A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 41. szám - A késedelmi kamat kérdéséhez. [1. r.]

A JOG 289 Ámde - a 25. §. szerint a kérvényezők névaláírása hitelesítendő lévén, — a községi elöljáróságok sem fogják a 21. v>-beli tanúsítványt máskép kiállíthatni, mint ha — a névaláírás hitelesítésénél — már akár a biróságnál, akár a kir. közjegyzőnél jelen vannak. Már pedig ez a körülmény az egész eljárást szerfelett megnehezíti és megdrágítja. Megnehezíti különösen akkor, ha a tiz kérvényező több községben lakik. (Ez volt az én esetem is). A késedelmi kamat kérdéséhez. Irta BALOG ELEMÉR dr. A kamatkötelezettség vagy törvényen vagy jogügyleten alapszik. A törvényes kamatnak több neme van, ilyenek a késedelmi kamat, a perkamat, a kárkamat és még több többékevésbbé fontos kamat. Láthatjuk ebből, hogy mily téves minden nem szerződési kamatot késedelmi kamatnak nevezni; másrészt ez ellenkezik törvényeinkkel is. A késedelmi kamat fogalma a rómaijogi bonae tidei iudiciumoknál fejlődött ki. A késedelmi kamat a törvényes kamat azon neme, melyet az adós, késedelme folytán a késedelem időpontjától kezdődőleg, pénzbeli tartozása után fizetni tartozik. A késedelmi kamatfizetést kizárólag pénztartozásra szorítja tervezetünk (1,180. §.) és a német polgári törvénykönyv (288. §.) is. Pénztartozás a pénznem, pénzegyed és pénztulajdoni igény egyaránt.1) A késedelmi kamatnak pénztartozásra való szoritkozása fennálló jogunkban is szabály, habár tételes törvény ezt ki nem mondja, még az 1895. XXXV. t.-c. sem. Tehát még fajkölcsön esetén sem jár késedelmi kamat, ha a kötelem nem pénzbeli. A késedelmi kamat szabályai kihatnak a jelzálogos követelésekre is. Tervezetünk 857. §-ából világosan kitűnik, hogy az ingatlan maga biztosítékul szolgál a késedelmi kamatokra is2). Helyesen állapítja meg tervezetünk 1,189 ü-a, egybehangzóan a német p. t. 290. § ával, az adós késedelmi kamat fizetési kötelezettségét azon esetre, ha a dolog helyett értéke térítendő meg, illetőleg az értékcsökkenés folytán beállott kártérítési kötelezettség után. Azonban helytelen a fizetési kötelezettség kezdőpontjának megállapítása, ugy a n. p. t.-ben, mint tervezetünkben. Tervezetünk 1,189. §-a teljesen azonos a n. p. t. 290. tj-ával, amelynek hibáira Tervezetünk megjelenése előtt Grossclimid Béni már reámutatott.3) Nagy hibája tervezetünknek, hogy nem számol mindenütt azon igazságokkal, amelyeket a jogtudomány megállapított. Dicséretére válik tervezetünk örökjogi részének, hogy Grossclimid tervezetének és örökjogi fejtegetéseinek oly beható figyelembevétele mellett készült.4) Tervezetünk jelen szabályozása mellett zsinórmérték nélkül maradnánk a legegyszerűbb esetekben. Ugyanis tervezetünk szerint, egybehangzóan a német p. t. 290. §-ával, a hitelező a megtérítési összeg után azon időponttól fogva követelhet kamatot, amely az érték megállapításánál irányadóul vétetett. Vannak dolgok, hol az érték nem változik ; kérdés, mily időpont legyen ily esetekben az értékmegállapitásánál irányadó. Ugyancsak helytelen idézett szakasz ama intézkedése, mely a kamatfizetési kötelezettség megállapításánál a dolognak a késedelem ideje alatt való tönkremenését veszi irányadóul. Legtöbb esetben nem tudjuk, mikor megy tönkre a dolog és igy ez különböztető pontul való felvételre nem alkalmas. Nézetem szerint helyesebb volna az 1,189. §-t igy szövegezni: Ha a dolog helyett egészben vagy részben értéke térítendő meg, ugy az adós a késedelem kezdetétől fogva kamatot fizet. A dolog értékének megállapítására az eredeti teljesitési (a késedelem beállta) időpont az irányadó. Ez különbséget nem tesz, hogy mikor ment tönkre a dolog, illetőleg, hogy érdekmúlás okából vétessék-e olybá. Tervezetünk indokolása beismeri, hogy szándékosan nem emlit időpontot, hanem az 1,102. és 1,413. §-okból per analógiám lesz leveze tendŐ, hogy a megtérítendő érték nem lehet kisebbb annál, amelylyei a dolog a késedelem beálltakor birt. Nem szeretem, ') L Grosschmid Béni : Fejezetek kötelmi jogunk köréből, II. k. 52. 1. '') A n. p. t. szerint a késedelmi kamat szabályai hatályosak még a teléktartozásokra is. A telektartozásokat Tervezetünk egyezően fennálló jogunkkal azonban nem ismeri (L. n. p. t. 1,118, 1,146, 1,192. tj-okat. ") I. m. II. k. 96-37. és 5í~;iö. 1. 4) L. Grosschmid: Magánjogi Tanulmányok I. k. 1. Öröklött és szerzett vagyon, függelékkel a kiskorúak utáni törvényes öröklésről. 2. Köteles rész. 3. Az örökösödési törvénytervezetről (Mesteri bírálata a T e 1 e s z k y-féle javaslatnak.) II. k. 1 Törvénytervezet a törvényes örökösödésről, indokolással, i A collatióról. St Családfenntartás és örökjogi javaslat 4. Az örökjogi törvényjavaslat 5 A köteles részre jogosultság függési viszonya a törvényes örökösödésre hivatottsághoz. 6. A törvényes örökösödési részbe való betudás beszámítási módja. 7. Az ajándék miatti köteles rész szabályozásához. 8. Törvényjavaslat az öröklési törvény életbelépt.•Léséről. L. még kritikai fejtegetéseit a «Fejezetek»-ben ha a törvényhozó mindjárt analógiára épit; az analógia az alkalmazásban mindig kérdésessé válik; minek a kétségről előre is gondoskodni. Egyébként szép, de még mindig nem tudom, hogy mikori értéket vegyem irányadónak, ha különböző értékek vannak, avagy ha egyenlők maradnak mindvégig, t. i. az érték nem változik és a már emiitettem ellenvetésekre sem kapok a tervezetből avagy indoklásából feleletet. De különben is az értékmegállapitás időpontja más és más a késedelmi kamatfizetési kötelezettségnek a kezdőpontja. Utóbbi kétségtelen a késedelem beállta, ez felel meg a késedelmi kamat természetének is, mert az adós az esedékesség időpontj ában tartozott volna a dolgot átadni, illetőleg az értékét szolgáltatni. Ugyanez áll az értékcsökkenés esetére is. Az értékmegállapitásnál irányadóul vett időpontnak a késedelmi kamatfizetés kezdő pontjául való felvétele igazságtalan vagy az adósra vagy a hitelezőre ; ha a késedelem előtti időpont szerint állapittatik meg az érték, akkor késedelmi kamatot fizet az adós, mielőtt késedelmes volna; ha a késedelem beállta utáni időpont szerint, ugy a hitelező rövidül meg, mert későbbi időponttól kapja a kamatot, mint a dolog szolgáltatási esedékességének az időpontja. Nem nyer okvetlen kárpótlást azzal, hogy nagyobb érték után kap kamatot, mint a késedelem beálltakori érték, mert meglehet, hogy csak csekély az éi tékeltérés. A késedelmi kamat természetének legmegfelelőbb, ha a késedelem beálltakon érték vétetik irányadóul, vagyis azon érték a melylyel a dolog a teljesítés időpontjában birt, illetőleg birt volna, mert pénztartozás esetén a késedelmi kamat a késedelem beálltától jár. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség független az adós késedelmének menthetetlen voltától. Nem lehet azzal a fictióval élni, hogy az adósnak a dolog értékét az 1,189. §. esetében az értékmegállapitás időpontjában azonnal kellene fizetnie, mert a teljesítés hátha még nem is volna esedékes ezen időpontban, avagy talán az eredeti teljesítési időpontnál későbbi időpont vétetett irányadóul az értékmegállapításnál/') Ha a hitelezőnek nagyobb kára volt, ugy érvényesítse a kamatot meghaladó kártérítés iránti igényét, feltéve, hogy ez lehetséges, nevezetesen ha az adós késedelme menthetetlen. Ez azonban egészen más kérdés. (L. Tervezetünk 1,186. és 1,887. §-ait.) Ugyancsak az itt kifejtetteket vélném alkalmazni az 1,102. §. esetén, midőn tiltott cselekmény az értékmegtérités alapja. Hiánya tervezetünk 1,189., nemkülönben, a német p. t. 290. §-ának, hogy nem emiitik fel, hogy a törvényes kamatoknál magasabb kár is követelhető az adós menthetetlen késedelme esetén. Különösen hiba ez a német p. t. könyvben, mert ez a 2*8. t?-ban a késedelmi kamatnál kimondja e tételt és igy annak az interpretatiónak nyújt teret, hogy itt e szabály nem alkalmazható, mert ha alkalmazható volna, ugy itt is kifejezte volna a törvényhozó, miként a 288. §-ban. Igaz ugyan, hogy legtöbbször az említett §8. eseteiben e szabály tárgytalan, mert a nagyobb kár felvétetik, illetőleg figyelembe vehető már az értékmegállapitásnál, de az értékmegállapitásnál is vita merülhet az időpont iránt, nemkülönben az iránt, vájjon az obiectiv vagy subiectiv érték veendő-e ; ezért célszerűnek vélném ezt akár egy külön clausulában, akár utalással a megfelelő $-okra kifejezésre juttatni. Felmerül a kérdés, hogy a hitelező az által, hogy a késedelmi kamatokat követelte, elzárta-e útját magasabb kárt érvényesítésének. Az uralkodó álláspont, amit a német p. a. indokolása is elfoglal,6) hogy igen, mert a késedelmi kamat kártalanítás már az elvont hasznokért, illetőleg az elvont használatért. Csakhogy ez ellen felhozom a következőket; azt elismerik általában, hogy a kamatoknál magasabb kár is követelhető ; a késedelmi kamat természete sem más, mint a többieké, ez sem kártérítés, hanem a tőkehasználat ellenértéke, jobban mondva dija. Kétségtelen, hogy a késedelmi kamatok mellett is lehetséges a további kár érvényesítése, nem is volna indokolt ezt megtagadni. A hitelező helyzete nem lehet rosszabb azért, mert előbb érvényesitette késedelmi kamat iránti követelését, a mely őt tekintet nélkül az adós vétkességére megilleti és csak azután érvényesiti a magasabb kárát, a mely alól az adós már exculpalhatja magát; a kettő nem ugyanaz, a kártérítésnél felmerül az adós vétkességének kérdése, míg a késedelmi kamatoknál nem. Egy ok volna, a mely figyelmet érdemel, a melyet azonban nem emlékszem, hogy felhoztak volna és ez a következő kérdés, hogy a hitelező azáltal, hogy csak a kamatok iránt indított pert, nem mondott e le a magasabb kár érvényesítéséről. Nézetem szerint nem, mert a hitelező nem a kárát praecisirozta e keresetben, hanem csak használati dijat követelt. vFolytatása következik..) 6) E fictióval él Tervezetünk indokolása ül. k. 429. \. «) H. k. 66. 1.