A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 40. szám - A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. [4. r.]

160 A JOG A fennforgó ügyre nézve a nyitrai tszék mondatik illetékesnek. Indokok: A nyitrai kir. ügyészség n. 45. sz. vádiratában özv. F. Károlyné és társai ellen a Btk. 258. és 262. §-ába ütköző kétrendbeli rágalmazás miatt emelt vádat azon az alapon, hogy vádlottak a nyitrai kir. tszékhez 3,119/901. sz. a. és az érsekújvári kir. jbiróság vizsgálóbiróságához 1900. 17/42. sz. a. beadott panaszaikban a fentebbi bűncselekményeket követték el M. Árpád dr. érsekujvávi kir. jbirósági albiróval szemben. A nyitrai kir. tszék az ezen ügyben 1904. évi május hó 27. és 28. napján megtartott főtárgyaláson 4,233/904. sz. a. hozott végzésével hatáskörének hiányát mondotta ki és az iratoknak a bpesti kir. tszékhez mint esküdtbirósághoz való áttételét rendelte el, mert a főtárgyaláson kihallgatott tanuk vallomása alapján bizonyítottnak vette, hogy a 17 41. sz. beadványt, mely nyomtatva van, terjesztette is s igy az 1897 : XXXIV. t.-c. 16. §-a értelmében a bpesti kir. tszék, mint esküdtbíróság illetékes. Az utóbbi tszék 1905. évi április 26-án 15,815. sz. a. kelt végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a bevádolt beadványnak sajtó utján való közzététele és terjesztése miatt vád nem emeltetett. Tekintve, hogy a sajtó utján való közzététel és terjesztés miatt (Btk. 259. §.) vád nem emeltetett, hanem csak a Btk. 258., illetve 262. §-a alapján, ennek elbírálására pedig a Bp. 16. §-a értelmében az elkövetés helyének bírósága illetékes; jelen ügyben az eljárásra a nyitrai kir. tszéket kellett illetékesnek kimondani. Minthogy az elsőfokú bíróság Ítélete a bűnösség kérdésében jogerőssé vált, s igy vádlott a kir. tszék ítélete ellen a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján semmisségi panaszt nem érvényesíthet ; minthogy továbbá a Bp. 556. ij. 3. bekezdése szerint a büntetésre vonatkozóan, s igy a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt is, semmisségi panasznak helye nincs, ennélfogva a semmisségi panaszt vissza kellett utasítani. A m. kir. Kúria (1905. évi augusztus 29-én 7,6444905. B. sz. a.) rágalmazás vétsége miatt vádolt V. I.-né sz. K. Júlia elleni ügyben következő végzést hozott: A semmisségi panasz a Bp. 557. §-ának utolsó bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó 434. §. 3. bekezdése értelmében visszautasittatik. Indokok: Vádlott az elsőbiróság ítélete ellen annak kijelentésével, hogy bűnösnek érzi magát, felebbezést jelentett be, de hogy miféle semmisségi okból, azt hosszabb kérdezés és kitanitás dacára sem adta elő és semmisségi okot sem jelölte meg, minek következtében a kir. tszék vádlott részéről az elsőbiróság ítéletét csak a büntetés kiszabására vonatkozóan tekintette felebbezettnek és az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta. Minthogy pedig ily ügyállás mellett az elsőfokú bíróság ítélete a bűnösség kérdésében jogerőssé vált, s igy vádlott a kir. tszék ítélete ellen a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján semmisségi panaszt nem érvényesíthet; minthogy továbbá a Bp. 556. §. 3. bekezdése szerint a büntetésre vonatkozóan, s igy a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt is, semmisségi panasznak helye nincs, ennélfogva a semmisségi panaszt a rendelkező részben idézett szakaszok értelmében visszautasítani kellett. Arra nézve, hogy vádlott a m. kir. államvasutaknál hivatalnok volt-e, nem az az irányadó, hogy véglegesen kinevezett vágy nyugdíjjal járó állást viselt-e az államvasutaknál, hanem az, hogy megbízatása körében közfunctiot teljesitett-e. E tekintetben kétségtelen.hogy a m. kir. államvasutak, eszerint az állani javára közérdekű működést teljesítő közeg, hatóság és ez mint iiyen vádlottat, mint havi díjast, pénztári teendőkkel eszerint közhatósági teendővel bízta meg, ki ehhez képest közhivatalnoknak tekintendő és mivel a sikkasztást ezen megbízatása körében követte el, cselekménye a Btk. 462. $• 1. bekezdésébe ütköző, a 2. bekezdése szerint minősülő hivatali sikkasztás bűntettének tényálladéki ismérveit tünteti fel. (A m. kir. Kúria li)U3. dec. 29. 10,511. sz. a.) Közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozóan állított olyan tény miatt, mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, a Btk 270 S-a szerint hivatalból, de felhatalmazás folytán van helye a bűnvádi eljárás megindításának ; a büntető törvény szerint felhatalmazás alapján üldözendő bűncselekmény tekintetében a vád képviseletére a Bp. 2. §-ának 3. bekezdése értelmében kizárólag a kir. ügyészség jogosult; ennélfogva a sértett félnek a vadtól való elállása az L-ljarás folytatását nem akadályozza. A Btk. 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének azok az esetei, melyekben az eljárás a Btk. 270. S-a értelmében hivatalból indítandó meg, a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897 : XXXIV. t.-c. 17. í-ának 3. pontja szerint nem a kir. járásbíróság, hanem a kir. törvényszék hatásköréhez tartoznak, i Jogegység érdekében hozott határozat.) (A m. kir. Kúria 19u5. június 27. 6,257. sz. a.) Az, hogy valamely kifejezés kire vonatkozik, a bizonyítékok mérlegelése alapján állapítható meg, tehát ténykérdést képez. — Valamely állomáson székelő m. k. honvédtisztikar katonai szervezeténél fogva a honvédségnek egyik önálló részét képezi. A Btk 270. S. 3. pontja alapján az ellene elkövetett becsületsértés vétsége miatt a bűnvádi eljárás hivatalból a BP. 270. g. végső bekezdéséhez képest a m. k. honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján indítandó meg. A m. kir. Kúria 1ÍI05. június 15. 5 Bír ) V'05. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 34. §. eseteit kivéve, a bejegyzett ügyvéd a lajstromból csak fegyelmi uton törölhető. Az ügyvédi kamara választmánya tehát hatáskörét túllépve, szabálytalanul intézkedett, mikor . . . ügyvédet a kamara területéről történt elköltözése okából a lajstromból hivatalból törölte. A besztercebányai ügyvédi kamara (1904. dec. 3-án 512. sz. a.) R. Gyula ügyvédnek ügyvédi irodája részére gondnok kirendelése tárgyában következő végzést hozott: Az ügyvédi kamara választmánya R. Gy. besztercebányai ügyvédet as ügyvédek lastromából hivatalból töröltetni s törlését szokott módon közhírré tétetni rendeli, mert a 1874. évi XXXIV. t.-c. 2. §-ának 2. pontja értelmében az ügyvédek lajstromába csak az ügyvédi kamara kerületében állandó lakással biró ügyvéd jegyezhető be s maradhat bejegyezve, miután pedig R. Gyula a városi tanács bizonyítványa szerint Besztercebányán csak folyó évi aug. 1-éig lakott s 38Í/1904. sz. a. iktatott kérvényében maga mondja, hogy Bpestre vagy ennek környékére költözik, miután a kamara választmányának hivatalos tudomása van arról,hogy R. Gy. ügyvéd a kamara kerületében sehol sem lakik, annálfogva a nevezettet a kamaránál vezetett ügyvédek lajstromából töröltetni kellett. A m. kir. Kúria (1905. évi június 26-án (1,087/1905. sz. a.) következő végzést hozott : A besztercebányai ügyvédi kamara választmányának 512 1904. számú végzése megsemmisíttetik; mert az 1874 : XXXIV. t.-c. 34. §. eseteit kivéve, a bejegyzett ügyvéd a lajstromból csak fegyelmi uton törölhető. Az ügyvédi kamara választmánya tehát hatáskörét túllépve szabálytalanul intézkedett, mikor R. Gy. ügyvédet a kamara területéről történt elköltözése okából a lajstromból hivatalból törölte. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A zombori tszéknél Schubert Ignác helybeli lakos ellen, bej. okt 16, fsz okt. 31, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Bikár Vojin dr. — A dévai tszéknél Kovaltsik M Imre szászvárosi kereskedő ellen, bej. okt. 25. fsz. nov. 4, csb. Hidegh István, tg. Glück Ede dr. — A miskolci tszéknél König Arnold helybeli lakos ellen, bej. nov. 20, fsz. dec. 1, csb. Fodor Béla, tg. Szepessy Orbán dr. — A dévai tszéknél Israel Izidor hátszegi kereskedő ellen, bej. nov. 10, fsz. nov. 29, csb. Hidegh István, tg. Nagy Ignác dr. — A szolnoki tszékr.él Heller Mórné kisújszállási cég ellen, bej. nov. 6, fsz nov. 18, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Tóth Ferenc dr. — A komáromi tszéknél Schwarcz Júlia helybeli egyéni cég ellen, bei. nov. 8, fsz. nov. 24, csb. Kéri Miklós dr , tg Kéri Miklós dr. Pályázatok: A kolozsvár-vidéki jbiróságnál bírói áll. okt 8 >218). — A máramarosszigeti ügyészségnél aiügyészi áll. okt. 12 (221). — A vingai jbiróságnál albirói áll. okt. 12 (221). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhaUink. Déva Sch Zs. dr. Buda-Bornemissza érk. 7299/90Í. p. sz. a. 1904. nov. 17. megsemniisitő itélet, ea Bene—Lövinger-vp. érk. 7624/ 905. p. sz. a. ea. Tódorffy, n e. — Galánta N. M. dr. Kozák—Kozák 2,603 904, ea Balázsovits) szept 2 i hh — Mezőkövesd R. D. dr. (Póka-Tóth (1,810/9D4. ea. Fráter) szept. 26 hh. — Miskolc H. G. dr Hercz-Dokus (22t2/9U*. ea- Szász.) szept 27. hh. — Mohács J. J. Érsekújvár tp.—Budai gkel. e (1340 904 p. ea Debrecenyi) szept. 21. hh. — Óbecse V. Á. dr. Tahn-Schlesinger (1,522/901, ea. Dobosfy) szept. 27 rendelv. — Siklós S. E. dr. Schuksz—Sachs (2,173 905, ea. Fráter) n. e. — Szenic N. M. dr. Sztanyó—Istóczy nem érk. — Szob • ránc Sz- J. Darikó—Grünféld (1.806/9)4, ea. Fráter) szept. 26 hh. — Temesvár M. M. dr. Nikulajevics —Karánsebesi gkel. e. (1206,901. p. szept. 27. rmv. — Nezsider K. B. Legközelebb. A magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet. m. tanár és jogakad. nyilv. r. tanár. Ára fűzve 16 korona, diszes kötésben 18 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetetlen Minden könyvkereskedésben kapható. A pénz előleges beküldése esetén frankó küldi az alólirt kiadó Sziklai Henrik könyvkereskedő Eperjesen. Vidéken több éven át önállóan működő ügyvéd közjegyzői irodába helyettesnek vagy nagyobb ügyvédi irodába irodavezetőnek ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. Kir. közjegyzőhelyettes, önálló, gyakorlott, német és tót nyelvjogositványnyal, alkalmazást találhat a hómonnai kir közjegyzőnél. (Esetleg évente pár hónapra mint kisegítő.) Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsai jutnak eredményhez a <I0G hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálman-utca 16. V., Rudoil rMxri. r 1 PAUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA PUDAPEST