A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 40. szám - A szövetkezeti törvényjavaslat 17. §-a. [Hozzászólás Buchwald Lázár: A szövetkezeti törvényjavaslatról című cikkéhez. A Jog, 1905. 25. sz. 193-194. p.]

278 A JOG Az államnak a megzavart jogrend helyreállítására irányuló feladata megköveteli, hogy közveszélyes jogsérelmek megtoroltassanak és ezen cél szükségessé teszi, hogy az egyéni szabadságjogok korlátoztassanak. Úgyde az államnak más feladatai is vannak, nemcsak a jogrend helyreállítása, — és ezen egyéb hatalmi körök mindég hajlandók a politikai irányzat szolgájává tenni az igazságszolgáltatást és különösen mivel a büntetőjog nyul mélyen be a polgári jogokba, ezt befolyásolni. Védelem szabadsága nélkül az egyéni szabadságjogok nem lehetnek teljesek. De ettől eltekintve az igazságszolgáltatás érdeke is megköveteli; hogy a gyanusitottnak is megadassák a mód, hogy magát tisztázhassa, hogy tudomást szerezzen az ellene felhalmozódott, esetleg csak látszólagos gyanujelekről, hogy meghalhassa, hogy miért nyul bele az őt védeni hivatott államhatalom az ő jogkörébe. Alapelv : Audiatur et altéra pars. Az kétségtelen, hogy a védő a maga ügyködési szabadságát s függetlenségét nem használhatja fel az igazságszolgál tatás megakasztására. De viszont az is bizonyos, hogy a nyomozó közeg annyira legalább is elfogult, és a védelem ellenőrzése annyira kényelmetlen, hogy azt, ha tőle függne, teljesen lerázná. A nyomozó közeg igen könnyen magyarázná a védő minden tevékenységét vétkességnek, vagy bűnpártolásnak. Épp ezért a Bp. a védő ellen csak akkor enged eljárást, ha ellene részesség, orgazdaság, vagy bűnpártolás miatt a vizsgálat van elrendelvén. Ekkor engedi meg csak, hogy a védőnél levelek lefoglalhatok és átvizsgálhatok (172. §»); személymotozás is csak ugy foganatosítható, ha vizsgálat már elrendelve van ellene, ezenfelül még megkívántatván az is, hogy nagy valószínűség forogjon fenn, miszerint valamely bizonyítékul szolgáló tárgyat rejt magánál. (176. §.) Házkutatást pedig védőnél saját initiativájából soha sem tarthat. A Bp. 180. §-ának 2-ik bekezdése szerint rendőrség csak tettenkapás esetén, nyilvános helyiségekben (175. §.), megszökött fogoly kézrekeritése végett szükséges, ha segélykiáltásra jelent meg, ha a házzal vagy helyiséggel rendelkező kívánja, vagy ha ez mint szokásos bűntettes ismeretes vagy elővezettetése illetőleg letartóztatása el van ren delve. Úgyde letartóztatást védő ellen csakis vizsgálóbíró rendelhet el. Ez nincs ugyan expressis verbis kimondva, mert a törvényhozó arra nem is gondolt, hogy ilyen súlyos merénylet követtetik el a védelem ellen, de kétségtelen a törvény azon intézkedéseiből, hogy személymotozást és lefoglalást is csak az esetben enged a védő ellen, ha már vizsgálat van ellene elrendelve. De éppen ebből világos az is, hogy ez esetben a védő azért lett letartóztatva, mert csak így vélt a nyomozó közeg házkutatást tarthatni, így akarta megkerülni a törvény tilalmát, hogy tehát a törvényt alaposan átforgatva és részt keresve tudatosan járt el, —• azért csak, hogy a terhelt ellen esetleg egy kivül álló 3-ik ellen a védőnél bizonyítékokat találhasson, — megsértvén ezzel a védelem szabadságát. (Befejezése következik.) A szövetkezeti törvényjavaslat 17. §-a Irta KELETI EERENC dr. szolnoki ügyvéd. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslatnak 17. §-a szerint «a hitelszövetkezetek fióktelepet nem állithatnak fel, s működésüket kerületükön tul ki nem terjeszthetik. E kerület a szövetkezet székhelyén kivül más községeket csak akkor foglalhat magában, ha azok ugyanazon, vagy a szomszédos körjegyzőséghez (Horvát-Szlávonországokban közigazgatási községhez) tartoznak, vagy közvetlenül határosak.» A Jog f. é. 25. számában Ihtchzvald Lázár szabadkai ügyvéd ur e rendelkezést kifogásolja. Azt mondja, ha egyéb közkereseti társaságok fiókteleppel bírhatnak, miért lenne az a szövetkezeteknek megtiltva ? A javaslat e tekintetben a Raiffeisen-féle kölcsönpénztárak állaspontját foglalta el. Ezek a szerzett tapasztalatok alapján azt az elvet fogadták el, hogy a szövetkezet kerülete lehetőleg kicsiny legyen, ellentétben a Sclnilze-Dclitzsch-íéXe szövetkezetekkel, melyeknél a szövetkezeteknek nincsenek oly szűk korlátok vonva. A Raiffeisen-téle kölcsönpénztárak alapításánál ugyanis abból a felfogásból indultak ki, hagy a hitelszövetkezetek nemcsak a nép anyagi bajain vannak hivatva segíteni, hanem erkölcsi és műveltségi állapotok emeléséie is kell hatniok, tehát tagjaiknak nemcsak anyagi, hanem erkölcsi és szellemi érdekeit is kell előmozditaniok. Tagadhatatlan, hogy a gondoskodást és tevékenységet, melyet a kis kerületnek egymással gyakran érintkező és egymással szorosabb baráti, rokoni, vagy szomszédi visszonyban lévő lakosai egymásért szívesen kifejteni készek, soha sem fogják nagyobb kerületre, előttük egészen ismeretlen személyekre kiterjeszteni. Továbbá az egylet tagjai a szövetkezet hitelezői irányában egyetemleges kötelezettséget vallalván, a szövetkezeteknek kockáztatott üzletekbe bocsátkozmok nem szabad. Ezek azonban csak akkor kerülhetők el, ha az egylet elöljárósága úgy a kölcsönkérők, mint a kezesek visszonyait alaposan ismeri. Ami a szövetkezet erkölcsi feladatát illeti, az éppen csak kis kerületben oldható meg sikeresen. A kölcsönök megszavazásánál nem csupán a kölcsönkérő akkori visszonyaira kell tekintettel lenni, hanem arra is, hogy mily célból kívánja a kölcsönt, és jelleme, valamint erkölcsi tulajdonai mellett feltételezhető-e, hogy a kapott kölcsönt a bevallott célra fogja felhasználni ? Ha a kölcsönök igen könnyen szavaztatnak meg, ez a legtöbb esetben károsan hat. így p. o. ha hanyag gazdáknak, könnyelmű adósságcsinálóknak, vagy éppen kártyásoknak, vagy iszákosoknak, kikről már előre feltételezhető, hogy a pénzt nem jól fogják felhasználni kölcsön adatik. A szövetkezet érdekében van tehát az ily kölcsönkérőket elutasítani, azokat javulásra inteni és a kölcsön engedélyezését csak a tényleges javulás után kilátásba helyezni. Ily működés csak kis kerületben lehetséges. Végre az üzletvezetés sokkal könnyebb kis kerületre kiterjedő szövetkezetben és csak ilyenben lehet az üzletvezetés ingyenes. Ez okokból a kölcsönpénztáraknál általánosan elfogadott szabály, hogy a szövetkezetnek kerülete lehetőleg kicsiny legyen. Oly terjedelemmel azonban mindenesetre kell birni, mely szükséges arra, hogy életképes legyen. Ez okokból a törvényjavaslat 17. §-a a hitelszövetkezetekre nézve szűkebbre szabja a kerületet és a fióktelepek felállítását tiltja, amin1 ezt egyébiránt a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898: XXIII. t.-c. 8. §-a már az e nemű hitelszövetkezetekre nézve tette. A kizárólag vagy túlnyomóan földmivesek számára alapított Raiffeisen-íéle. kölcsönpénztáraknál a tagok egyetemleges kötelezettsége, az ingyenes üzletvezetés és az intensiv erkölcsi feladat a kerület szük körét kiválóan okadatolttá tette. A törvényjavaslat által a szövetkezeteknek szabott feladat azonban csak gazdasági. A szövetkezet meg nem határozott számú tagokból álló azon társaság, mely tagjai hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának, k'óz'os üzletkezelés, illetőleg a kölcsönösség alapján előmozdítására irányul (1. §). A 7. §. szerint a tagok a szövetkezet adósságaiért ugyan korlátlan felelősséggel tartozhatnak, de az alapszabályok a felelősséget bizonyos összegre korlátozhatják és a szövetkezeti alapszabályok a legtöbb esetben bizonyosan korlátozni fogják ezt a felelősséget. Az üzletvezetés ingyenességét sem rendeli a törvényjavaslat és igy azok a főokok elesnének, melyek a Raiffeisen-féle kölcsönpénztáraknál a kerületek szűkebb köre mellett szólanak. Ámde a hitelszövetkezetek egy fajára, a mezőgazdasági hitelszövetkezetekre nézve, a kerületek korlátozása mellett nagyon nyomós okok szólanak. Ezek a mezőgazdasági népességnek a többi hitelintézetek által még ki nem elégített hitelszükségletét vannak hivatva kielégiteni és feladatuk a létező hitelszervezetet kiegészíteni. Tagjaik hiteligényeinek kielégítése náluk csak eszköz, tulajdonképpeni céljuk, tagjai összes visszonyait anyagi és erkölcsi tekintetben javítani. A kis kerületre szorítkozó, tehát minden gazdához közel eső, és könnyen hozzáférhető mezőgazdasági hitelszövetkezetek, alkalmat nyújtanak a gazdának legapróbb takaritmányait is azonnal, időveszteség és költség nélkül gyümölcsözőleg elhelyezni. Ez által a tőkeképződést és takarékossági hajlamot a legnagyobb mértékben előmozdítják és oly tőkéket gyűjtenek egybe, melyek a többi hitelintézetek gyűjtő erején kivül esnek. A távolabb eső hitelintézetekből a kisgazdára nézve a kölcsön szerzése sok nehézséggel, költséggel és kellemetlenséggel jár, minélfogva sok esetben inkább az uzsoráshoz fordul kölcsönért. A kis területre kiterjedő szövetkezet sokkal intensivebb hatást gyakorolhat tagjaira, mint az oly szövetkezet, mely nem szorit| kőzik kis területre. A kis terület lehetségessé teszi, hogy az I igazgatóság hitel- és egyéb műveleteinél, minden egyes tagnak speciális visszonyait vegye tekintetbe, a tag összes jó és rossz j tulajdonait vegye fontolóra. A hitel ily eljárás mellett mintegy individuálisáltatik, egyéni alakot ölt, azaz minden egyes tag körülményeihez és visszonyaihoz szabatik. A szövetkezet szolgálataival úgyszólván saját lakásában keresi fel a tagot, és az ott talált állapot és visszonyok szerint intézi a tag anyagi helyzete javítására irányzott eljárását. Azért hatása gyökeres, mert a földmives nép természetének, helyzetének, foglalkozása és gondolkozása módjának tökéletesen megfelel. Az a körülmény, hogy a jelenlegi közlekedési visszonyok mellett, nagyon rövid idő alatt szerezhető értesítés a szövetkezet székhelyétől távol lakó tagja személyi és anyagi visszo-