A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 40. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbíróságok működése 1904-ben. [15. r.] - Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. [2. r.]

A J lutismus rémetől való félelem nyilatkozik-e meg e kijelentésben — és ki merné tagadni, hogy indokolatlanul ? Az esküdtszéki intézmény azonban, — eltekintve a birák választása elvének problematikus értékétől — nem egyedüli alkotmányos biztosíték a birói absolutismus ellen. Egy további, | amannál hathatósabb alkotmányos biztosíték egy tekintélyivel bíró, független és befolyásos ügyvédi kar, mely nélkül az esküdtszéki intézmény nagyon sok esetben értéktelenné válhatik. De esküdtszék és magas színvonalon álló, szabad és független ügyvédség még mindig nem biztosítanak teljesen a bírói absolutismus ellen. Szükséges még egy további biztosíték, melyet mi a biró nevelésében és képzésében, valamint a bíróság szervezetében és összeállításában keresünk. A birói absolutismus réme csakis a hivatalnokbiróságnál kisért. E b:ró: absolutismus fonása válságos politikai időkben megfélemlítés, többnyire azonban megvesztegetés vagy szolgalelkűség ; békés, csendes időben a birói absolutismus nincs minden jóhiszeműség híján, a legtöbbször elfogultságból, a hátralékok gyors apasztásának vágyából, nem egyszer az értelem és érzelem diminuált voltából fakad, gyökere pedig mindig a biró nevelésében és képzésében, valamint a rendszerben és szervezetben van. Ausztriában és Németországban például nagy a panasz a birói önkénykedés ellen. Fokozottabb mértékben lép fel a birói önkénykedés ott. ahol hiányzik egy független és tekintélynek örvendő ügyvédi kar, mert az ügyvédi kar függetlenségének s tekintélyének hanyatlásával arányosan nő a birói önkény hatalma. Ahol pedig egy lealázott ügyvédi kar tengődik, ott a birói eljárás önkénynyé és a birói ítélet hatalomszóvá fajul, példa rá Oroszország. A hivatalnok a hatalom közege és eszköze, azért is a beamterismus az autokratikus, vagy csak látszólagos alkotmányos államokban virit. A biró pedig sohasem lehet a hatalom közege vagy eszköze. A hivatalnok megtanul szolgálni és engedelmeskedni s bele éli magát a hatalom gondolatvilágába, melyet szolgál, minélfogva a hivatalnok sohasem alkalmas a birói tisztre. A hivatalnokbirák mindig a hatalom bírái; igazolja ezt az angol esküdtek esküje, mely még abból a korból való, mikor a nemzet a hatalomtól kicsikarta azt a jogot, hogy senkit a hatalom birái ne ítélhessenek el polgártársai verdiktje nélkül. Az angol esküdt arra «esküszik, hogy jól és igazságosan veti vizsgálat alá a sorompó előtt álló foglyot, és kiszolgáltatja őt felséges urának, a királynak és igazságos leletet nyujt». Rokon gondolkodáson és felfogáson alapszik a mi esküdtbirósági törvényünk indokolásának azon további kijelentése, hogy «a jogtörténet adatai szerint az esküdtek, ezek az egyszerű emberek szabatosan és körültekintően működnek, a cselekményt individuális módon itélik meg, mert jobban megértik a vádlottat, jobban ismerik viszonyait s mindig szószólói a nemzeti jogérzetnek. » (Folytatása következik.) Belföld. A polgári törvénykönyv előkészítése. Az igazságügyminiszteriumban a polgári törvénykönyv tervezetének kidolgozására szervezett bizottság vezetősége a napokban bocsátotta közre a tervezet további tárgyalását előkészítő főelőadmánynak és a tervezetre vonatkozó bírálati anyagnak ötödik és hatodik kötetét. Az előbbi 340 lapon a dologjog V—VIII. cimének feldolgozását adja és a szolgalmakra, az épületjogra, a zálog- és jelzálogjogra, valamint a telki terhekre vonatkozó részeket tartalmazza. Ez a kötet 21 alapvető fontosságú kérdést tárgyal. A hatodik kötet 500 lapon a kötelmi jog hat első cimének feldolgozását tartalmazza és a szerződésre, a tiltott cselekményekre, a kötelmek tartalmára, több hitelező és több adós viszonyára, a követelések és tartozások átruházására, valamint a kötelmek megszűnésére és az elévülésre vonatkozó részeket foglalja magában. E részek köréből a főelőadmány 28 elvi jelentőségű kérdést tárgyal. A munkálat további, a kötelmi jog VII--XVI. cimél tárgyazó hetedik kötete, úgyszintén az öröklési jogot tartalmazó nyolcadik kötete legközelebb fog megjelenni. A most megjelölt kötetek Grill K. udvari könyvkereskedésében kaphatók. A budapesti kir. ítélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbíróságok működése 1904-ben. ,V"(Folytatás.)*) / V. Budapesti kir. főügyészség. A bp. és a koronaügyészség életbeléptetésével a budapesti főügyészség kerülete és hatásköre,valamint az alája rendelt ügyészségek száma lényegesen megcsappant. Mig azelőtt vezető szerepe volt, ma a többi főügyészségek közül — ügyforgalmát illetőleg — alig *) Előző közlemdny a 38-ik számban. OG 281 kimagaslik. Itt is zengik a régi dalt: sok — sőt évről-évre fokozódó — a munka, kevés a személyzet. Különösen a mult évben az egyik főügyészi helyettesnek állandó betegsége zavarólag hatott (szegényt azóta már örök nyugalomra is kisértük). Egy másik helyettes az igazságügyminiszteriumban van állandóan beosztva, — j ugy, hogy a létszám 1 főügyészből, 3 helyettesből, 1 szolgálattételre beosztott ügyészből, 1 fogalmazóból, 4 irodatiszt és dijnokból és két szolgából áll = 13. Érkezett 6,464 beadvány, ebből elintéztetett 1,451 bűnvádi ügy és 20 fegyelmi. Az év végén folyam, maradt 4 bűnvádi ügy és 1 fegyelmi. Az érkezett 1,455 (1,392) bűnvádi ügy közül volt a Bp. 42. §-a alapján használt folyamodás 712 (699). Ebből a vádképviselet megtagadása helybenhagyatott 85 (85), megváltoztatott 26 (36) ügyben ; a nyomozás megszűnte elleni folyamodás helybenh. 505 (454), megváltozt. 56 (70), más módon elint. 40 (54) ügyben. A vádlott terhére használt perorvoslatok száma volt 717 (693). Ezek közül fenntartatott 151 (160) felfolyamodás, 267 (247) felebbezés, visszavonatott 60 (50) felf. és 239 (230) felébb. Bíróságok hatásköri és illetékességi összeütközése tárgyában tétetett 4 (5) indítvány, ügyészségek illetékességi összeütk. tárgyában 1 (5), mentelmi jog felfüggesztése ir. előterjesztés 16 (37). Összesen elintéztetett 1,450 (1,439); az évvégén elintézetlen maradt: 5. Fegyelmi ügy. A főügyészség által emeltetett 7 (8) panasz, megszüntetési indítvány 13 (21), vizsgálati indítvány 4 (9), vádinditvány 5 (12). A főügyészség működésének oroszlánrészét képezi a táblai tárgyalásokon közvádlóképpen való közreműködés. Az összes tárgyalási napok száma volt 3-3) (393). A letárgyalt büntető ügyek száma 1,952 (1903), fegyelmieké 10 (1 ), indokolt perorvoslatok száma 7 (3). Ügyészségeknek adatott 344 (304) utasítás és rendelet, vélemény adatott kegyelmi ügyekben 61 (44), egyéb ügyekben 194 vénd. Felügyeleti vizsgálat tartatott mind a 11 ügyészségnél, (125) 39, helyben 36 nap alatt. (Folytatása következik.) Révai Lajos dr. Külföld. Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. (Folytatás.)* ///. fejezet. A nevelés és javítás eszközei. — Illetékes hatóság ez ügybtn.%. §. A gyámtanács dönt az 1. t;-ban emiitett nevelési és javitási eszközök alkalmazásának tárgyában. A 18 éven alóli ifjak által elkövetett büntettek, melyek tekintetében azok nem szükségképp mentek minden büntetés alól, nem képezhetik a gyámtanács határozatának tárgyát, hacsak a vizsgálóbiró cl nem ejti a vádat azon fenntartással, hogy a bűnösre a jelen törvény által kilátásba vett nevelési eszközök alkalmazásba vétessenek, — vagy ha egy itéletileg kiszabott büntetés egészben vagy részben ugyanezen fenntartás mellett - a törvényhozás általános rendelkezéseinek megfelelően, — nem lesz foganatba véve. 10. §. Ha a gyámtanács ugy vélekedik, hogy közbelépése a törvényen alapul, — jogában áll a gyermeket, ugy mint a szülőt vagy nevelőit meginteni. Szükség esetére kirendel a gyermek részére egy felügyelő-gyámot azon személyek közül, kik ebbe beleegyeznek: rendszerint egy hölgyet a leányok és a 7 éven aluli gyermekek részére. Ezen gyám felügyel arra, hogy a nevelők kötelességüket teljesítsék és támogatja őket tanácsával, valamint a gyermek nevelése és a reá fordítandó gond körüli tapasztalataival. A gyámtanács a nevelés tárgyában még részletesebb utasításokat is adhat a szülők és nevelőknek és követelheti, hogy az iskolaköteles gyermek egy munka-iskolát (internátust), műhelyt vagy esetleg létező hason intézeteket látogasson, a tanács által előirt szabályok figyelembevétele mellett. Ha a gyermekek züllése a szülők rossz anyagi helyzetére vezethető vissza, a tanács felhívja e körülményre a szegénypénztár igazgatóságának vagy a községi elöljáróság figyelmét, a szükséges intézkedés végett. A gyermek szülői vagy nevelői értesitendők, hogy az családon kivül helyezhető és nevelhető lesz azon esetre, ha a tanács utasításai végre nem hajtatnak, vagy ha' ezen intézkedés a gyermek érdekében szükségesnek látszik. 11. §. Ha a gyermek javítása iránti vagy az erkölcsi perversitása elleni előzetes intézkedések annak a családon kivül való elhelyezését megkívánják, a tanács ezen elhelyezést egy tisztességes és megbízható családba, egy menedékhelyre vagy javitó-intézetbe elrendeli. A tanács döntése a felső gyámtanács jóváhagyását igényli, az elhelyezés kedvezőbb voltának megjelölésével és a szükséges útbaigazításokkal, beleértve annak felemlitését, hogy a 16. §-ban érintett felhívás (avis) megtörtént, vagy hogy az bizonyos időben megkiséreltetett. A felső gyámtanács dönt egyúttal afölött, hogy a gyermek elhelyezése a gyámtanács vagy azon magántársulatok egyikére bizassék-e, akik a gyermekek gondját viselik és az állam által elismerve vannak. Ha a gyámtanácsnak nincs még meghatározott véleménye a gyermek jellemtulajdonságad illetőleg, akkor annak egy megfigyelő intézetben ideiglenesen való elhelyezését hozza javaslatba. Ezen intézkedés is az állami*) Előző közlemény a 39. számban.