A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 38. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbiróságok működése 1904-ben. [14. r.]

266 A JOG jes számmal megjelentek és szíves szavakkal búcsúztak egymástól. A teljes ülésen elnöklő Rickl Gyula miniszteti tanácsos trancia nyelven a következő búcsúszavakat intézte a kongresszus tagjaihoz: Azt hiszem, emelt fővel távozhatunk napi munkáinkban azzal az erős meggyőződéssel, hogy megfeleltünk itt kötelességeinknek s a magunkra vállalt hivatásnak, de nem fogunk késni jövőben sem megragadni minden alkalmat, mely az igazság és emberiesség érvényesítésére vezet. Ez a cél legyen az örök tüz, melyet az emberiség javára emelt eszményi szentélyben teljes tudásunkkal és lelkesedésünkkel lobogtatunk, melyet soha kialudni nem engedünk. Meleg érzéssel vártuk ide közzénk önöket, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül, egyesült erővel, testvéries vonzalom hatása alatt működjünk a közjóra mindazok, kik távolról s közelről cgybesereglettünk. Nagybecsű megjelenésük e testvéries érzést a lefolyt napok alatt még fokozta oly mértékben, hogy most kijelentem, fájdalmasan esik nekünk a gondolat, hogy máris válnunk kell. Mielőtt azonban búcsúra nyújtanánk kezeinket, tartozom ama kijelentéssel, hogy a most bezáruló kongresszus sikere eiső sorban az önök érdeme, tisztelt hölgyeim és uraim. Fogadják ezért a Commissionpenitentiaire internalionale nevében kifejezett hálás köszönetünket. Köszönöm az oszlályclnököknek, a teljes ülés elnökeinek a tárgyalások gondos és bölcs vezetését. Köszönöm az előadóknak a nagy számban benyújtott értékes dolgozatokat és a corapportcurök tevékenységét, kik oly kitűnően oldották meg nehéz föladatukat. Köszönöm a főtitkár fáradhatatlan buzgalmát, melylyel a nála megszokott módon végezte, felette nagy elfoglaltsága mellett is, a kongresszussal kapcsolatos teendőit. Bizonyára helyeslik azért önök, ha neki ezuttal meleg köszönetünk mellett teljes és még hosszú földi boldogságot kívánunk. Köszönöm Vdmbéry Rusztcm dr. titkár urnák a szervezési munkálatoknál tanúsított szakszerű és buzgó fáradozásait. Végül őszinte köszönetemet fejezem ki a sajtó képviselőinek, kik figyelemmel kisérve munkálatainkat, jóindulatot tanusitottak ügyünk iránt. Az 1905. évi kongresszust berekesztjük, önöknek kell határozniok, hogy a következő kongresszust hol tartjuk meg. Az amerikai Egyesült-Államok kormánya másodízben volt szives a legközelebbi nagygyűlésére kongresszusunkat meghívni. Indítványozom, hogy egyhangúlag fogadtassék el az északamerikai Egyesült-Államok nagybecsű meghívása s így a VIII. nemzetközi börtönügyi kongresszus Észak-Amerikában tartassék. Tisztelettel jelentem, hogy utódom a nemzetközi börtönügyi bizottság elnökségében M. J. S. Barraws, az északamerikai Egyesült-Államok első delegátusa! Éljen az uj elnök! A teljes-ülés lelkesen megéljenezte az elnök beszédét s egyhangúlag elfogadta azt az indítványát, hogy a legközelebbi kongresszust Észak-Amerikában tartja meg. Barraivs, az Egyesült-Államok küldötte köszönetet mond a kongresszusnak, hogy az Egyesült-Államok elnökének meghívását elfogadta. Biztosítja a kongresszus tagjait, hogy Amerikában jól fogják magukat érezni. Ott — úgymond — sok ismerőst fognak találni a kivándorlók közt, nemcsak előkelő állásban, hanem még — a börtönökben is. Pierrantoni olasz küldött szives köszönetet mond a magyaroknak a feledhetetlen vendégszeretetért, melyben a kongresszus tagjait részesítették s üdvözli a hölgyeket, kik megjelenésükkel diszt adtak a kongresszusnak. Végül még Don Jesus Zezil mexikói küldött mondott köszönetet az elnökségnek s ezzel a VII. börtönügyi kongresszust befejezték. A budapesti kir. Ítélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbíróságok működése 1904-ben. (Folytatás.)*). Bűnügyi kihágás a. m. é. hátr. együtt 2,223 (2,146), elintéztetett 2,178 (2,009), ebből főtárgyalás és büntető intézkedés nélkül 576 (518). A bp. 460. §-a alapján történt intézkedés 20 (57), átutaltatott más bírósághoz 82 (34), főtárgyaláson hozatott ítélet 1,500 (1,490), ebből előnyomozás nélkül 1,147 (1,150), meg nem jelenés folytán 60 (51). Dologházba küldetett 8 (8), Felebbezés volt 60 (67), panasz 1 (1), kiküldetés (Delegirung) 28 (13). Büntettek és vétségek ír. előnyomozás 391 (284), jogsegély ir. ügyek 508 (496). Közvád tárgyát képezett 1,640 ügy, ebből elintéztetett télettel 78, beszüntetéssel 211, jogerős büntető intézkedéssel (Strafverfügung) 20, Ítélettel 1,331, felmentéssel 216; büntető iintézkedés elleni kifogás emeltetett 4, letartóztatott 444 személy. Magánvád emeltetett 536, ebből elintéztetett áttétellel 4, beszüntetéssel 365, ítélettel 167, felmentéssel 118. Kihágásért elitéltetett jogerősen 1,872 (1,365) terhelt, ezek közül verekedésből számazó testi sértésért 218, tűzbiztonsági kihágásért 369. becsületsértésért 243, csavargásért 479, koldulásért 447, a marhavész elhárítási tv. elleni kihágásért 122, stb. A fogház tartama volt 3—6 hónapig 1, 1—3 hóig 72, 1 héttől egy hóig 318, 1 héten alul 731, pénzbirságra Ítéltetett 241, megintésre 2 esetben, dologházba került 7, javítóintézetbe 1. *) Előző közlemény a 36-ik számban. E kimutatásból látható, hogy az osztrák bíróságok statisztikája sokkal praktikusabb és áttekinthetőbb, mint a minálunk nagy fáradsággal, de annál kevesebb eredménynyel összetákolt adatok. Ha már divat nálunk Ausztriából minden rosszat átvenni, bizony nem ártana a jóval is kísérletet tenni. A pénzkezelést illetőleg az osztrák bíróságoknál az oly esetek — mint a nagyváradi és legújabban az aradi, — teljesen ki vannak zárva. Semmiféle birói letét nem létezik, a befolyó pénzek közvetlenül az állami adópénztárnál lesznek befizetve és kezelve, ugyanez történik az árvavagyonnal is. # Kivételt képeznek csupán az árverésből befolyó, a kiküldött végrehajtó hív. szolga kezéhez lefizetett összegek. De ezek tekintetében is erős ellenőrzés és skontro forog fenn. Végül még a nagy számmal szereplő gyámügyek tekintetében kicmelendőnek tartjuk, hogy a gyámolt egészen nagykorúságáig állandó bírósági gondozás alatt áll és annak holléte, foglalkozása, erkölcsi viselkedése stb. felől a közigazgatási hatóságoktól negyedévenkénti részletes jelentés bekivántatik. Ha a gyámolt külföldön tartózkodik, ezen ellenőrzés már ki van zárva, mert a külföldi hatóságok a bíróságok megkeresésének, mint hatáskörükön kivül állónak, nem tesznek eleget. Könnyű lesz a közölt adatok alapján a mi bíráink működését az osztrákokéval összehasonlítani. Mi ezt ezuttal azért nem tesszük, mert egy példa még nem irányadó és nem alkalmas arra, hogy abból szabályt alkossunk. (Folytatása következik.) Révai Lajos dr. Nyilt kérdések és feleletek Birói egyesség alapján lehet-e előjegyzést kérni, illetve adni ? Egy a gyakorlatban előfordult eset alkalmából hozom fel a fenti kérdést, mely minden esetre gyakorlati kérdés, és érdekelni fogja nem csak a gyakorlati jogászokat, de az elmélettel foglalkozókat is. Apa és kissé könnyelmű fia álltak alperesekként a biró előtt. Perelte mindkettőt a bicikli-gyáros egy bicikli ára fejében. Az apa mint kezes volt perelve, s mert fiának vagyona nem volt, inkább könyörületcsségből egyezséget kötöttek a biró előtt, mely szerint mindketten kötelezettséget vállaltak arra, hogy a bicikligyáros követelését havi részletekben fizetni fogják. A részleteket fizetik is pontosan a maga rendje és módja szerint. Ámde a felperes időközben azt hallotta, hogy az apa kezd könnyelmüsködni, hogy vagyonával könnyelműen bánik, azért a biró elé szalad és a megkötött szerződés szerint annak előjegyzését kéri. A tárgyalás folyamán felperes egy betűvel sem emiitette, hogy az apa nem biztos pénz, s nem terjesztett elő oly kérelmet, hogy az apa adjon engedélyt arra, hogy követelése ingatlanaira bekebeleztessék, vagy elójegyeztessék. így történt, hogy a telekkönyvi biró a bekebelezési engedély hiányában a kérelmet elutasította. Az elutasítás indoka az volt, hogy a telekkönyvi tulajdonos bekebelezési engedélyt nem adott, már pedig ennélkül a biztosítási végrehajtás joghatályával biró előjegyzés meg nem adható. Felperes megfolyamodta a végzést, melyre a kir. tábla meghozta a II. fokú végzést, mely szerint az előjegyzésnek helyt ad, mert a birói egyezség itélet hatályával bír, s mert a tkvi rendtartás 84. §-a kellékeinek a csatolt egyezség megfelel. Ha véletlenül a per birája és a telekkönyvi referens nem lett volna ugyanaz a személy, talán fel sem tünt volna az egyezség, s arra az álláspontra helyezkedve, mit a tábla is elfoglalt, — hogy t. i. a birói egyezség ugy tekintendő mint az itélet — talán helyt adott volna a kérelemnek és elrendeli az előjegyzést. De mert még élénken emlékezett arra, hogy mily nehezen sikerült az egyezség, és hogy az semmi szin alatt sem sikerült volna akkor, ha a tárgyaló biró kijelenti, hogy az egyezség alapján felperesnek joga lesz a telekkönyvbe is bejutni, — így jutott arra a gondolatra, hogy az előjegyzéssel túllépünk az egyezség határain, többet kiván a felperes mint amennyit alperes adni szándékozott. A kir. tábla álláspontját nem osztom, s egyezség esetén az előjegyzést, bekebelezési engedély hiányában, jövőben sem adnám meg, mert az egyezségben a peresfelek veszik át a biró szerepét, ők rendezik végleg a biró elé vitt ügyet s ha arra I nézve nem intézkedtek, hogy az egyik vagy másik félnek joga lesz a telekkönyvbe jutni, akkor analógia utján ezt a jogosultsáI got kiterjeszteni nem lehet. - Imling Konrád dr. a végrehajtási törv. magyarázatában e j kérdésről az alábbiakat jegyzi meg. «Bíróság előtt kötött egyezség alapján, az abban engedett fizetési határidő elérkezte előtt, még ha veszély is igazoltatnék, biztosítási végrehajtásnak helye nincs, kivéve ha az, hogy kérhető s elrendelhető, egyezségileg határozottan kiköttetett. Azt hiszem, hogy abban nem lehet kétely, hogy felperes az előjegyzést azért kérte, hogy egyezségileg megállapított követelését biztosítsa; ugy abban sem, hogy az általam felhozott példa egészen fedi azt, melyről Imling dr. nyilatkozik. Mert hiszen nem kielégítési, hanem biztosítási végrehajtásról, illetve ezen végrehajtásnak ingatlanokon való keresztülvezetéséről levén