A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 36. szám - A többszörös eladás kérdéséhez. [5. r.]

249 nemei joggyakorlatban és irodalomban nagyobb a contactus a magánjog és büntetőjog között, a magánjogi fogalmakat a büntető jogászok is tiszteletben tartják. Ingatlanoknál, hogy az esel nem fordul elő, közrehat a telekkönyvi állapot rendezett- | sége, a nép nem elégszik meg a tényleges átvétellel, sőt az ingatlanok tulajdonátruházása is igen formához kötött.27) A német büntetőjogban bár a csalásnál nem kívántatik meg a tévedésbe ejtett és megkárosított személy azonossága.28) Büntető törvényünk a csalás eszközeként, összhangban a francia büntető törvénynyel, a ravasz fondorlatot fogadta el, ellentétben a némettel, hol eszközként a hamis tények feltüntetése és a valódi tények elferdítése, vagy eltitkolása általi tévedésbeejtés kivántatik meg. Törvényünk megkívánta «ravasz fondorlat* nem absolut fogalom, minden esetben a concrét eset körülményei döntik el, vájjon fennforog-e vagy sem: mégsem volna a csalás megállapítható, mert az megkívántatik, hogy a tévedésbe ejtett tényleg azon helyzetben legyen, hogy a károsított vagyonáról, annak kárára is rendelkezhessék,211) illetőleg hogy a tévedésbe ejtés és a vagyoni kár okozása között causalis kapocs legyen, habár közvetve is.30) Már pedig az ingatlanok többszörös eladásánál hiányzik e kapocs, jelesül itt a vagyoni kár oka, nem a telekkönyvi biró megtévesztése.31Ha a vagyoni kár oka nem a megtévesztés, ugy ha a főok) hoz a megtévesztés hozzájárul is, ez figyelembe nem jön.32) | Ugyancsak a német büntető törvénykönyv szerint sem lehet j szó sikkasztásról, mert a dologjogi sikkasztás a német büntető törvénykönyvben is még ismeretlen, amely szintén csak : ingó dolgokra szorítja a sikkasztást,33) szintúgy nem állapitható meg intellectualis okirathamisitás sem.31) Ami az ingatlanok többszörös eladását illeti, ez csak magánjogunkban tárgyszerű, mert az ingatlan a kereskedelmi ügyletek köréből ki van zárva. Közelfekvő ingatlanoknál is csalást felvenni, de eltekintve minden egyébtől, mert ingó dolognál a csalást meg nem állapithatjuk, — a következetesség azt hozza magával, hogy ingatlannál sem tehetjük ezt, szintúgy felveszik a közokirathamisitást, de mint látni fogjuk egyik sem áll meg büntetőjogunk szerint. Sikkasztásról meg ingatlanoknál szó sem lehet, mert a 355. §. a sikkasztás bűncselekményének elkövetését csakis ingó dolgokra 'szorítja, eltekintve attól, hogy egyik fontos kellék sem forog fenn. jelesül az eladóra az ingatlan nem idegen, mert vevő, bár a dolog neki át is adatott, a tulajdont még ezzel nem szerezte meg. így nyilvánvalóan a büntető törvénykönyvünk vezérelve ellen cselekszik a joggyakorlat, midőn bünteti az ingatlanok többszörös eladását. Méltányosság szerint talán indokolt a büntetés, de törvényellenes, mert a büntető törvénykönyvünk t. §-a szerint büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, amelyet a törvény annak nyilvánít, tehát csak a törvény a jogforrás. Mint látni fogjuk, pedig e szerint semmiféle bűncselekmény nem állapitható meg, a bűncselekmények fogalmi meghatározásai közül egyik sem illik a cselekményre. Ha valahol, ugy mindenesetre a büntetőjogban veszedelmes a törvényjog kereteit elhagynunk; itt nem is említem, hogy niily önkényes és helytelen magánjogi fogalmakat állapit meg, pedig erre joga nincs. Ha a büntetőjog a magánjogunktól eltérőleg akarja az egyes fogalmakat megállapítani, ennek a törvényben kellene kifejezésre jutni, ami helytelen volna, mert a kettőnek contactusban kell lenni, a magánjogokat védelmezni hivatott a büntető jog, tehát nem lehet kétféle terminológia. Büntető -1) V. ö 873.. 925., 313. £ **) Wer in der Absicht sich oder einem Dritten einen rcchtswidrigcn Vermögensvortheil zu verschaffen, das Vermögen eines anderen dadurch beschádigt, dass er durch Vorspicgelung falscher oder durch Entstcllung oder Unterdrücken wahrer Thatsachen einen Irrthum erregt oder unterhált, wird wegen Betruges mit Gefángniss bestraft, nebcn welchem auf Geldstrafe bis zu 3,000 Mark, sowie auf Verlust der bürgerlichen Ehrenrechte erkannt uerden kann. 263. §. 29) Liszt: Lehrbuch des deutschen Strafrechts 13. kiadás, 472. 1. ; O 1 s h a u s e n : II. k. 1,008. 1 , ellenben B i n d i n g szerint jogilag kell azon helyzetben lenni, hogy a károsított vagyonáról rendelkezhessék (Lehrbuch, des Besonderen Theils II. Halfte) 345 1. 30) A Reichsgericht I. tanácsának 1889. szept 25. határozatából I. Entscheidungen des Reichsgerichts in Strafsachen 11 kötet, 245. 1. ; II. büntetőtanács 18112. ápr. 5. határozatából, 1. Goldtdammers Archív 40., 41. Olshausen: Kommentár zum Strafgcsetzbuch für das deutsche Reich 1,007. 1. 3M ... für die Vermögensbeschádigung des aus einem früheren Kaufvertrage Berechtigten sei nicht die Táuschung des Grundbuchrichters, sondern die Autlassung (Aurlassung fogalmára v. ö. német p. t 925. S;-át) causal gewesen. Reichsgericht IV. büntető tanácsának 1899. máj. 21. határozatából (i uldtdam mers Archív 37. k., 196.1. Reichsgericht II. tanácsának 1886. máj. 11. határozatából, 1. Entscheidungen des Reichsgerichts in Strafsachen 14. k.. 121 !., idézve Olshausen i, m. II. k. 1,008 1. ") 246. §. ••") 271-273. §. törvényünk helyesen nem is tartalmaz oly §-t, mint kereshogy utóbbi helytelen, sőt utóbbi indokolt, éppen a kereskedelmi törvényünk sajátos szabályainál fogva. Nézzük most az egyes bűncselekményeket; kezdjük a közokirathamisitással. Közokirathamisitás bűntettét nem vehetkedelmi törvényünk 3. §-a.35j Amivel nem akarom mondani, jük fel, mert az eladó nem valótlan dolgokat jegyeztet be a telekkönyvbe, mert az ingatlan még az ő nevén áll, ő a tulajdonos, másrészt a valódi, tényleges vevőre irták a telekkönyvi tulajdonjogot: már pedig ha a bekebelezés alapjául szolgáló szerződés való, ha az ügylet tényleg megtörtént, akkor a nyilvánkönyvbe vezetett tények a valóságnak megfelelnek, így a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény a feljegyzéssel nem történt; a 400. §. alapján csak akkor léphetünk fel, ha a telekkönyvi feljegyzés valótlan tényekre vonatkozik, ha valótlanok a telekkönyvileg kitüntetett egyének jogaira, jogvisszonyaira vonatkozó tények. Első vevő jogkörét nem sérti ezzel az eladó, mert neki még semminemű telekkönyvi joga nincs, a telekkönyv nem veheti tekintetbe a telekkönyvim kívül levő állapotot. A birtok kérdése is irreleváns itt, eltekintve attól, hogy lehet, hogy az eladó a dolgot már az első eladás alkalmával sem birtokolja. Vannak dolgok, melyek birtokba adása lehetetlen, igy például a jelzálogos követelés. Még akkor sem lehet ezen eseteket a btk. 4-0U. §-a alá vonni, ha a II. vevő és az eladó között collusió forog fenn, avagy egyébként rosszhiszemű a II. vevő. Ilyenkor annyi tény, hogy az I. vevővel szemben hatályos tulajdont nem szerzett, de mégis tulajdont szerzett és amit a telekkönyvi állapot kitüntet, az való, a tulajdon az eladóról jogérvényesen átszállott a vevőre, ezt csak az első vevő bolygathatja meg. De az első vevő személye a telekkönyvi bekebelezésnél figyelmen kívül marad, valamint annak jogai is, illetőleg annak még nincsenek is telekkönyvi jogai, a telekkönyvi jogok tényleges birtokában az eladó van ; tehát itt arról szó sem lehet, semmi körülmények között sem, hogy a II. vevő jogai vagy jogvisszonyai lényegére vonatkozó valótlan tények, körülmények, vagy nyilatkozatok vezettettek be a nyilvánkönyvbe. Szorosan véve a jog alapelvei szerint, a megtámadásnak sem volna helye, csak kivételes okok folytán engedtetett ez meg, amire alantabb még kitérek. Térjünk át most az intellectuális okirathamisitás kérdéséről, a csalás kérdésére. Hasonlóképp itt sem forog fenn a csalás, mint az ingóknál, mert hiányzanak a csalás tényálladéki elemei. A csalást kizárja azon körülmény, hogy hiányzik a tévedésbe ejtett és a megkárosított személyazonossága ; itt sem phisikai, sem u. n. jogi személyazonosságról szó sem lehet. Téves Fayer álláspontja, aki itt a személyazonosságot fennforgónak véli ; az első vevő tényleg megkárosított, de nem tévedésbe ejtett; absurdum a telekkönyvi hatóságot az 1. vevő képviselőjének tekinteni. Hiányzik a képviseleti hatalom alapja, az I. vevőtől nem nyert képviseleti hatalmat és viszont törvényes képviselőnek sem tekinthető, mert jogunk e hatalommal nem ruházta fel. De ennek célja sem volna, mert a bíróság kezébe van a telekkönyv kezelése letéve: ez nem ok arra, hogy a felek képviselője legyen. Ily felfogás szerint, az összes administrativ hatóságok, akik közokiratokat állítanak ki, illetőleg az egyes tényekről hivatalos könyveket vezetnek, szintén képviselők volnának, de ez egy magánjogi non sens volna.30) A telekkönyvi hatóság, eltekintve attól, hogy nem is jogosult, képtelen vizsgálni, vájjon a bejegyzés sérti-e valaki oly jogát, amely a telekkönyvből nem tűnik ki 57) Ily elvnek hirdetése mellett oda jutnánk, hogy különbséget nem tenne a tévedésbe ejtett személye és időpontja csak egyáltalában fennforogjon és az I. vevő meg legyen károsítva, ez olyan eredmény, amit azt hiszem, büntető jogászaink sem akarnak. Ugyancsak nem osztom Fayer álláspontját, hogy a physikai személyazonosság megvolna, ha az eladónál már a dolus megvolt akkor, mikor az ingatlant az első vevőnek átadta, mivel ekkor a tévedésbe ejtés átfoglalná az I. és II. eladás actusát.So) Erre vonatkozólag megjegyzem ismét, hogy ezt bizonyítani egyáltalában nem lehet. De másrészt a szándék valamit tenni, még nem a tény, ezzel még a tévedésbe ejtés azon fogalma, amit a csalás tényálladéki elemeként megkívánunk, még nem forog fenn. Mikor az eladást eszközölte az eladó, vevőt még tévedésbe nem ejtette, mert oly tárgyról rendelkezett, amiről rendelkezni jogosult volt, már pedig a szerződés létrejöttekor 35) Kereskedőnek jelen törvény értelmében az tekintendő, ki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik. 3S) Fayer álláspontját 1. Büntetési rendszerünk reformja. III. fűz. 1892. év. 52 1. 3;) L. még Grosschmid i. m. I. k., 487. 1. •») 1. i. h.'