A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 3. szám - Az osztrák cheque-törvény

A J hogy a szövetkezet közgyűlésének többsége által hozott határozat a szövetkezetnek összes tagjait csak abban az esetben kötelezi, ha ezt a keretet tul nem lépi. A szóban forgó és a szövetkezet és annak tagjai között létrejött alapszerződés módosítását célzó közgyűlési határozat azonban ezt a keretet túllépi s igy az ahhoz hozzá nem járult szövetkezeti tagra nem kötelező. A hivatkozott közgyűlési jegyzőkönyv szerint pedig az alperes az emiitett közgyűlésen részt nem vett s igy az ott hozott határozathoz hozzá sem járulhatott, ennek a közgyűlésnek szóban forgó határozatai tehát az alperest nem kötelezik, s igy azokra alperes marasztalása nem alapitható. Nem volna azonban az alperes a kereset értelmében még akkor sem marasztalható, ha bebizonyíttatnék a felperesnek észrevételeiben és íelebbezésében foglalt az az állítása, hogy az alperes az E. S. tanú vallomásából megállapithatólag, a szövetkezet részére jegyzett üzletrészeket akkor jegyezte, amikor a szövetkezetben felperes részvénytársasággá a fentebb emiitett módon való átalakulását elhatározta, mert a felperes nem is állította azt, hogy az alperes az üzletrészeket ezen közgyűlési határozat ismeretével azzal a szándékkal jegyezte volna, hogy szövetkezeti részjegyei a felperes részvénytársaság részvényeivé alakíttassanak át. Ennek hiányában pedig, pusztán azon az alapon, hogy az alperes a szövetkezeti üzletrészeket a szövetkezetnek részvénytársasággá történt átalakulásának elhatározása után jegyezte, az alperes az üzletrészeknek a felperes részvénytársaság részére leendő megfizetésére nem kötelezhető. Ezek szerint az elsöbiróság a felperest keresetével az alperesnek kínált és az által egész terjedelmében elfogadott főeskü mellőzésével helyesen utasítván el: Ítéletét a per főtárgyára nézve az itt felhozott, a perköltség feletti rendelkezést illetően pedig az abban foglalt vonatkozó indokok alapján helyben kellett hagyni. A m. kir. Kúria (1904. évi december hó 14. napján 701/1904. V. sz. a.) következő ítéletet hozott: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Nem vitás a peres felek közt az, hogy alperes az 1900. évi szeptember hó 8. napján tartott azon a rendkívüli közgyűlésen, amelyen a szövetkezeti alapon létesült felperes társaság részvénytársasággá átalakult, részt nem vett, és igy szavazatával az alapszerződésnek ily módon való megváltoztatásához hozzá nem járult. Minthogy pedig felperes a per során alperesnek oly nyilatkozatát vagy ténykedését nem bizonyította, amely által alperes a szövetkezetnek részvénytársasággá való átalakulásához | kifejezetten hozzájárult, s minthogy az a szövetkezeti tag, aki a maga részéről kifejezetten hozzá nem járult ahhoz, hogy az az alapszerződés, amelynek alapján és értelmében ő a szövetkezet tagjává lett, oly módon megváltoztattassak, hogy a szövetkezeti alapon alakult társaság részvénytársasággá átalakittassék, a társaság többi tagjai által közgyűlésen hozott ily határozat által akarata ellenére nem kötelezhető arra, hogy az ekként átalakult részvénytársaság részvényese legyen, amiből pedig önként folyik, hogy azt a szövetkezeti tagot a kifejezett hozzájárulása nélkül alakult ezen részvénytársasággal szemben kötelezettség egyáltalán, tehát részvényösszeg befizetésére vonatkozó kötelezettség sem terheli, a másodbiróság ítélete a per főtárgyára nézve az itt felhozott, a perköltségre nézve pedig a benne vonatkozóan felhívott indokok alapján hagyatott helyben. A közadós a fizetéseinek megszüntetése után hitelezőivel kiegyezett, s ezeknek valóban fennálló követelésére egy általa elfogadott s egy harmadik személy által kibocsátott váltót adott amelyet a lejáratkor beváltott. A váltóügylet megkötése által a csődhitelezőket ülető vagyonból mi sem vonatott el, a hitelezők meg nem károsittattak, a hitelező pedig sem kielégítést, sem biztositást nem nyert, s igy ez az ügylet a csődtörvény 27. S-a alapján meg nem támadható. - A közadós által a váltóra teljesített fizetés a csődtörvény 30. S-a alapján meg nem támadható, ha a váltóbirtokos a fizetés elfogadására a kibocsátó és forgató elleni visszkeresetének különbeni elvesztése mellett a váltótörvény szerint kötelezve volt. íBudapesti kir. tábla 1!I04. szept. 29. II. G. 9I/J90*. sz. a.) A szövetkezet, mely a kikötött föltételek betartása mellett tagjait feleségeik elhalálozása esetén, úgyszintén a tagoknak feleségeit, gyermekeit vagy végrendeleti örököseit az illető tag elhalálozása esetén a kölcsönösség alapján u. n. elhalálozási segélyben részesiti, ebben a minőségében kétségen kivül a kereskedelmi törvény 223. >;-ában emiitett kölcsönös biztosító-társaságok közé tartozik, s igy a biztosítási ügylet minden ágára nézve, amelylyel foglalkozni kíván, külön-külön legalábh 100,000 forintnyi, azaz 200,000 koronányi tényleg befizetett biztosítási alapot kimutatni tartozik. — Az a körülmény, hogy az alapszabályok korábbi módosításainak bejegyzése alkalmával a cégbíróság nem vette figyelembe azt, hógy a szövetkezet, jóllehet kiterjesztett üzleti körénél fogva kölcsönös biztositások kötésével is foglalkozik, a kereskedelmi törvény 453. t;-a által előirt biztosítási alap letételét kimutatni elmulasztotta, a dolog természete szerint nem zárja azt ki, hogy a bíróság akkor, amikor folyamodó alapszabályai ujabb módosításának bejegyzéseért folyamodik, a jelzett körülményre szintén tekintettel lehessen. (Budapesti kir. tábla 1904. október 26. 2,797'V. 1904. sz. a.i A biztosítási szerződések megkötését közvetített ügynök az alperesnek kijelentette, hogy a biztosítási feltételek szerint a dijfizetési kötelezettség a szerződő fél halálával megszűnik és OG n hogy dacára ennek, az esemény bekövetkezte idejében az egész biztosított összeg kifizettetik; ez a feltétel az alperes által aláirt írásbeli ajánlatok szövegével világos ellentétben nem áll, mert az emiitett ajánlatok szövegében csupán általános utalás történik az ajánlattevő által ismerteknek mondott biztositási feltételekre és a tarifákra. E szerint az alperes az ajánlatokat az azok kiegészítéséül szolgáló említett kikötéssel tette meg : minthogy azonban az ajánlat alapján kiállított kötvényekben foglalt feltételek az említett kikötéssel ellenkeznek s minthogy e szerint a felperes az alperes által kikötött feltételt el nem fogadta, a felek között tehát a megkötni szándékozott biztositási ügylet feltételeire nézve a kölcsönös akaratmegegyezés nem létesült: a felek között jogérvényes szerződés létre nem jött és ebből a szerződésből kifolyóan felperes alperes ellen igényeket nem érvényesíthet. (Budapesti kir. ítélő tábla. II. G. 79/190*. — 19üt. szept 15.) Bűnügyekben. A bűnösség kérdésének eldöntése ténybeli megállapítás, mint olyan pedig a Bp. 437. ij-ának első bekezdése szerint felülvizsgálható nem lévén, a bűnösség kérdésében a semmisségi panasz perorvoslata ki van zárva. A m. kir. Kúria (1904. évi december hó 23-ik napján 9,897/1904. B. szám alatt) lopás büntette miatt vádolt fogva levő R. József ellen a pestvidéki kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1904. évi július hó 4-én 9,839. szám alatt, a budapesti kir. Ítélőtábla által pedig a vádlottnak felebbezésére 1904. évi október hó 14-én 6,351. szám alatti Ítélettel elintézett bűnvádi pert a vádlottnak semmisségi panaszát helyesen visszautasító, a pestvidéki kir. törvényszék által 1904. évi november hó 2-án 14,811. szám alatt hozott végzés ellen közbevetett felfolyamodása folytán, zárt tanácsülésben, következő végzést hozott: A felfolyamodás elutasittatik. Indokok: A kir. ítélőtábla Ítéletének kihirdetéséről szóló jegyzőkönyv szerint, vádlott azért jelentett be semmisségi panaszt «mert nem érzi magát bűnösnek.* A bűnösség kérdésének eldöntése ténybeli megállapítás, mint olyan pedig a Bp. 437. 4j-ának első bekezdése szerint felülvizsgálható nem lévén, a bűnösség kérdésében a semmisségi panasz perorvoslata ki van zárva. A kir. törvényszék tehát a Bp. 432. §-ának megfelelően határozott akkor, amikor vádlottnak a törvényben kizárt semmisségi panaszát elutasította, helyesen visszautasította, és igy a vádlottnak a vonatkozó végzés ellen irányuló felfolyamodása alaptalan lévén, azt a Bp. 379. §-ának negyedik bekezdéséhez képest elutasítani kellett. Az a felhozott ok, hogy a bűnvádi ügynek politikai háttere van, az esküdtek részrehajlásának bizonyítására alapos okként el nem fogadható, a mennyiben pedig egyes esküdt ellen a védőnek kifogása vagy aggálya lenne, azt a Bp. 344. ij-ában biztosított visszavetési jogának érvényesítésével orvosolhatja. A bíróság collegiális viszonyából merített ok sem szolgálhat biróküldés alapjául; mert a tiszttársi viszony önmagában, a bírónak törvényileg biztosított függetlensége és esküje folytán, annak ítélkezését nem befolyásolhatja. A mennyiben azonban a biró elfogultságára alapos ok forogna fenn: ezt a főtárgyalás megkezdéséig érvényesítheti, és tekintettel a bírák számára, a vádtanács tagjainak a Bp. 64. íj-ának 1-ső pontja alapján való kizárása, az Ítélethozatalra hivatott bíróságnak ezen törvényszék kebe lében levő más elfogulatlan biráiból leendő megalakulását nem akadályozhatja. A m. kir. Kúria: (1904. évi december hó 23-án 10,175 i904. B. s?ám alatt) nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt V. Ernőnek a védője részéről a szegedi kir. törvényszék vádtanácsa előtt 1904. évi augusztus hó 17-én tartott tárgyalás alkalmával biróküldés iránt előterjesztett kérelmét a koronaügyész meghallgatása után 1904. évi december hó 23-ik napján tartott tanácsülésében vizsgálat alá vévén következőleg Végzett: A biróküldés iránt előterjesztett kérelem elutasittatik. Miről a szegedi kir. törvényszék a védő értesítése végett, az ügyiratok visszaküldésével a végzés egyik példányán, a koronaügvész pedig a végzés másik példányán értesíttetnek. Indokok: Védő ügyvéd a Bp. 29. § ának 2-ik pontja alapján azon okból kéri a biróküldés elrendelését, mert az esküdtek lajstromába szentesi polgárok is fel vannak véve, a kiktől részrehajlatlan ítéletet várni már azért sem lehet, minthogy a tárgyalandó bűnvádi bűnügynek politikai háttere is van ; mert továbbá ezen bűnvádi ügyben sértettként a szegedi kir. törvényszék fólebbviteli tánácsának birái érdekelvék, s ezen birói tagok és az alakítandó ítélő tanács birái között fennálló collegialitás folytán, az itélö tanácstól nem várható részrehajlatlan eljárás. Az a felhozott ok. hogy a bűnvádi ügynek politikai háttere van, az esküdtek részrehajlásának bizonyítására alapos okként el nem fogadható, a mennviben pedig egyes esküdt ellen a védőnek kifogása vagy aggálya lenne, azt a Bp. 344. S;-ában biztosított visszavetési jogának érvényesítésével orvosolhatja. A bíróság collegiális viszonyából merített ok sem szolgálhat biróküldés alapjául; mert a tiszttársi viszony önmagában, a birónak törvényileg biztosított függetlensége és esküje folytán, annak Ítélkezését nem befolyásolhatja. A mennyiben azonban a biró elfogultságára alapos ok forogna fenn: ezt a főtárgyalás megkezdéséig érvényesitheti, és tekintettel a bírák számára, a vádtanács tagjainak a Bp.04. §-ának 1-ső pontja ala :in való kizá-