A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 28. szám - A hajótulajdonos magánjogi felelősségének korlátozásai. [2.]

A JOG 215 a méltányosságot kell venni, azt kell mérlegelni vájjon a szándékolt intézkedés nyújtotta kedvezést megéri-e az a közgazdasági haszon, amelyet attól várunk. De természetesen az emiitett politikai és gazdasági jelenségek mellett a jogszabály megalkotásánál figyelemmel kell lenni a magánjogi elvekre s az említett jelenségek éppen az általános elvektői való eltérés indokolására használhatók fel. A jelenkorban a hajótulajdonos felelőssége valamennyi jog által ugy van szabályozva, hogy lényegében mindenütt a hajótulajdonos felelőssége korlátolt azon károkért, amelyeket a hajószemélyzet vétkes cselekménye okoz, és azon szerződésekből kifolyólag, amelyeknek teljesítése a hajóparancsnok törvényes hatáskörébe tartozik. Négy jogrendszerbe sorozhatok az e kérdésben érvényes jogszabályok : /. Német rendszer. A hajótulajdonos személyesen nem felelős, hanem csakis a hajó és fuvardíj erejéig. Az igénynyel bíró hitelezők: a hajó-hitelezők a hajóra és a fuvardíjra elsőbbségi igénynyel (Vorzugsrecht) bírnak ; de ezen hajóhitelezők mellett még más hajóhitelezóknek is van elsőbbségi igénye. Ezt a rendszert eltogadta a dán, a svéd és a norvég. II. Francia rendszer. Elvileg a hajótulajdonos szermélyesen nem felelős; azonban módjában áll a hajónak a fuvardíjnak temészetbeni átengedésével (Abandon) a személyes felelősség alól ma^át megváltani. Ezt a rendszert elfogadta a német és a skandináv tengerjogok kivételével, valamennyi kontinentális állam és a délamerikai államok tengerjoga. A károsultak vagyis a hitelezők e jogrendszerben is bírnak elsőbbségi igénnyel (privile^e) azonban ez az elsőbbségi igény a különböző nemzeti jogokban eltérően van szabályozva. III. Angol rendszer. Elvileg a hajótulajdonos személyesen felelős. Azonban e felelősség némely esetben teljese n meg van szüntetve (Merchant Shipping Act 1894. Art. 502), más esetekben korlátozva van a hajéinak az illető cselekmény beállta előtti értékének valószínű (vélelmezett) értékéhez képest; ez az érték akként van fixirozva, hogy a hajótulajdonos a hajó minden tonnája után árukban okozott károkért nyolc angol fontot, személyekben okozott sérülésekért tizenöt angol fontot tartozik fizetni. (Merchant Shipping Act. 1894. Art. 500). A károsult (hitelező) elsőbbségi igénynyel (lieu) bír, amely más hitelezők elsőbbségi igényével (lieus) konkurrál. //' Bszakamei ikai rendszer. A hajótulajdonos felelőssége a hajói a és a fuvardíjra van korlátozva, de eztn felelőssége alól a hajó és fuvardíj természetbeni átengedésével (abandon) megválthatja magát. Az elsőbbségi igények tekintetében az angol rendszert követi. Végül közöljük az amsterdami kongresszus vonatkozó határozatait, amelyekből kitűnik, miként fonta Kompromissumba az uralkodó jogrendszereket. Az amsterdami kongresszusi határozat. I. CIKK. a hajótulajdonos felelősségének mértéke minden ut tekintetében korlátozva van. a\ A hajóra vagy annak az utazás befejezése utáni értékére, — a hajótulajdonos szabael választása szerint. 0) az illető egész utazásért járó tiszta (nettó) fuvardíjra ; c) a hajó összeütközése vagy más veszély által előidézett nagy haje>kár (havaria) esetén a hajótulajdonosnak törvényesen járó kártérítési összeg erejéig, amelyből azonban levonandók azok a kiadások, amelyek a hajó utazásának befejezése céljából a hajó kijavítására és felszerelésére fordíttattak. [V. CIKK. Joga van a hajótulajdonosnak az í. cikkben meghatározott felelőssége alól magát megváltania azzal, hogy a hajó minden bruttó tonnája után kártérítésképpen nyolc angol fontot fizet. HL Egyesménytervezét a hajótulajdonos felelősségének korlátozásáról. I. cikk. Ha a hajótulajdonos, nemzeti joga szabályai szerint, felelős a hajóparancsnok és személyzet cselekményeiért, vagy a hajóparancsnok által a törvényes korlátok közt kötött szerződéseiért, ezen felelősség mértéke minden egyes üt tekintetében a következőképpen van korlátozva : a) A hajóra, — vagy annak az utazás befejezése utáni értéke erejéig, — a hajótulajdonos szabad választása szerint. b) Az illető egész utért járó tiszta fuvardíj erejéig. c) A hajó összeütközése vagy más veszély által előidézett nagy havaria esetén a hajótulajdonosnak törvényesen járó kártérítési összeg erejéig, amelyből azonban levonandó az a kiadás, amely a hajó utjának befejezése céljából a hajó kijavítására — felszerelésére fordíttatott. A hitelezők joga nem érinti a hajótulajdonosnak a biztosító elleni igényeit. Tiszta fuvardíj alatt értendő: a bruttó fuvardíj és a személyszállítási dij összege — még ha előre lett is volna fizetve — amely összegből levonandó a hajó üzemi költsége. A hajó utja befejezettnek akkor tekinthető, ha a berakodott és a kötelezettség keletkezése időpontjában az árulajstromba bevezetett áru és a hajón levő utasok rendeltetésszerűen partra szállíttattak; folytatólagos kötelezettség (azaz njabb vétkességből származó ujabb kötelezettség) esetén pedig, amikoi az összes áruk és utasok partra szállíttattak. Ha a hajónak sem rakománya sem utasa nincs, ugy utja a legelső kikötőben, amelyben horgonyt vetett, tekintendő befejezettnek, s illetve abban a kikötőben, amelyben éppen horgonyozik. //. cikk. Az esetben, ha a hajó tulajdonosa a hajó természetbeni átengedését (abandonálását) választotta, azonban ezt esak a hajó utjának befejezése után bizonyos idő múlva teljesiti, ugy csak azzal az értékösszeggel szabadul, ameiylyel a hajó a természetbeni átengedés felajánlása pillanatában bírt, azonban felelős marad azon különbözeti összegért, amely a hajóértékében az abandonálás felajánlása idejétől a kötelezettség teljesítése időpontjáig előállott. III. cikk. A cikkben meghatározott esetben, ugy abban, amelyben a tulajdonos azon értékének fizetését választaná, ameiylyel az az utazás végén bír: a becslés az utazás befejezése után az előbb jelentkező fél kérelmére kontradictorius tárgyalás utján történik a másik fél kellő értesítése után. IV. cikk. Joga van a hajótulajdonosnak az 1. cikkben meghatározott szavatossága alól megváltania magát azzal, he>gy a hajó minden bruttó tonnája után 8 angol fontot fizet kártérítésképpen. V. cikk Ha a hajó vagy a fuvardíjra vonatkozólag olyan előjoggal biró hitelezők vannak, akikkel szemben a hajótulajdonos korlátolt felelőssége ki nem terjed, •— a hajótulajdonos személyesen van kötelezve az ilyen hitelezők követelését készpénzben kielégíteni és a hitelezők által felszámított végösszeg képezi a hajótulajdonos felelősségének mértékét. VI. cikk. Az előbbi cikkben korlátolt felelősség kiterjed azon szerződésekre, amelyeket a hajótulajdonos kötött, ha annak teljesítése a hajóparancsnokának törvényes kötelessége, nem téve különbséget, hogy a szerződésszegés a hajószemélyzet vétkességéből keletkezett; egyedüli kivétel a hajótulajdonos személyes vétkessége. A csatornákban, a rakodó parton vagy más ingatlan tárgyakban, valamint a tengerből kifogott tárgyakban okozott károkra a korlátolt felelősség hasonlóképpen kiterjed. De nem terjed ki a hajóparancsnok és a hajószemélyzet bérére. VII. cikk. Nem nyer alkalmazázt e szabályzat, ha az alkalmazandó jog szerint a dologi kártérítés kérdésében megállapított korláte>lt felelősség a személyekben okozott kártérítési kötelezettség mértékétől eltér. (Folytatása következik.) Belföld. Lányi mint jogász és mint politikeis. Lapunk egyik szerkesztője az uj igazságügyminisztei t, kineveztetése alkalmából, mint elsőrangú jogászt üdvözölte ugyan, de félreértések elkerülése végett ki kell nyilatkoztatnunk, hogy e kineveztetés politikai és alkotmányossági oldalát tekintve álláspontunk a budapesti ügyvédi kamarának, valamint a vidéki kamarák nagy többségének álláspontjával azonos. Az ügyvédek és a kormány. A győri ügyvédi kamara választmánya m. hó íiO-án tartott ülésében csatlakozott azokhoz a kamarákhoz, amelyek állást foglaltak az uj kormány ellen. Az igazságügyminister leiratára, amelyben kinevezését bejelenti, a kamara a következő érdekes választ küldte a miniszternek: Nagyméltóságod 1905. június hó 20-án 0,562/905. 1. ü. E. szám alatt kelt leiratát kamaránk választmánya 1905. június hó :j0-án tartott ülésében kellő megfontolás tárgyává tevén, beható komoly tanácskozás után, mély sajnálattal és hazafias aggodalommal vette tudomásul, hogy ö császári és apostoli királyi felsége excellenciádat oly kormány tagjává nevezte ki, amely ő felsége kormánya ugyan, de nem egyszersmind a nemzeté, amely hazánkban az alkotmányellenes kormányzást lehetővé teszi s amelynek léte alkotmányunkkal, a felelős parlamenti kormányrendszerrel legjobb megyyőződésünk szerint ellenkezik, Ősi alkotmányunk: hazánk legdrágább kincse, a magyar nemzet fönnállásának egyik legfőbb biztositéka, amelyért őseink életüket és I vagyonukat nemcsak kockáztatták, hanem föl is áldozták, vérüket ! ontották, a legnagyobb küzdelmeket folytatták, amely nélkül