valamely hivatásban kiképeztetik és testi fejlődésére is gond fordittatik. Középút a családi élet és az internátus közt: pavillonrendszer, elkülönítés, legföljebb 12 gyermekből álló család szerint. A gyermek egyéniségétől függő nevelés és oly kiképzése, hogy képes legyen állandó és tisztességes kenyerét keresni. A közegészség fejlesztése ; küzdelem a betegség ellen ; egészséges és olcsó lakások, ipari oltalom, az anya védelme, stb. Árvaházak helyett családi kitelepítés vagy kolonialis rendszer, a szülő anyagi támogatása, stb. Az 1878. V. t.-c. 27. §-a és az 1892. XXVII. t.-c. akként megváltoztatandók, hogy a pénzbüntetések és az országos alap kizárólag a kisk. bűnösök elhelyezésére és ellátására, valamint patronage célokra használtassanak. Módositandók a btk. 42 és köv. §§-ai és a kbtk. 19., 65. és 66. §§. A btk. 55. §. 3 p. akkép, hogy a hivatalvesztésre itélt elveszti az apai hatalmat is ; a btk. 83. és köv. §-ainak absolut büntetlenség korhatára felemeltessék a 14. életévre, de ily a btőtörvényekkel összeütközésbe került gyermek ellenében az állami beavatkozásnak van helye, mely szabályozandó. A viszonylagos büntetlenség határa 18 életév. Szabadságvesztés kiskorú ellen nem alkalmazható (kényszermunka a