A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 26. szám - A budapesti kir. itélőtábla működése 1904-ben. [7. r.]

104 A JOG Az a körülmény egymagában, hogy a vevő a vétel alkalmából a próbacséplésnél előállított árpát megtekintette s abból mintát vett, nem állapítja meg a mustra szerinti vétel fenforgasát. (M. kir. Kúria. 1,527/1904. — 1905. március 14.) A csendes társ a számadásra való jogosultság tekintetében a betéti társaság kültagjaival és a közkereseti társaság beltagjaival egy tekintet alá esik. Nem bír azonban ezeknél több joggal. Következésképpen a közkereseti társaságban levő csendes társ a többi tagoktól nem követelheti a perrendtartás által szabályozott «számadás» eszközlését, hanem csak ahhoz van joga, hogy a társasági ügyek menetéről személyesen tudomást szerezzen, e végből az üzlet helyiségeiben megjelenhessen, a társaség kereskedelmi könyveit és Írásait megtekinthesse, s azok alapján saját tájékozására mérleget készíthessen. (M. kir. Kúria. 599/1904. — 190 3. március 13.) Magyarországnak Szerbiával kötött, érvényben levő kereskedelmi szerződései a két állam között részvénytársaságok, illetve fiókjaik felállítása tekintetében teljes visszonosságot állapítanak meg. (Budapesti kir. Ítélőtábla 416. V/1905. — 1905. március 8.) Bűnügyekben. A B. P. 390 és 430-ik §-ainak egybevetett értelme szerint a semmisségi ok, amelyre a semmisségi panasz alapittatik, világosan megjelölendő ; a Bp. 385-ik i> ának 1-ső pontjára való hivatkozás azonban még a fenebbi kijelentéssel sem felel meg a törvény azon rendelkezésének, mert a bűnösség kérdése, mint a bizonyítás körébe tartozó ténybeli körülmény, a Bp. valamely szakaszában meghatározott semmisségi okot nem képez ; valamely más, a Bp. 385-ik teának 1-ső pontja alá vonható semmisségi ok pedig, a bejelentéssel a vádlott védekezésére való figyelem mellett sincs feltüntetve : a Bp. 385. íj-ának 1. pontjára való puszta hivatkozással a semmisségi panasz oka azért nem tekint hetö megjelöltnek, mivel a panasz alapján a beszámithatóságot, a bűnvádi eljárás meginditását, vagy a büntethetőséget kizáró, több semmisségi ok érvényesíthető; a vádlott s védő pedig ezek közül azt, amelyikre semmisségi panaszukat alapítani kívánják, meg nem jelölték, de sőt ily ok a vádlott védelmére való figyelem mellett sincs feltüntetve. A m. kir. Kúria (1905. április 17-én 2,828/1905. B. sz. a.) jogtalan elsajátítás vétsége miatt vádolt ifj. B. György elleni ügyben, következő végzést hozott: A semmisségi panaszok visszautasittatnak. Indokok: A kir. tszéknek másodfokban hozott Ítélete ellen a vádlott s védője azért jelentettek be a Bp. 385. §-ának 1-sö' és c) pontjai alapján semmisségi panaszt, <mert vádlott nem bűnös». Minthogy a Bp. 390. és 430. §-ainak egybevetett értelme szerint a semmisségi ok, melyre a semmisségi panasz alapittatik, világosan megjelölendő; a Bp. 385. g-ának 1-sö pontjára való hivatkozás azonban még a fennebbi kijelentéssel sem felel meg a törvény azon rendelkezésének, mert a bűnösség kérdése, mint a bizonyítás körébe, tartozó ténybeli körülmény, a Bp. valamely szakaszában meghatározott semmisségi okot nem képez; valamely más, a Bp. 385. §-ában 1-sŐ pontja alá vonható semmisségi ok pedig a bejelentéssel a vádlott védekezésére való figyelem mellett sincs feltüntetve; minthogy továbbá a Bp. 385. §-ának 1. pontjára való puszta hivatkozással a semmisségi panasz oka azért nem tekinthető megjelöltnek, mivel a panasz alapján a beszámithatóságot, a bűnvádi eljárás meginditását vagy a büntethetőséget kizáró, több semmisségi ok érvényesíthető ; a vádlott s védője pedig ezek közül azt, amelyikre semmisségi panaszukat alapítani kívánják, meg nem jelölték, de sőt ily ok a vádlott védelmére való figyelem mellett sincs feltüntetve: ezeknél fogva a semmisségi panaszokat, mint a semmisségi ok megjelölése nélkül használtakat, a Bp. 434. §-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasítani kellett. Vádlott a btkv. 310. §. 1. pontjába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében mondatott ki bűnösnek, mert jóllehet sem nem orvos, sem nem fogorvos s így az ahhoz megkívánt szakismeretekkel nem bír, sértett fogát 60 fillérért kihúzta, miközben nevezett alsó állkapcsának darabos törését és ennek folytán a csonthártya gyuladását idézte elő, mely testi sérülés 16 nap alatt gyógyult. A btkv. 61. §-a szerint a bűnjelt maga az a bíróság kobozza el, amely a bűnösség kérdésében itél s nem hagyja meg másnak, hogy az az elkobzást teljesítse. (A m. kir. Kúria 1905. ápr. 13. 3.0J1. SZ. a.) \ Vádlott nem volt tagja a bukott cégnek s ez okból a vétkes bukás tettesének nem tekinthető, de mint az üzlet vezetője, mulasztásaival a btkv. 416. S-ának 2., 3., 4. pontjaiban meghatározott vétkes bukás vétségének elkövetését előmozdította, ennélfogva nevezett vádlott e vétségben csupán mint bűnsegéd, nem pedig tettesként bűnös. (A m. kir. Kúria 1905. márc. 30. 2,981. sz. a.) A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Örökösödési és hagyományi bizonyítvány kiadása esetén a hagyaték után járó illeték, az örökhagyó halála napjától számitott ót év alatt elévül. (16,342/904. sz.) Telekkönyvileg feltüntetett gyógyszertári gyökösjogok, habár azok az ingatlannal együtt képezik is az átruházás tárgyát, mint ingóságok illetékezendök. (24,570/903. sz.) Kiliázasitási és temetkezési egyleteket a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézett beadványaikra nézve a bélyegmentesség nem illeti meg. (17,272/904. sz.) / 'adászati jövedéki kihágási esetekben az a három évi idő, ameddig a vadászati jegy elnyerése iránti bejelentés láttamozása megtagadandó, a kiszabott birság lefizetésének időpontjától számítandó. (6,724/901. sz.) A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelem után járó általános jövedelmi pótadó, — oly esetben, midőn az adóköteles félnek többrendbeli iizlete vagy haszonhajtó foglalkozása van — nem az egyes üzletek és foglalkozások külön-külön megadóztatott jövedelme, hanem az üzletek és foglalkozások kereseti adó alá vont összjövedelme irtán vetendő ki. (3,781/9(14. A szóvetkezetek az általuk kibocsátott részjegyek (tagsági jegyek), úgyszintén az ezek alapján kifizetett kamatok vagy osztalékok után, kivéve az illetékdijjegyzék 89. tétel XII. c) pontja alatt bélyegmentességben részesülő szövetkezeteket, az illetékdijjegyzék 89. tétel IX. pontja értelmében járó II. fokozat szerinti illetéket szintén készpénzben tartoznak megfizetni. (16,000/904. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A lugosi tszéknél Fried Dávid helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 17, fsz. jul 24, csb. Bok Bernát dr., tg. Dezsényi Alfréd dr. — A veszprémi tszéknél Deutsch P. Mihály pápái cég ellen, bej. jul. 5, fsz. jul 19, csb. Misley Sándor dr., tg. Herzog Manó dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Garai Frigyes helybeli cég ellen, bej. jul. 18, fsz. aug. 17, csl). Beck Károly dr., tg. Lamberger József dr. — Az aradi tszéknél Tapolcsányi Gyula helybeli örökhagyó javaira, bej. jul. 13, fsz. jul. 31, csb. Heller Mór dr., tg. Köpf János dr. — A miskolci tszéknél Mann Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 14, fsz. okt. 13, csb. Gallovich István, tg. Neumann Imre dr. — A gyulai tszéknél Szalóki Lajos egyéni cég ellen, bej. aug. 16, sz. szept. 13, csb. Pop Aurél, tg. Chnstian Kálmán dr. — A szabadkai tszéknél Janovják József adai kereskedő ellen, bej. jul. 15, fsz. aug. 2, csb. Vumlris Gábor dr., tg. Stein Adolf dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Reinisch testvérek helybeli cég ellen. bej. jul. 18, fsz. aug 17, csb. Nitsche Győző dr., tg. Venzel Árpád. — A debreceni tszéknél Guttmann C. és íársa helybeli cég ellen bej. jul. 31, fsz. aug. 24, csb. Üdényi Nándor dr., tg. Lukács Emil dr. Pályázatok : A mócsi jbiróságnál jegyzői áll. jul. 1 (136) — A sziráki jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 1 (136) — A nagybereznai jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 2 (137) — A nagybecskereki jbiróságnál albiroi áll. jul. 2 (137) — A nagybecskereki tszéknél albirói áll. jul. 2 (137) Az eperjesi tszéknél aljegyzői áll. jul. 2 (137) — A szikszói jbiróságnál birói áll. jul. 2 (137) — A hódmezővásárhelyi jbiróságnál albirói áll. jul. 2 (137). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Derecske L. I. dr. 9 986/904. p. sz. jun. (i. hh. ea. Pecháta. — Déva Sch. Zs. dr. Lajler—Lajler n. e. — Gyöngyös B. J. dr. Ferencsik—Ferencsik érk. 1,798/905. sz. a. ea. Förster, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Közjegyzősegéd, aki jelenleg is alkalmazásban áll, német nyelvet tökéletesen, román nyelvet némileg értő, tíz évi gyakorlattal rendelkezik, önálló munkára képes, hagyatéki tárgyalásokat, okiratok felvételét végzi, tkvi ügyekben kellő jártassággal bír, október l-re nagyobb városi, esetleg vidéki közjegyzői irodába leendő alkalmazásra ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, aki a tót nyelvet is birja s akinek az ügyvédjelölti teendőkben némi gyakorlata van, alkalmazást nyer Szilárd Samu dr. ügyvédnél Léván. p*u_»e aíszvítu TÁMAAAO NYOWDÁJ* BUDAPESTEK. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.