A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 34. szám - A többszörös eladás kérdéséhez. [4. r.]

136 A JOG alkalmazását indokolná, s igy eme §. alkalmazásának feltételei nem forognak fenn. Minthogy azonban a Btk. 47>\ és 484. §-ok egybevetett értelme szerint megvesztegetés vétsége esetén a viselt hivatal elvesztése, mint mellékbüntetés a közhivatalnok ellen akkor alkalmazandó, ha a közhivatalnok hivatalával visszaélve követte el a büntetendő cselekményt, vádlott pedig a megállapított tényállás szerint nem mint községi biró, hanem sógorának Cs -nak érdekében, mint magánszemély követte cl a terhére rótt megvesztegetés vétségét, s következésképp az alsóbiróságok a vádlott büntetésének kiszabásánál a törvényben meghatározott büntetési tételt nem tartották meg, az az ítéleti rendelkezés pedig8 hogy a vádlott ellen a viselt hivatal elvesztését, mint mellékbüntetést alkalmazták, a vádlott sérelmére szolgált: ezeknél fogva mindkét alsóbiróság iiéletének az a része, melyben vádlott ellen a viselt hivatal elvesztése mint mellékbüntetés alkalmaztatott, a rendelkező rész szerint hivatalból megsemmisítendő s a törvénynek megfelelő Ítélet hozandó volt. Valamely állomáson székelő, m. kir. honvéd tisztikar, katonai szervezeténél fogva, a honvédségnek egyik önálló részét képezi; ebből nyilvánvaló, hogy a btkv. 270. §. 3. pontja alapján az ellene elkövetett becsületsértés vétsége miatt a bűnvádi eljárás hivatalból, a Bp. 270. §. végbekezdéséhez képest, a m. kir. honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján indítandó meg. A m. kir. Kúria Q.905. június 15-én 5,846. sz. a.). A semmisségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A kir. ítélőtáblának ítélete ellen a közvédő a Bp. 384. §.11. pontja alapján azért nem jelentett be semmisségi panaszt, mert a meggyalázó kifejezések nem a kolozsvári m. kir. honvéd tisztikar egészét, hanem azok közül csak egyes tiszteket érintvén, az egyesek vádat nem emeltek, az ítélet tehát törvényszerű vád nélkül hozatott. A Bp. 385. §. L a) pontja alapján azért, mert a Kolozsvárott állomásozó honvéd tisztikar nem lévén a honvédségnek önálló része, a vádlott tette bűncselekmény tényálladékát meg nem állapithatja és végül a 385. §. L ci pontja alapján a Bp. 384. §. 11. pontjára fektetett indokoknál fogva. A vádlott pedig írásban beadott felebbezésében, helyesebben semmisségi panaszában a Bp. 385. §. 1. a) pontjában körülirt semmisségi okot azzal indokolta, hogy az elsőfoteban megtartott íőtárgyaláskor a vád képviseletére jogosított kir. ügyész a vádját a Kolozsvárott állomásozó m. kir. honvéd tisztikar kérelmére elkövetett becsületsértés vétségét illetően elejtvén, törvényellenesen terjesztette ki a vádját a haderő ellen elkövetettnek állított becsületsértés vétségére. Valamennyi semmisségi panasz alaptalannak találtatott. A kir. ítélőtábla tényként azt állapította meg, hogy a vádlott által K. Gy. altábornagyhoz intézett levelében használt meggyalázó kifajezések a Kolozsvárott állomásozó m. kir. honvéd tisztikarra vonatkoznak. Minthogy a Bp. 437. §. első bekezdéséhez képest a kir. Kúria köteles határozatát a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani, az pedig, hogy valamely kifejezés kire vonatkozik, a bizonyítékok mérlegelése alapján állapitható meg, tehát ténykérdést képez, a kir. Kúria által csakis az a további panasz vizsgáltatott meg, hogy ily ténymegállapítás mellett a bűnvádi eljárás megindításához szükséges vád az arra jogosított által terjesztetett-e elő ? Minthogy pedig valamely állomáson székelő m. kir. honvédtisztikar, katonai szervezeténél fogva, a honvédségnek egyik önálló részét képezi, nyilvánvaló, hogy a btkv. 270. §. 3. pontja alapján az ellene elkövetett becsületsértés vétsége miatt a bűnvádi eljárás hivatalból, a Bp. '270. §. végbekezdéséhez képest, a m. kir. honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján indítandó meg. A honvédelmi miniszter pedig a felhatalmazást a vád képviseletére a Bp. 2. $-a értelmében kizárólag jogosított kir. ügyésznek megadván, a bűnvádi eljárás törvényszerű vád alapján folyt. A most kifejtettek szerint tehát nincsen törvényes alapja a Bp. 385. g. 1. a) és c) pontokra alapított panaszoknak sem. Ami pedig a vádlottnak a panaszát illeti, ez is alaptalan, mert a kir. ügyész a vádiratában a vádját a Kolozsvárott állomásozó tisztikar sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége miatt emelte és ezt a vádját az iratok tartalma szerint el nem ejtette, az pedig, hogy a kir. törvényszéknek marasztaló itélelében megnyugodott, vádeiejtésnek nem tekinthető. A csupán megrendelések gyűjtésére meghatalmazott ügynök által elkövetett csalás a Btk. 381. §-ának 2. pontja szerint nem minősül. A kir. Kúria (1(104. november 17. 6,420/004. sz. a.) B. N. vádlott érdekében a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett semmisségi panasz részben alaposnak találtatván, a kir. tábla ítéletének e vádlott cselekménye minősítésére vonatkozó része annyiban, amennyiben a cselekvény a Btk. 381. §-ának 2. pontja szerint is minősíttetett, megsemmissittetik, a vádbeli cselekményre nézve az idézett §. szerinti minősítés mellőztetik, vádlott csupán a Rtk. 3711. <j-ába ütköző s a 380. szerint minősülő csalás bűntettében bűnösnek mondatik ki. indokok : A kir. tábla azt a tényt fogadta el valónak, hogy B X. vádlott, mint az R. cég ügynöke, csupán megrendelések gyűjtésével volt megbízva; eltekintve azonban attól, hogy e minőségénél foeva nem sorolható a Btk 381. tj-ának 2. pontjában cmlitctl személyek közé, a ténymegállapításokból nem tűnik ki, hogy vádlott a m. kir. államvasutak meghatalmazottja lett volna, ebből pedig az következik, hogy vádlott cselekménye a Btk. 381. §-ának 2. pontja szerint nem minősíthető, hanem csak a magánindítványra üldözhető csalás bűntettének tényálladékát állapítja meg. ... Fegyelmi ügyekben. Panaszos ügyvéd, a kir. it. tábla elnökéhez beadott panaszában a birói hatóság közegét sértő kifejezéseket nem megbízotti minőségben, hanem a vele szemben bélyeghiány miatt felvett leletet tárgyazó s ekként öt közvetlenül érdeklő saját ügyében használta s ennélfogva a jelen esetben az 1887. évi XXVIII. t.-c, 3 §-ában foglalt rendelkezés alkalmazást nem nyerhet. Am. kir. Kúria (1905 május 20-án 46,1905. K. íegy. sz. a.) A'. M. dr. újvidéki ügyvéd elleni ügyben következő határozatot hozott: Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozata annak a rendelkezésnek mellőzésével, mely szerint az iratok az 1874: XXXIV. t.-c. 73. §-a alapján a kamara választmányához áttétetni rendeltettek, — helybenhagyatik. Indokok: Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozata azért hagyatott helyben, mert K. M. dr. ügyvéd a szegedi kir. it tábla elnökéhez 2,82/eln. 1904. sz. a. beadott panaszában a birói hatóság közegét sértő kifejezéseket nem megbízotti minőségben, hanem a vele szemben bélyeghiány miatt felvett leletet tárgyazó s ekként őt közvetlenül érdeklő saját ügyében használta s ennélfogva a jelen esetben az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazást nem nyerhet. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. As előző birtokváltozás közelsége cimén illetékleengedésnek a törvénytelen gyermek és édes anyjának atyja között létesült vagyonátruházásoknál is van helye. (2,108/904.) Házaknál az állandó adómentesség nem a bejelentés idejétől, hanem attól az időtől számítandó, amikor azok az állandó mentesség céljaira használatba vétetnek. (9,181/904. sz.) Kivonat a Budapesti KözlÖny-böl. Csődök : A lugosi tszéknél Szenderszky Ferenc, németbogsáni kereskedő ellen, bej. szept. 15, fsz. szept. 30, csb. Komjáthy Gyula dr., tg. Szörényi Arthur dr. — A Pápai Ipartestület bőripari szövetkezete, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja helybeli cég ellen, bej. okt. 16, fsz. nov. 8, csb. Mislay Sándor dr., tg. Hirsch Vilmos dr. — A mitrovicai tszéknél Steinitz Gyula ópáznai kereskedő ellen, bej. szept. 15, fsz. okt. 2, csb. Tomics János, tg. Tesics Radivoj dr. — A zombori tszéknél ifj. Knefély Lajos cservenkai kereskedő ellen, bej. szept 7, fsz. szept 30, csb. Markovyth Lajos di., tg. Knieszl Frigyes dr Pályázatok: A pozsonyi tszéknél birói áll. aug. 29, (185). — Az apatini jbitóságnál aljegyzői áll. aug. 29, (185). - A salgótarjáni jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 31, (187). — A tordai tszéknél aljegyzői áll. aug. 31 (187). — A beregszászi tszéknél birói áll. aug. 31, (187). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előjizetöinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhahmk. Dárda B. B. Pietlován— Pietlován (1,423/905. ca. Istvánfy) n. e. — Vaity—Bacsvanin (8,953/904 ea. Balázsovits) n. e. — A Tóth-féle bűnügyről legközelebb. — Miskolc F. S. dr. Dupcza—Serák érk. {,724/905. sz. a. ea Kovács Antal, n. e. — Kecskemét Gy. B. Hollósy -Faragó érk. 6,699/904. p. sz. a. ea. Illés K. okt. 20. hh Alföldre kívánkozó, felföldön levő albiróval bizonyos feltételek alatt cserélek. Cim a kiadóhivatalban. Dr. juris, jó gyakorlattal, irodai alkalmazást keres. Ritscher Samu dr. muraszombati ügyvéd némi gyakorlattal biró jelöltet keres. A közjegyzői teendőkben jártas állandó helyettest keresek f. é. szeptember elsejére. Egy segédet, aki a közjegyzői teendőkben tökéletesen jártas, azonnal fölveszek. Polgár József, kir. közjegyző Battonyán. Vidéken hat év óta önállóan működő ügyvéd közjegyzőhelyettesi vagy nagyobb ügyvédi irodában irodavezetői állást keres. Cime a kiadóhivatalban. V PAÜ>8 atBZVÍ*, TÁBjjAAÁG NYOMDÁM &UOWMTEX A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. KAlmán-utca 16 y„ Rudolf-rakpart 3.