A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 41. szám - Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. [3. r.]

291 szerint elhelyezhetők, a következők: 1. A magán- vagy községi intézetek, akár rendesek, akár nehéz jellemtulajdonságu gyermekeknek szántak legyenek és melyek igénybevétele az igazságügyminiszter által jóváhagyatott 2. A 28. §-ban körülirt állami intézetek. — A magán- vagy községi intézetek miniszteri engedélye bármikor visszavonható. 28. §. A nehéz jellemtulajdonságu gyermekek mindkét nembeli külön intézetekben lesznek elhelyezendők. Az állam e gyermekek részére 2 nevelőintézetet rendez be, melyek egyike fiatal leányok, másika fiuk részére való. A belépési kor az előbbieknél a 14-ik év, fiuknál a 16-ik, kivételesen 15 év vagy több. Az első 30 leány, a másik 50 fiu befogadási képességgel bir. Ha ezen intézetek nem lesznek elegendő számban más tényezők által alapítva, az állam maga alapítja azokat. 29. §. Ezen intézetekben lesznek elhelyezendők: 1. A 12 éven felüli gyermekek, akik súlyos büntettet elkövettek vagy viszszaesők, vagy azok, akik különös nehéz jellemtulajdonságuaknak és mélyen romlottaknak (profondément vicieux) bizonyulnak. 2. A 12 éven felüli gyermekek, kik egy nevelőintézetből vagy menhelyből szökni kíséreltek vagy társaikat rossz útra terelni törekedtek ; továbbá, akik túlságosan makacskodtak, vagy akik próbaképpen egy intézetből elbocsáttatván, oda rossz viselkedésük folytán viszszahelyeztettek. 3. Azok, akik 18-ik életévük betöltése után véglegesen a nevelőintézetből el nem bocsáthatók. 30. §. A nevelőintézeteket egy igazgató vagy igazgatóné külön-külön vezeti. Az állami intézeteknél őket a király nevezi ki; a többiekben a választás a király által lesz megerősitendő. 31. §. A nevelőintézetben való legalább is két évi tartózkodás után a gyermek, aki itt jó magaviseletű volt, az intézet főnöke által ideiglenesen felszabaditható és egy tisztességes családnál elhelyezhető; szolgálatba vagy tanoncnak adható a 21. és 23. §-oknak megfelelően. Hacsak különös okok nem forognak fenn, az ily elhelyezés legalább 0 hóval előbb eszközlendő, mielőtt a gyermek felett gyakorolt hatalom és felügyelet a 36. §. szerint véget érne. Az elhelyezés lehetőleg oly helyiségben eszközlendő, mely közelségében van az intézetnek, hogy annak igazgatója a gyermeket személyesen ellenőrizhesse. Ha e feltétel gyakorlatilag keresztül nem vihető, a felügyelet az igazgató kívánatára át lesz ruházva azon helyiség ellenőrző gyámjára, ahol a gyermek tar tózkodik. A gyermeknek, az e helyen teljesített munkája fejében járó bér az igazgatóságnak vagy a felügyelő gyámnak lesz átadva és a gyermek hasznára lesz fordítva. Ha az ekkép ideiglenesen felszabadított rosszul viselkedik, vagy az elhelyezés meg nem felelőnek bizonyul, az igazgató a gyermeket az intézetbe visszahelyezheti. 32. §. A menhelyben, megfigyelő- vagy nevelőintézetekben való tartózkodásük alatt, a gyermekek az igazgató felelőssége mellett a családi fegyelemnek vannak alávetve. A különösen nehéz jellemtulajdonságu gyermekek részére szánt nevelőintézetekben, az igazságügyminiszter felhatalmazhatja az igazgatót szigorúbb fegyelmi büntetések alkalmazására. Mindazonáltal tilos a gyermekeket éheztetni. 33. §. Ha egy, a nevelőintézetben elhelyezett vagy ideiglenesen a 31. §. szerint felszabadított gyermek büntettet követ el, a vád alá helyezés mellőzhető, ha a 32. §-ban előrelátott intézkedések ez esetben elegendőknek tekintetnek. 34. §. A nevelőintézetek szervezetére és igazgatására vonatkozó alapvető szabályok királyi rendelettel lesznek megállapítva. 35. §. Ha a hely engedi és ha különös betegségek azt nem ellenzik, a megfigyelő intézekbe időlegesen azon gyermekek is elhelyezhetők, melyek a 11. §. 3. p. szerint rövid időn át megfigyelendők. Eppugy tartoznak időközönkint és legfölebb 3 havi tar tamra azokat befogadni, akik ideiglenesen a 11. §• 3. p és a. 22. §. 2. p. alapján elhelyezendők. VI. fejezet. Az előirt szabályok hatályon kívül helyezése. 36. §. A gyámság és felügyelet a 11. §. szerint elhelyezett gyermekek, tekintetében rendszerint megszűnik ; mindazonáltal, ha a gyermek 18. évét betöltötte, ha egy különösen nehéz jellemtulajdonságu növendékek számára rendelt intézetben van elhelyezve, vagy ha megállapíttatik, hogy a gyermeket a 29. §.3. p. alapján itt kellett elhelyezni, — a gyámság meghosszabbítható az intézetbe való elhelyezés 3-ik évének leteltéig, habár ezen időtartam az érintett korhatárt tul is haladja. 37. A köznevelés végét érheti a felső gyámtanácsnak saját határozatán alapuló kezdeményezésére vagy a gyámtanács utasítása folytán, vagy pedig a szülők, illetve gyámok kérelmére — abban a percben, ahol a cél el van érve, vagy bizonyos körülmények azt máskép elérni engedik. Ezen határozat mindazonáltal, mely a köznevelés alóli felmentést magában foglalja, bármikor visszavonható. A 36. §-ban megszabott határidő eltelte előtti felszabadítás rendszerint csak akkor kihirdetendő, ha a gyermek volt részes a 31. §-ban előirt módon.már legalább 6 havi ideiglenes felszabadítás kedvezményében 38. §. A köznevelés megszűntével a gyermek megkapja azért a netán szükséges ruházatot és pénzt és a lehetőség szerint ügyelnek arra, hogy életét tisztességes környezetben fenntartsa. 39. §. A gyermekeket az internátus, műhely, ismétlő asylum és egyéb hason intézetek látogatására kötelező határozatok, — hatályukat vesztik az iskola alól való felmentéssel, hacsak ezen intézkedések nem szólanak meghatározott időre és a gyámtanács által a határidő letelte előtt nincsenek hatályon kívül helyezve. (Folytatása következik.) Kozl> : rIrodalom. A magyar vasúti jog vázlata. írta Baumgarten Nándor dr. ügyvéd, egyetemi magántanár. A magyar vasúti jog rendszeres feldolgozásban nálunk még egyáltalán nem részesült. A szerző eddigi munkái (Nemzetközi fuvarozási jog, Közigazgatási bíráskodás vasúti ügyekben stb.) monographikusan foglalkoztak ugyan ez anyag fontosabb részeivel, de összefoglaló feldolgozás eddig hiányzott. A most megjelent füzet rövid vázlatban áttekinthető képet nyújt a magyar vasúti jog jelen állapotáról. Meghatározza a vasúti jog fogalmát és forrásait. Ugyané füzet tartalmazza szerzőnek a vasúti árufuvarozás legújabb fejlődéséről a jogi lexikonba irt cikkének különlenyomatát is. A füzet Grill Károly könyvkiadó vállalatánál jelent meg és ára 1 korona. A zálogjog általános tanai. (Kapcsolatosan azok fejlődésével). Irta Ágoston Péter, kir. jogakadémiai tanár. Budapest, Politzer-iéle könyvkiadóvállalat, 1905. Ara 5 korona. E mű egy nagyobb monográfia bevezető része gyanánt készült s alkalmas arra, hogy őszinte érdeklődést és várakozást keltsen a folytatás iránt. Tartalma két könyvre oszlik ; az első a zálogjog történetét adja elő, a második az általános tanokat foglalja magában. Általános és alapos megvilágításban részesítvén a zálogjogot, gondosan fejtegeti a követelésnek és zálogjognak egymáshoz való visszonyát, valamint a zálogjog tárgyát és természetét, hogy végül a zálogjog fogalmához jusson. Szerző elismert jogirodalmi munkássága fölöslegessé teszi könyvének bővebb ajánlását. Könyvvitel és mérleg, tekintettel a fennálló és létesítendő jogszabályokra cimen Zsengeri Manó, felső keresk. iskolai tanár, a hazai bank h. főkönyvelője hiányt pótló szakmüvet irt, mely legközelebb hagyja el a sajtót. Ezen könyv a beküldött prospektus és tartalomjegyzék szerint felöleli az egész könyvviteljogot, az alaki és anyagi mérlegjogot. Tájékozást nyerhet tehát az olvasó e könyvből minden könyvviteli és könyvviteljogi kérdésről, a minek megkönnyítésére részletes alfabetikus tárgymutató szolgál. Nagy Ferenc dr. nyug. államtitkár, egyetemi tanár és Schneller Alajos, a hazai takarékpénztár igazgatója előszót irtak a könyvhöz. Megrendelhető a szerzőnél 7 koronáért; bolti ára 10 korona lesz. Vegyesek. Bíróságok gyermekek részére. A «BulIetin de la commission pénitentiaire international» 3-ik füzete Bartlett Lucy E k. a. tollából származó közleményben ismerteti ezen: Indianopolisban, Északamerika egyesült államaiban «Marion country juvenile court» cim alatt székelő bíróságot. Itt található — úgymond — egy teljes rendszer és azért az Indianopolisi biróság élére állitható a többi, az egyesült államokban fennálló bíróságnak. A többieknél konstatálhatjuk az egyik vagy másik elem létezését. Massachusetsben p. o. a biróság ereje a gyámokban (probation officiers) és Coloradoban a birákban rejlik. Csupán Indianopolisban mind ez elem egyesülten található. Az indianopolisi bíróságnak fő jellemvonása, hogy érti a dolgát. Nem véletlenből és nem csupán azért kiváló, mert kiváló férfiak állnak az élén, — de azért is, mert tisztában van feladatával, mert bir egy kész munkaprogrammal, melyet erélyesen végrehajtani törekszik. Tudja, hogy különféle elemre van szükség, a célból, hogy egy egészet alkosson és ezen elemek egyikét sem mellőzi. Van egy tökéletes birája, aki minden idejét és gondolatát annak szánja. Mellette segédkezik egy főgyám (patron principal), aki dolgát kiválóan érti, tájékozva van mindenről, ami körülötte véghez megy és akinek közbejöttével a többiek is alapos tájékozódást nyerhetnek. Két segédgyám — egy férfi és egy nő — teljesitik a szükséges nyomozásokat. Végül van az önkéntes gyámok egész phalanxa, kik külön fölemlitést érdemelnek. Amerikában nagy és mélyen gyökeredző elleszenv uralkodik ez utóbbiak ellen; azt állítják, hogy nem alkalmasak e munkára. Egy látogatás az indianopolisi bíróságnál elegendő, hogy kitüntesse ezen állítás alaptalanságát és hogy eloszlassa ezen előítéletet. E célra csak két óvintézkedés szükséges. Első sorban az önkéntes gyámokat gonddal kell kiválasztani és minden disqualifikált egyént a listából kiküszöböltetni. Másfelől az önkéntes gyámokra ugyanaz a hatalom ruházandó, mint a díjazottakra (retribués), — ez adja meg az önkéntes gyámnak a hivatása teljesítéséhez szükséges köztekintélyt. Ez tette Indianopolisban az eredményt oly minden tekintetben kiválóvá. Az önkéntes gyámok testülete áll 125 tagból és egy 100 főnyi tartalékból, akik szükség esetén igénybe vehetők. Ha figyelembe veszszük, hogy Indianopolis város egymaga 210,000 lakossal bir és hogy az egész Massachusets állam nem rendelkezik többel, mint 70 gyámmal, az önkéntesek toborzása a jó felügyelet gyakorlását igen előnyösen előmozdítja. Számos helyiségben konstatáltatott, hogy az önkéntesek által gyakorolt ellenőrzés elég hatásos volt, hogy a hivatalos gyám értesüljön arról, ha a próbára elhelyezett gyermek ígéretéi be nem váltja. Ily felügyelet hiányában, az ily dolgok legnagyobbrészt ismeretlenek maradnának. Lehetetlen, hogy egy gyám egymaga ellenőrizhesse 150— 200 gyámolt magaviseletét é