A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 29. szám - A budapesti kir. itélőtábla 1904-ben. [8. r.]

A J a telekkönyvi rtás XIV. fejezete értelmében a bejegyzés érvény­telensége, vagy megszűnte okából a bekebelezés által nyilván­könyvi jogaiban sértett fél által támasztott kitörlési keresetek alapján rendelhető el ; - folyamodók pedig keresetüket ingatlan tulajdona és átírásra alkalmas okirat kiadása iránt indították, amely a fentiek szerint a telekkönyvben fel nem jegyezhető. A felfolvamodással élő azon kérelmének, hogy folyamodók a felfo­lyamodás költségeiben elmarasztaltassanak és hogy ezen költ­ségek ügyvédje javára vele szemben megállapittassanak, a kir. ítélőtábla helyt nem ad, mert telekkönyvi ügyekben költ­ségekben való marasztalásnak és költségek megállapításának nincs helye. A m. kir. Kúria (1905. május !)-én 1 ,fJ2'2. P. 1905. sz. alatt) következő végzési hozott: A másodbiróság végzése indokai alapján helybenhagyatik. A vagyonközösség megszüntetési pernek, mint nem ju nyilvankönyvi jog szerzésére irányulónak a feljegyzése, a kir. Kúria 11. szamu polg. döntvénye szerint kizárva nincs, tkvi akadály pedig fenn nem forog: ezeknél fogva a per feljegyzés iránt előterjesztett kérelemnek helyt kellett adni. A győri kir. ítélőtábla(1904. évi november "28-án 2,B97 1904. sz. a.), H. Imréné szül. Ag.-nek, Gy. I. ellen, perfeljegyzés iránt indított tkvi ügyben következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbíróság végzését megváltoztatja és a kemenesszt.péteri 442. számú tjkvben fele részben Gy. I. és fele részben H. I.-né sz. A. tulajdonául A-(-l sorsz. 99. hrsz. 50. ő. i. sz. a. bejegyzett ingatlanra H. L-né sz. A. felperes által Gy. I. ellen a szombathelyi kir. tszéknél 1901. augusztus 9-én 7,933. sz. a. beadott keresettel vagyonközösség megszüntetése és jár. iránt indított pert feljegyezni rendeli. indokok: Folyamodó kérvényéhez mellékelt 7,933/1904. p. számú keresettel igazolta, hogy ő a kemencsszentpéteri 76i számú tjkvből a kemenesszentpéteri 442. számú tjkvbe átvitt A-f-1 sor 99. hrsz. és 50. ő. i. sz. a. felvett ingatlanra nézve a közte és Gy. I. között fennálló vagyonközösség megszüntetése iránt pert tett folyamatba. Tekintettel arra, hogy a vagyonközösség megszüntetési pernek, mint nem uj nyilvánkönyvi jog szerzésere irányulónak a feljegyzése, a kir. Kúria 11. számú polgári döntvénve szerint kizárva nincs, tkvi akadály pedig fenn nem forog: ezek­nél fogva az elsőbiróság végzését meg kellett változtatni, s a per­feljegyzés iránt előterjesztett kérelemnek helyt kellett adni. A m. kir. Kúria (190"). április 26-án -187 1905. sz. a. követ­kező végzést hozott: A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A kereseti váltón látható forgatói névaláírást alperesnek kétségtelen névaláírásaival a kir, Kúria is összehasonlította és azok közt oly eltérést tapasztalt, hogy a kétségbe vont váltói aláírásnak alperestől való származása még abban az esetben sem volna megállapithato, ha a szakértők a tekintetben esetleg kedvező véleményt adnának. A dévai kir. törvényszék (1904. április 15-én 3,721 '.Mii. P. sz. a.) J. Z. dr. ügyvéd által képviselt «Boica Takárékpénztár részvénytársaság» felperesnek G. E. dr. ügyvéd által képviselt B. B. alperes ellen 190 K. tőke és jár. iránti ügyében következő ítéletet hozott: Ha B. Bálint alperes leteszi a következő esküt : «Kn B. Bálint esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy a kereseti váltót sem alá nem irtam, sem annak nevemben való aláírására senkit meg nem hatalmaztam. Isten engem ugy segél­jen !» ez esetre az 1,994 904. számú sommás végzés ezen alperes­sel szemben hatályon kivül helyeztetik, felperes ezen alperessel szemben keresetével elutasittatik. Ha alperes a most megítélt esküt le nem teszi az 1,994'904. számú sommás végzés hatályban tartá­sával köteleles Boicán 1903. évi október hó 2-án kelt 190 K. kiállított váltó alapján 190 K. tőkét, ennek 1904. évi február hó 2. napjától járó 6*/o kamatait 8 K. 35. f. óvási Vs°/<> váltódijat és sommás végzésben 19 K. 30 f. megállapított költséggel együtt 49 K. 30 f. perköltséget, még pedig a tőkét kamatokat. óvás és váltódijat a sommás végzésben kötelezett G. F. és B. A. alpere­sekkel egyetemlegesen 3 nap különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok : Alperes B. B. az 1,994 904. számú sommás végzés ellen kifogásokat adott be, védelmére előadta, hogy a kereseti váltót soha alá nem irta s annak nevében való aláírására senkit meg nem hatalmazott. Felperes a megtartott jegyzőkönyvi tár­gyalás rendjén azt vitatta, hogy a kereseti váltón látható alperesi aláirás magától alperestől származik,állítását G. F. váltókibocsájtóval és B. L. váltóelfogadóval, mint tanukkal kívánta igazolni, a bizo­nyítás eredménytelen volta esetében megkínálta alperest a tagadó esküvel. Alperes a bizonyítás elrendelését ellenezte, az aján­lott esküt elfogadta s azt letenni késznek ny ilatkozott. A kir. tör­vényszék a felperes által hivatkozott tanuk kihallgatását mellőzte, mert B. Á. a kereseti váltón mint elfogadó- szerepel s G. F. pedig, mint kibocsátó, de különben G. F., B. Á. férje s igy mind­ketten érdekelt személyek s igy amennyiben a felperes állítását igazolnák is, vallomásuknak érdekeltségüknél fogva bizonyitó erőt ( tulajdonítani amúgy sem lehetne. Tekintettel már most arra, hogy OG 115 a felperes által ajánlott s az alperes által elfogadott eskün kivül más bizonyíték nincs a felperes által ajánlott esküt alperesnek oda itélni, s a per kimenetelét az eskü le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. A kolozsvári kir. ítélőtábla (1904. június hó lő-én 2,519 904 P. sz. alatt) következőleg ítélt: Az elsőbiróság ítélete azzal a kiegészítéssel, hogy a meg­ítélt eskü letétele esetén az ügyiratoknak az eredeti váltóval együtt a bprts. 87. S-a értelmében a lévai kir. ügyészséghez leendő áttétele elrendeltetik, indokainál fogva és azért hagyatik helyben ; mert tekintettel a sommás eljárás 78. §-a utolsó bekezdésének rendelkezéseire, alperesnek a kereseti váltón lévő névaláírása, a sommás végzés kézbesítési ivén és a meghatalmazványon levő nem kifogásolt névaláírásaival e helyen gondosan összehasonlit­tatván, a tapasztalt eltéréseknél fogva, a kereseti váltón lévő alperesi névaláírás valódisága, minden kétséget kizárólag nem volt megállapítható; ennélfogva tekintettel arra, hogy az aláirás valódiságának igazolására felajánlott tanuk B. A. és G. F. mint váltó elfogadó és kibocsátó minőségben érdekelt tanuknak kihall­gatása alperes kifogása folytán mellőzendő volt arra nézve, hogy alperesnek a kereseti váltón lévő névaláírása hamis, más bizonyíték hiányában a váltó eljárás 20. ij. és pprts. 127. £ 1. pontja alapján az elsőbiróság helyesen ítélte oda az esküt alperes­nek és helyesen tette függővé a sommás végzés joghatályát annak le \agy le nem tételétől. Felperesi ügyvédnek munkadija megbí­zójával szemben 21 K. 30 f.-ben állapitatik meg. A m. kir. Kúria (1905. évi május hó 11-én 1,340 904. P. sz. alatt) következő ítéletet hozott: A másodbiróság ítélete az elsőbiróság ítéletére is kiható azzal a kiegészítéssel s illetve módosítással hagyatik helyben. Indokok: A másodbiróság ítélete a benne felhozott és az elsőbiróság Ítéletéből átvett indokok alapján és azért is helyben volt hagyandó, mert a kereseti váltón látható B. B-félc forgatói névaláírást alperesnek kétségtelen névaláírásaival a kir. Kúria is összehasonlította és azok közt oly eltérést tapasztalt, hogy két­ségbe vont váltói aláírásnak alperestől való származása még abban az esetben sem volna megállapítható, ha szakértők a tekintetben esetleg kedvező véleményt adnának, sőt felperes a szakértői szemlével való bizonyítást a tárgyalás során határozottan ellenezte, és igy a miatt, hogy az aláírások összehasonlítására nézve szak­értők meg nem hallgattattak, abból az okból sem panaszkodhatik A kereseti váltón látható kibocsátói aláírásért alperesnek a sommás végzés kézbesítési vevényen és a kifogásokhoz csatolt ügyvédi meghatalmazáson előforduló kétségtelen névaláírásaival a S. E. 78- §-a értelmében a kir. Kúria is összehasonlította és nem találta megállapíthatónak, hogy az összehasonlított név­aláírások minden kétséget kizárólag egy kéztől származnának, mert különben is a netalán megállapítható hasonlóság magában véve, egyéb támogató adat hiányában a tagadott névaláírás valódiságára nézve bizonyítékul el nem fogadható. A szabadkai kir. törvényszék (1904. évi július hó 30. nap­ján 13,099. sz. alatt.) N. I. ügyvéd által képviselt Almás járási takarékpénztár részvénytársaság felperesnek K. J. dr. ügyvéd által képviselt J. I. alperes ellen 520 korona tőke és jár. iránt képviselt ügyében következőleg ítélt: A kir. törvényszék e kifogások elutasítása mellett a 9,353/904­számú sommás végzést hatályában fenntartja és végrehajtás ter­hével arra kötelezi alperest, mint az almáson 1903. évi október hó 1. napján 520 koronáról kiállított kereseti váltó kibocsátóját, hogy a kereseti 520 korona tőkét ennek 1904. évi április hó 1. napjától járó 6°/0-'os kamatát, 8 korona 35 fillér óvási, »/s»/0 váltó dijat és 31 korona 95 fillér sommás végzéssel megállapított per­költséget a nem védekezett K. I. és B. É. alperesekkel egyetem­legesen, azonkívül saját személyében, még külön 54 korona perköltséget a felperesnek három nap alatt megfizessen. Indokok : Alperes kifogásaiban tagadta, hogy a kereseti váltót aláirta, vagy annak aláírásával mást megbízott volna, alperes az alá­irás valódiságának bizonyítására szakértői szemlét kért, annak nem sikerülése esetérc pedig esküvel kínálta meg alperest, ki ezt el is fogadta. Minthogy pedig a kihallgatott 3 szakértő egybehangzó véle­ménye szerint a kereseti váltón látható kibocsátói aláirás alperestől származik és minthogy a kereseti váltón lévő kibocsátói aláírásnak a 9,553. p. 904. sz. kézbesítési vevényen és az alperesi meghatal­mazáson látható kétségtelenül valódi aláírásokkal történt össze­hasonlítása után a bíróság is arra a meggyőződésre jutott, hogv a váltón levő kibocsátói aláirás alperes kezeirása ennélfogva az eskü mellőzésével a kifogásokat elutasítani a sommás végzés hatályában fenntartani és alperest a váltótörvény 7. és. 91. valamint a polg. törv. rendt. 251. és a váltóeljárási rendelet 2. §-a alapján a rendelkező rész szerint kötelezni kellett. A szegedi kir. Ítélőtábla (1904. évi október hó 26-án) követ­kezőleg ítélt: Az elsőbiróság Ítélete megváltoztattatik s alperes a 9,353 '."'I sz. sommás végzés hatályban tartása mellett abban az esetben köteleztetik arra, hogy mint az Almáson 1903. évi október hó 1-én 520 koronáról kiállított kereseti váltó kibocsátója 520 korona tőkét, ezután 1904. évi április hó 1-töl járó 6°/0 kamatot, 8 korona 35 fillér óvási, V/o váltódijat és a 31 korona 95 fillér sommás I végzésbeli költség beszámításával 85 korona 95 fillér perköltséget 3 nap és végrehajtás terhe alatt fizessen a felperesnek, hanem tesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom