A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 42. szám - Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. [4. r.]

168 A JOG Habár a részvénytársaság érvényes cégjegyzéséhez két igazgató, illetőleg egy igazgató és egy a cégjegyzésre jogositott társasági tisztviselő együttes aláírása szükséges, mégis az ügy­vezető igazgató által megrendelt, s a részvénytársaság üzletéhez szükséges áru vételáráért a részvénytársaság felelőssége meg­állapíttatott, mert az ügyvezető igazgató a részvénytársaság egész kereskedelmi üzlete vezetésével megbízott kereskedelmi meghatalmazott, ennek hatásköre a részvénytársaság kereske­delmi üzlete folytatásával rendszerint járó ügyletekre kiterjed. A részvénytársaság ezen felelősségén az sem változtat, hogy üzletét nem maga folytatja, hanem azt bérbe adta. A budapesti kir. tábla (1,514/903. sz. a.) következőleg itélt: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi. indokok: Alperes nem tette vitássá felperesnek P. A. tanú vallomása által különben is bizonyított azon állítását, hogy S. J. abban az időben, midőn a kereseti árukat alperes nevében lei­perestől megrendelte, az alperes részvénytársaságnak ügyvezető igazgatója volt. Ebből önként következik, hogy bár az alperes cég érvé­nyes jegyzéséhez két igazgató, illetőleg egy igazgató és egy a cégjegyzésre jogositott társasági tisztviselő együttes aláírása szük­séges, felperes azon az alapon, hogy S. J. egyedül tette a meg­rendelést, keresetével el nem utasítható; mert az ügyvezető igazgató a részvénytársaság egész kereskedelmi üzlete vezetésé­vel megbízott kereskedelmi meghatalmazott. Ennek hatásköre a részvénytársaság kereskedelmi üzlete folytatásával rendszerint járó ügyletekre kiterjed; ha tehát S. J. mint igazgatósági tag egyedül nem is volt jogosítva a társaság nevében megrendelést tenni, a megrendelésre, ha az a társaság kereskedelmi üzlete folytatásával rendszerint együtt jár, igazgatói minőségben egyedül is jogosítva volt. Az a nem vitás tény azonban, hogy az alperes részvénytársaságnak szikviz, fagylalt és konzervgyári üzlete van, kétségtelenné teszi, hogy a kereseti áruk vétele oly üzlet, mely az alperes gyári üzlete folytatásával rendszerint együtt jár, mert az alperes gyári üzlete által előállított áruk tartályaira alkalmazni szokott plakátokból és vignettákból állanak. Vitatta ugyan alperes, hogy egész gyára bérbe van adva, hogy a megrendeléskor erről felperes is tudott és hogy a gyár­nak bérbeadása folytán alperesnek semmi szüksége sem volt a kereseti árukra. E körülmények azonban közömbösek, mert felperes csak azt volt köteles vizsgálni, hogy a megrendelt áruk vétele együtt jár-e az alperes üzletének folytatásával, de a bérletről való tudo­mása esetén sem tartozott azt vizsgálni, hogy az üzlet folytatása tekintetében minő viszony áll fenn alperes és bérlője között, és hogy alperesnek a bérlet következtében, amely a 8. alatti szerző­dés szerint 1900. évi április hó l-ig a bérlő részéről egyoldalúan bármikor felbontható volt, van-e szüksége a kereseti árukra. Az ügy ily állásában S. J. megrendelése alperest kötelezi. Minthogy pedig az elsőbiróság helyes megállapítása szerint nem vitás, hogy az áru egy részét alperes tényleg átvette és azok ma is nála vannak, más részét pedig, melyeket alperes át nem vett, felperes az alperes rendelkezésére készen tartja, felperes tehát a szerződésnek maga részéről eleget tett; minthogy továbbá az a tény, hogy az átvett árukat a miatt, mivel az ügyletet magára kötelezőnek nem tartotta, a felperes rendelkezésére bocsájtotta, joghatálylyal nem bíró : alperes a kereseti vételárért felelős. Ennél­fogva a kir. tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta és alpe­rest a kereseti tőke, ennek külön nem kifogásolt kamata stb. megfizetésére kötelezte (1,514,1903. sz.) A kir. Küria (1905. jun. 0. 688/1904 sz. a.) követke­zőleg itélt : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Bűnügyekben. Vádlottak perorvoslatuk használatával az ügynek a tény­kérdésekre vonatkozó, a kir. Ítélőtábla ítéletében foglalt jogerős megállapitásai tekintetében való felülvizsgálatát kívánják elérni, amit azonban a törvény (B. P. 385. és 437. §. első bekezdése) nem enged meg. A m. kir. Kúria (1905. évi aug. hó 29-én 4,406/1905. sz. a.) hatóság elleni erőszak büntette és izgatás vétsége miatt vádolt Sz. Antal Károly és társa, valamint izgatás vétsége miatt vádolt K. József elleni ügyben következő végzést hozott: A bejelentett semmisségi panaszok a B. P. 434. §. 3. bekez­dése értelmében visszautasittatnak. Indokok: A perorvoslatoknak fenjelölt bejelentéséből, a vád­lottak védelmére és a megállapított tényállásra tekintettel nyilván­való, hogy a vádlottak perorvoslatuk használatával az ügynek a ténykérdésekre vonatkozó, a kir. Ítélőtábla ítéletében foglalt jog­erős megállapításai tekintetében való felülvizsgálatát kívánják elérni, amit azonban a törvény (B. P. 385. és 437. §. első bekez­dése) nem enged meg. Miért is a törvény által kizárt semmisségi panaszokat vissza kellett utasítani. pontjára való hivatkozással, gondatlanság hiányára fektetett semmisségi panasza alaptalannak találtatott. A m. kir. Kúria (19J5. évi augusztus hó 29-én 7,641 1905 P. sz. a) gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége miatt vádolt P. Jánosné szül. Szt. Lóra elleni ügyben következő végzést hozott: A semmiségi panasz a Bp. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasittatik. indokok: A kir törvényszék által megállapított és a kir. ítélőtábla által elfogadott tényállásban a büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság benfoglaltatván, vádlott cselekményében a Btk. 310. §-ában meghatározott vétségnek ez az alkotó eleme is fennforog; minélfogva vádlott védőjének a Bp. 385. §-ának 1. a. pontjára való hivatkozással gondatlanság hiányára fektetett semmi­ségi panasza alaptalannak találtatott, és mint ilyen elutasittatott. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti kir. tszéknél Kovács Gyula helybeli cipész ellen, bej. nov. 30, fsz. dec. 27, csb. Kovách Ödön dr., tg. Bozóky Ádám dr. — A nagyváradi tszéknél Preis Mihály és fia helybeli cég ellen, bej. nov. 20, fsz. dec. 7, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Keledi József. — A debreceni tszéknél Adler Simon helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 30. fsz. dec. 21, csb. Kelemen Ernő, tg. Kérészy Árpád dr. — A zalaegerszegi tszéknél Heinrich E. Erzsébet szécsi-szigeti kereskedő ellen, bej. nov. 6, fsz. nov. 14, csb. Sperlágh Géza, tg. Petrik Gyula. — A szekszárdi tszéknél Bachschitz Károly helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 30, fsz. dec. 14, csb Sonnevend Frigyes dr., tg. Steiner Lajos dr. —A kalocsai tszéknél Klein Ignác utóda helybeli cég ellen, bej. dec. 5, fsz. jan. 5, csb. Mindi Elek dr., tg. Weisz Simon dr. — A bras­sói tszéknél Fenyvesi M. Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 2, fsz. nov. 7, csb. üienes Gyula, tg. Mandl Adolf dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Speizer Izidor homonnai kereskedő ellen, bej nov. 27. fsz. nov. 29, csb. Ferenczy Sándor, tg. Moskovics Ervin dr. — A szatmár­németi tszéknél Horváth Mórné helybeli kereskedő ellen, bej. nov, 17, fsz. dec. 5, csb. Horváth Benő dr., tg. Csomay Imre. Pályázatok : A besztercei jbiróságnál albirói áU. okt. 21 (229). — ^ beregszászi kir. ügyészségnél alügyészi áll. okt. 22 (230). — A margittai jbiróságnál albirói áll. okt. 24 (231). — A pozsonyi jbiró­ságnál albirói áll okt. 21 (231). — A temesvári közjegyzői kamaránál a buziás fürdői közjegyzői áll. okt. 31 (231). — A hosszufalusi jbiró­ságnál albirói áll okt. 23 (232). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Debrecen B. D. dr. Lévay—Csete érk 7879/905. p. sz a. ea. Mérey, n. e. — Déva Sch. Zs. Buda—Bornemissza nem érk. — Lövinger-vp. (7624/905) okt. 4 hh. — Szoboszlay —Szoboszlay érk. 8269/905. p. sz. a. ea. Oroszy, n. e. - Kiskunfélegyháza B. L. dr. Dobos, Sonnenfeld érk. 6 /905. v. sz. a. ea. Kovács Béla. n. c. — Schőnfeld—Fábián (10,615/904. ea. Hűvös) n. e. — Kiss—Kiss (10,607/904. ea. Debreczenyi n. e. — Mező­kövesd R. D. dr. Somodi—Somodi érk 5,220/904. sz. a. ea. Fráter, n. e. — Kovács—Kovács érk. 9,722/904. sz. a. ea. Debreczenyi, n. e. — Fütő— Hajdú érk 2 214 905. sz. a. ea Fráter, n. e. — Réti—Réti érk. 2,226/905. sz. a ea. Istvánffy, n. e — Kaló—Simon érk. 1,117/905. sz. a. ea. Ist­vánffy, n. e. — Bukta—Bukta érk. 3,327 905. sz. a. ea. Piukovits, n. e. — Hegyi—Hegyi érk. 6,956/905. sz. a. ea. Vörösmarty, n. e. —Tóth— Lukács érk. 6,095 905. sz. a. ea. Zsiros, ne. — Szeberin—Szeberin érk. 7,0i5/905. sz. a. ea. Ádám, n. e. — Vajda—Vajda érk. 7,890 905. sz. a. ea. Piukovits, n. e. — Bán —Nyitrai érk. 8,782/90). sz. a. ea. Kársa, n. e. — Vitai—Izsóf nem érk. — Hajdú—Varga nem érk. — Majthényi — Evva nincs elint. — Illés—Beck és Gergely a Táblára érk. 2,670/905. sz. a. ea. Kuszka, n. e. — Kováts — I. m. ált. btt. nem érk. — Fekete — Ragályi érk. 8,589/905. p. sz. a. ea. Adolf, n. e. —Pécs M. J. dr. Páj—Graics érk. 5,38J/905. p. sz. a. ea Tódorffy, n. e. Á magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet. m. tanár és jogakad. nyilv. r. tanár. Ára fűzve 16 korona, diszes kötésben 18 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetetlen Minden könyvkereskedésben kapható. A pénz előleges beküldése esetén frankó küldi az alólirt kiadó : Sziklai Henrik könyvkereskedő Eperjesen. Vidéken nagy irodával biró, vagyonos, előkelő ügyvéd fővárosi irodába társul, esetleg független hatáskörrel irodaveze­tőül^ Jjeléjrae^Aján latok «Jusíitia» alatt a kiadóba kéretnek. Vidéken 19 év óta önállóan működő közjegyzőhelyettes, ki német, román, szerb nyelvjogositványnyal bír, november elsejére közjegyzőhelyettesi alkalmazást keres. Rácz Bálint. Baracska. Up. Paulis. Románul tudó, teljes gyakorlattal bíró ügyvédjelölt alkal­mázast talál Heg esi Benő dr. irodájában. Karansebesen. ff . ,. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek qvorsao A kir. törvényszék által megállapított es a kir. ítélőtábla jutnak eredményhez a JOG hirdetései utián slfogadott tényállásban a büntetőjogi beszámítás ala eső niraetesei Utján. által elfő gondatlanság bennfoglaltatván, vádlott cselekményében a Btk. 310. íj ában meghatározott vétségnek ez az alkotó elemeis fenn­forog ; minélfogva vádlott védőjének, a Bp. 385. §-ának 1. a) PALLA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. VJCálmán-utca 16. V., Rudoit-rakpar­5MDAJA euOAPEST

Next

/
Oldalképek
Tartalom