A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 28. szám - A hajótulajdonos magánjogi felelősségének korlátozásai. [2.]

112 A JOG scn fordította le az elnök részéről feltéve volt kérdést s ily téves fordításban tartotta a vádlott elé az elnöki kérdést s következésképijén nincs törvényes alapja a védő azon állításának, hogy a tolmács önállóan intézett kérdést a vádlotthoz; mert különben is a fötárgyalási jegyzőkönyv szerint a kérdés a vádlottnak a semmisségi panasz bejelentése után újból feltétetett, s nv.után erre vonatkozólag a védő részéről nem tétetett észrevétel vagy kifogás, nem szenvedhet kétséget, hogy a kérdés újból már helyes fordításban tétetett fel s igy a semmisségi panasz tárgytalanná vált s egyszersmind nyilvánvaló, hogy a panaszolt alaki sérelem az ítéletre nem volt befolyással. Továbbá B. János vádlottnak védője a főtárgyaláson a B. P. 384. §-ának 9-ik pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert az esküdtbíróság azt az indítványát, hogy nevezett vádlottra nézve az öntudatlanságra és elmezavana, mint a B. P. K. 76. í?-a szerint a beszámithatóságot kizáró okra külön kérdés intéztessék az esküdtekhez és hogy az együttes vagy külön elkövetésre különkülön létessenek fel a kérdések, — elutasította — és eme semmisségi panaszát az írásbeli indokokban a BP. 427. ^-ának 4-ik pontjára is alapította. Minthogy azonban B. János vádlott azt, hogy a tett elkövetésekor öntudatlan állapotban volt, vagy elmetehetsége meg volt zavarva, nem állította, e tekintetben a főtárgyalás folyamán semmi adat nem merült fel és a védő a javaslatba hozotté vonatkozású kérdésnél semmi tényt sem jelölt meg, amelyre a kérdést alapította s igy az esküdtbíróság a kérdés feltevését az emiitett beszámithatóságot kizáró okra nézve, — a B. P. 324., 347,, 355. és 358. §-ainak egybevetett rendelkezésére való tekintettel, — a BP. 361. §-a alapján a törvényből merített okból tagadta meg; minthogy továbbá az esküdtbíróság a B. P. 355. i;-a rendelkezésének megfelelően szerkesztette és tette fel a B. János vádlottra vonatkozóan II. csoportbeli 1. főkérdést — amidőn abba az együttes és a külön elkövetést mint a v d szerint alkalmazandó törvényben meghatározott tényelemeket bele vette és azokra nézve nem tett fel külön kérdéseket s igy az esküdtbíróság a védőnek ez irányú indítványát a BP. 361. >?"a alapján szintén törvényből merített okból utasította el, de egyébként is kétségtelen, hogy az a vádlott érdekeinek sérelmével nem járt; ezeknél fogva a B. P. 384. §. 9., illetve 427. §. 4. pontjára alapított semmisségi panaszok is mint alaptalanok, a B. P. 437. ij-ának negyedik bekezdése értelmében elutasitandók voltak. A B. Pamfilie vádlottnak védője által, az esküdtbiróságnak azon végzése ellen bejelentett felfolyamodás, amelylyel a főtárgyalás folyamán bejelentett semmiségi panasza visszautasittatott, mint a törvényben kizárt a B. P. 434. §-ának 3. bekezdése értelmében visszautasítandó volt, mert a B. P. 337. §-ához képest alkalmazandó 300. §-a szerint a törvényszéknek, mint esküdtbiróságnak a főtárgyalás folyamán hozott határozata ellen felfolyamodásnak nincs helye s igy a fennebb megjelölt felfolyamodás a törvényben ki van zárva. A kir. ügyész által a B. P. 385. §. 3. pontjára alapított semmisségi panasznak figyelembe vétele mellőzendő volt, mert azt a koronaügyész a mai napon tartott nyilvános tárgyaláson visszavonta. A vádlottak és védőiknek az írásbeli indokokban a B. P. 385. §. "2. pontjára alapított semmisségi panaszai, mint elkésettek a B. P. 434. if-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasitandók voltak; mert a B. P. 387., 391. és 430. $-ainak egybevetett értelme szerint a semmiségi panaszok az ítélet kihirdetésekor a semmisségi ok világos megjelölésével jelentendök be s igy azok az írásbeli indokolásban más semmisségi okokra kiterjeszthetők nem lévén, a semmisségi panaszok az Írásbeli indokolásban a B. P. 385. §. 2. pontja alapján már elkésve használtattak. A vádlottaknak és védőiknek a B. P. 385. §. 3. pontja alapján használt semmisségi panaszai mint a törvényben kizártak a B. I' 134. >j-ának harmadik bekezdése értelmében visszautmsitandók voltak, mert az esküdtbíróság s vádlottak büntetéseit a Btk. 92. fcj-ának alkalmazásával szabta ki, a Btk. 92. ij-ának fokozottabb mértékben való alkalmazása végett pedig semmiségi panasz nem érvényesíthető s igy a vádlottaknak és védőiknek a B. P. 385. §. 3. pontja alapján használt semmisségi panaszai a törvényben ki vannak zárva. A B. János vádlottnak és védőjének a B. P. 385. §. 1. b) pontja alapján használt semmisségi panaszai mint alaptalanok, a B. P. 437. t?-ának negyedik bekezdése értelmében elutasitandók voltak; mert az utóbb idézett szakasz első bekezdése szerint a kir. Kúria határozatának hozásánál az esküdtbíróság által valóknak elfogadott tények veendők alapul, az esküdtbíróság által B. János vádlottra nézve az esküdtek álltai a hozzájuk intézett II. csoportbei I I. főkérdésre hozott határozata alapján valóknak elfogadott azok a tények pedig, hogy B. János vádlott 1904. évi október hó 29-én Siuna község «Dumbrovica» nevü határrészében B. Pamfilie I. rendű vádlottal együttesen, vagy e nélkül M. Miklóst előre meg nem fontolt ölési szándékkal bottal a fejére és a test egyéb részeire intézett ütésekkel megölte, a BTK. 279. g-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettének és az abban való a BTK. 70. §-a szerinti tettességnek alkotó elemeit kimerítik s igy a minősités kérdésében az esküdtbíróság a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen. Végül ugyancsak a B. P. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében, mint alaptalanok, elutasitandók voltak, B. János vádlottnak és védőjének a B. P. 385. §. 1. c) pontja alapján a nevezett vádlottra nézve a beszámithatóságot kizáró okot képező jogos védelem meg nem állapítása miatt használt semmisségi panaszai is, mert a B. P. 358. és 359. §-ai szerint a beszámithatóságot és büntethetőséget kizáró okok fenn vagy fenn nem forgására nézve a határozathozás az esküdtek hatáskörébe tartozik, a jelen esetben pedig az esküdtek a II. csoportbeli 2. és 3. (külön) kérdésekre hozott határozatok szerint, B. János vádlott javára nem állapították meg sem a beszámítást kizáró, a K. T. L. 79. §-ában meghatározott jogos védelem fennforgását, sem a jogos védelemnek nem büntethető tulhágását s igy az esküdtbíróság ebben a kérdésben nem alkalmazta tévesen a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok pedig nem észleltetett. Fegyelmi ügyekben. Fegyelmi biróság határozatának pusztán indokolása ellen a panaszlott ügyvéd felebbezéssel csak azon esetben élhet, ha az indokolás oly kijelentést tartalmaz, mely a felebbező félre nézve joghátránynyal jár. Az ezzel ellenkező esetben használt felebbezés visszautasítandó. A m. kir. Kúria (1905. május 20-án 47/1905. k. fegy. sz. a. P. L. dr. szabadkai ügyvéd elleni fegyelmi ügyben) következő határozatot hozott: Panaszlott felebbezése visszautasittatik, az elsőfokú fegyelmi biróság határozata csakis a kir. ügyész felebbezése következtében vizsgáltatik meg, és a felebbezett határozat megváltoztatásával P. I.. dr. ügyvéd, az 1887: XXVIII. t.-c. 3. §-ában meghatározott, és eszerint minősülő azáltal elkövetett fegyelmi vétség miatt, hogy a szabadkai kir. törvényszékkel szemben az általa megbízotti minőségben beadott felebbezésben az alább megjelölt sértő kifejezéseket használta, a vizsgálat mellőzésével vád alá helyeztetik és az elsőfokú fegyelmi biróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok : Panaszlott P L. dr. ügyvédnek felebbezése visszautasítandó volt, mert a bírói határozatok indokolása ellen felebbczésnek rendszerint helye nincs, s ez csak abban az esetben fogadható el, ha az indokolás a felebbező fél jogaira nézve sérelmes kijelentést tartalmaz, ami azonban a jelen esetben fenn nem forog, mert az, hogy a panaszlottnak ezúttal szóban forgó kifejezése a jó Ízlést sértőnek mondatik, reá mi joghátránynyal sem jár. Az elsőfokú fegyelmi bíróságnak az eljárást megszüntető határozata azért változtatott meg, mert a felterjesztett bünügyiratok között levő, a G. János elleni bűnügyben, a szabadkai kir. tszéknek 1904. évi január hó 8. napján 16''1904. B. sz. a. hozott ítélete ellen P. L. dr. ügyvéd, mint a vádlott védője által 478/904. B. sz. a. beadott felebbezésben félreérthetetlenül az eljárt kir. tszékkel szemben használt az a kifejezés, «hogy ez égbekiáltó absurdilás, azt csak oly birák nem látják, a kik a jogunk legelemibb elemeit vagy nem ismerik, vagy soha nem is fogják ismerni". A fennebb idézett törvény szakaszban meghatározott fegyelmi vétség jelenségeit mutatja. A panaszlott nyilatkozataiban és az elöfekvö iratokban foglaltak további vizsgálat megejtését szükségtelenné tevén, ennek mellőzésével a vád alá helyezés iránt hozott határozat indokolt. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A besztercebányai tszéknél Bellovics Ferenc és neje mosód cég ellen, hej. szept 2, fsz. szept. 28, csb Lehoczky István, tg. Turcsányi Ödön. A karánsebesi tszéknél Müller testvérek orsovai cég ellen, bej. szept. 2ö, fsz szept. 30, csb. Mészáros Gyula, tg. Politzer Ármin dr. — A szolnoki tszéknél Tóth Ferenc mezőtúri kereskedő ellen, bej aug. 12, fsz. aug. 19, csb. Kemény Zoltán dr, tg. Bordáss Miklós dr. — A szabadkai tszéknél Steiner Simon bácsalmási kereskedő ellen, bej. aug. 1, fsz. aug. i, csb. Kindris Gábor, tg. Kardos Jakab dr — Á tordai tszéknél Undy Domokos helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 12, fsz aug. 28, csb. Biró Kálmán dr, tg Moldován Valér dr. — A veszprémi tszéknél Böhm József helybeli cég ellen, bej. aug. 18, fsz. szept. 13, csb. Misley Sándor dr. tg. Tarczy Dezső. — A rimaszombati tszéknél Klein Samu rozsnyói kereskedő ellen, bej aug. 7, fsz. szept. ó, csb. Velesz Ferenc, tg. Pósch József dr. Pályázatok: A besztercei tszéknél aljegyzői áll. jul. 19 (150). — A miskolci tszéknél aljegyzői áll. jul. 21 (152). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Dárda N. K. dr. Zsivits—Dorits érk. Í-.7Ö0 9(15. sz. a. ea. Lallosevics, n. e. — Sachs Schuksz, érk. 2,473 905. sz. a. ea Fráter, n. e. — Balog—Géczi érk. 2,498/905. sz a. ea. Pecháta, u. e. — Kovács— Miszár érk. 2, 25/901. sz. a. ea. Gyárfás, n. e. Jászapáti V. S. dr. Kátai— Kátai érk 3,038/905. sz. a. ea. Egry n. e. — Hajnal—Szegedi érk 1,793/905. sz. a. ea. Fráter, n. e — Kocsis—Adám érk 7,555/904. sz. a. e. Debreczenyi n. e. -- Mészáros - Mészáros érk. 3.191/904. sz. a ea. Bene, n. e. Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Baló -Gyenge nem érk. Miskolc Sz. G. Szeghö-Várady érk. 3,637/904. sz. a ea. Istvánffy, n. e. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V-, Kálmán-utca 16. V„ Rudolf-rakpart 3 PALLA6 RtaivtMY TÁRSASÁG NYOMDÁM BUGWESTEH.