A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 24. szám - Fiat lux. Fénykévék polg. törvénykezésünknek sz. fővárosunkban tapasztalt állapotaira. Írta Toldy Géza dr. budapesti ügyvéd. Budapest, 1905. Patria irod. vállalat. 216 l. [Könyvismertetés][1. r.]

96 A JOG Indokok: Az alapperben felperes abból az okból lett pervesztes, mert a váltó kiállításánál alperes kényszer alatt állott és mert a váltó megovatolása igazolva nem volt. Felperesnek az ítélettel szemben az annak alapjául szolgáló és felhozott tények megcáfolása állott az uj per kedvező' kimenetele érdekében kötelességében, felperes azonban e tényeket nem döntötte meg. Igazolta ugyan, hogy az óvást kellő időben felvetette, de arra, hogy az alapperbeli ítéletben döntő sulykai bírónak elfogadott kényszer fenn nem forgott, perrendszerü bizonyítékot fel sem ajánlott; egyszerű tagadással vagy saját főesküvel, midőn alperes is saját tényében van, az alapperbeli ítélet meg nem dönthető; a kihallgatott tanuk pedig az aláírásnál jelen sem voltak, s felperesi képviselőnek mint tanúnak az a vallomása, hogy alperes a váltó követelés fennállását a kifogások beadása után beismerte, hasonlólag nem cáfolja meg azt az alapperbeli ítéleti indokban megállapított tényállást, hogy alperes a váltó aláírására, a rendőrközeg által, letartóztatás fenyegetése folytán előidézett kényszer hatása alatt állott, — ha pedig e kényszer fennforgott, a váltó nyilatkozat alperesre nézve váltói kötelezettséget akkor sem állapit meg, ha utóbb a váltó tartozást bc is ismerte. A m. kir. Kúria (1905. ápril. 14-én 1,385/1904. v. sz. a.) következően itélt: A másodbiróság ítélete helyben hagyatik, felhozott indokai alapján, és azért, mert felperes teljesen pervesztes lévén, a perköltségben történt elmarasztalása az 1868. évi LIV. t.-c. 251. §-án alapszik. Bűnügyekben. A győri kir. Ítélőtábla 5. számú büntetőjogi teljesülési döntvénye. Abban az esetben, amikor a kir. Ítélőtábla, mint jövedéki büntető biróság, az 1883 : XLIV. t.-c. 100. %-ában meghatározott kihágás tekintetében, a 106. §. értelmében felmentő ítéletet hoz, de ugy tapasztalja, hogy a 101. §-ba7i meghatározott kisebb kihágás ismérvei fennforognak, alkalmazást nyerhet-e a Bp. 22. §-ában foglalt elv és nevezetesen szélesebb hatásköre folytán a 101. §-ban meghatározott kihágást is érdemlegesen elbirálhatja-e és pedig olyan értelemben, hogy a kisebb kihágás végett kiszabott pénzbírságot szabadságyesztésbüntetésre is átváltoztathatja, avagy ezen kihágás elbírálása végett az iratokat az illetékes pénzügyi hatósághoz kell áttennie, vagy pedig ezen kihágás tekintetében sem érdemlegesen nem kell határoznia, sem az iratok áttételét nem kell elrendelnie. Határozat: Abban az esetben, amikor a kir. Ítélőtábla, mint jövedéki büntetőbiróság, az 1883: XLIV. t.-c. 100. §-ában meghatározott kihágás tekintetében a 106. §. értelmében felmentő Ítéletet hoz, de ugy tapasztalja, hogy a 101. §-ban meghatározott kisebb kihágásnak ismérvei fennforognak: a Bp. 22. §-ában foglalt elv alkalmazást nem nyerhet, s nevezetesen szélesebb hatásköre folytán a bíróság a 101. §-ban meghatározott kihágást érdemlegesen el nem bírálhatja ; azonban a kisebb kihágás elbírálása végett az iratoknak az illetékes pénzügyi hatósághoz áttételét elrendelnie nem kell. Indokok: I. Az 1883 : XLIV. t.-c. 100. g-ában (általánosságban) megjelölt tulajdonképpeni jövedéki kihágásokra és a 101. §-ban «kisebb» jelzővel megjelölt kihágásokra vonatkozólag a hatáskört a felhívott t.-cikk 102. íj-a szabályozza. A 102. §-nak első bekezdése szerint a 100. §-ban emiitett kihágások miatti vizsgálatok megejtésére hivatva vannak (az adófelügyelői intézmény — a budapest székesfővárosi adófelügyelőség kivételével — már megszüntettetvén) a pénzügyigazgatóságok, ugyanezen szakasz 2. bekezdése szerint a levezetett vizsgálatok által megállapított kihágások büntetésérc illetékesek a pénzügyi hatáskörrel felruházott kir. törvényszékek; míg a 102. §. 3. bekezdése minden kétséget kizárólag kimondja, hogy a 101. §-ban megjelölt kihágások büntetésére illetékesek a pénzügyigazgatóságok. Ugyancsak a felhívott törvény 106. §-a akként rendelkezik, hogy a bíróság minden egyes esetben a felett határoz : fennforog-e az elbírálás alatt álló kihágási ügyben a kincstár megrövidítését célzó szándék; «ha ilyen meg nem állapitható,— mondja a tör- 1 vény — a bíróság a felet a büntetés alól felmenti*. A törvény ezen rendelkezéseit egybevetve, annak, hogy a jövedéki büntetőbiróság, amennyiben a 100. §-ban meghatározott jövedéki kihágást akár a kárositási szándék hiányánál, akár pedig egyéb oknál fogva megállapíthatónak nem találja, — megállapítsa a 101. §-ba ütköző kisebb kihágást és ennek büntetését, ha t. i. ez a kisebb kihágás fennforgónak bizonyul, helye egyáltalán nem lehet. Nem lehet helye azért, mert a jövedéki bíróság csak a vádkereset felett hivatott határozni, a vádkereset tárgyát pedig csak a 100. §-ban meghatározott kihágás képezi; következésképpen csupán azt és nem többet kell elbírálni, megállapítható-e ez a kihágás vagy sem. Ha ez meg nem állapitható: a 101. §-ban megjelölt kisebb kihágást, amelynek alkotóelemét a törvény 106. §-ában meghatározott kárositási szándék már nem képezi, valamint annak büntetését a jövedéki bíróság annál kevésbbé állapithatja meg, mert eziránt vád előterjesztve nem lett s mert a kisebb kihágásokmegtorlása iránti eljárás, a felhívott törvény 102. §-ának félre nem magyarázható rendelkezése szerint, a pénzügyigazgatóságok hatáskörébe tartozván, ezek azt az elévülés határidején belül akkor is levezethetik, ha a jövedéki bíróság a hozzá a 1< 0. §-ban megjelölt kihágás megállapítása és megbüntetése végett benyújtott vádkeresetet végérvényesen elutasította is. Az ellenkező felfogás és gyakorlatnak indokolása szempontjából a Bp. 22. §-ában letett, avagy azon általános jogelvre való hivatkozás, hogy «a nagyobb hatáskörrel felruházott bíróság a kisebb hatáskörű hatóság alá tartozó bűncselekmények tárgyában is eljárhat», helyt nem foghat. Mert a Bp. 22. §-ában foglalt elvnek, avagy az abból vont analógiának maga a Bp. 591. §-a mond ellent, amikor kijelenti, hogy ez a törvény a jövedékügyekben nem alkalmazható; mert a kisebb kihágások a törvény által a pénzügyigazgatóságok hatáskörébe utaltatván, a pénzügyigazgatóságra nézve a felette semmi tekintetben nem álló jövedéki bíróság, s illetve ennek íelettes kir. táblája nem »szélesebb hatáskörrel felruházott hatóság*, már pedig valamely ügyben az illetékesség átháramlásának csak felettes, s az alsóbbal szemben szélesebb hatáskörrel biró hatóság javára van és lehet helye; mert ellene mond az ellenkező íelfogásnak a jogorvoslatok szempontja is; ha ugyanis valaki az 1883: XLIV. t.-c. 101. §-ába ütköző kisebb kihágás miatt a pénzügyigazgatóság által pénzbirsággal sujtatik, az ezt kimondó «határozat» ellen a 102. §. zárbekezdése szerint a közigazgatási bizottsághoz, s ennek határozata ellen ismét a pénzügyminiszterhez felebbezhet; a kisebb kihágás megtorlásának a jövedéki biróság hatáskörébe való vonásával ellenben bekövetkeznék az az anomália, hogy a 101. §-ban megjelölt pénzbüntetés «másodfoku!ag» végérvényesen, sőt ha az elsőbiróság a vádlottat egészben felmentette, a kir. ítélőtábla azonban a 101. §-ban meghatározott kisebb kihágást megállapítja s azt pénzbüntetéssel sújtja, ami a megállapítás szükséges következménye: «elsőfokulag végérvényesen* szabatnék ki, miután a kir. ítélőtábla a jövedéki büntetőügyekben az 1883: XLIV. t.-c. értelmében véglegesen határoz; mert végül kizárják az ellenkező eljárást: aj a szeszforgalmi adóról intézkedő 1898 : XVI. t.-c. 23. §-ában, b) a cukor és sörfogyasztási adóról intézkedő 1898: XVII. t.-c. 29. §-ában, cj a cukoradóról intézkedő 1899: XVIII. t.-c. 62. §-ában, d) a söradóról intézkedő 1899: XIX. t.-c. 37. §-ában, c) a szeszadóról intézkedő 1899: XII. t.-c. 98. §-ában, f) a söradópótlékról intézkedő 1899: XXIII. t.-c. 11. §-ában, gj az égetett szeszes folyadékok után fizetendő szeszadópótlékról intézkedő 1899 : XXIII. t.-c. 11. §-ában teljesen egyformán kimondott azon rendelkezések: ha a biróság az 1883: XLIV. t.-c. 106. §. alapján a felet az államkincstár megrövidítését célzó szándék hiánya miatt felmenti és ez okból a fennforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyminiszterhez intézendő felebbezés fenntartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak*. II. A jövedéki büntető biróság annak elbírálásával, hogy az 1883: XLIV. t.-c. 100. §-ában meghatározott jövedéki kihágás terhelt ellen megállapitható-e vagy sem, a törvényben előirt feladatát bevégezte, — ennél többet tennie tehát nem kell; következésképpen az iratokat az illetékes pénzügyi hatósághoz, abból a szempontból, hogy ez a netán fennforogni látszó s az 1883: XLIV. t,-c. 101. §-ába ütköző kisebb kihágást saját hatáskörébsn elbírálja, hivatalból annál kevésbé teszi át, mert erre nézve sem az 1883: XLIV. t.-c, sem a fenntebb felhívott egyéb törvények utasító rendelkezést nem tartalmaznak : ilyennek hiányában pedig nincs helye annak, hogy a biróság a fél ellen a pénzügyi hatóság által megindítandó további eljárás bevezetésére közrehasson. Mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében határozni kellett. Kelt Győrött, a kir. it. táblának 1905. máj. 20 án tartott büntető teljes üléséből. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A nagykikindai tszéknél Csernik István helybeli hentes ellen, bej. jun. 30, fsz. jul. 6, csb. Kovách Gusztáv, tg. Kácser Zsigmond dr. - A nagyváradi tszéknél Schönfeld Sámuel helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 14, fsz. jul. 31, csb. Szegedy Lajos dr , tg. Kabos Béla dr — A budapesti keresk. és váltótszéknél Neumann és Weisz helybeli cég ellen, bej. jul. 1, fsz. jul. 27, csb. Schermann István dr., tg. Rakovszky Géza dr. — A gyulai tszéknél Schwartz Adolf, Ábrahám, ennek felesége és Slesinger Mórné ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 29, csb. Pop Aurél, tg. Reismann Adolf dr. - A balassagyarmati tszéknél Bródi Gábor salgótarjáni kereskedő ellen, bej. jul. 8, fsz aug. 8, csb. Gottl Rezső, tg. Teleki Jenő dr. - A brassói tszéknél Fiegler József helybeli kereskedő ellen, bei. jun. 30, fsz jul. 8, csb. Dienes Gyula, tg. Lengem János. oc Pályázatok: A lugosi kir. ügyészségnél ügyészi áll. jun. 18, • l ~, munkacsi jbiróságnál birói áll. jun. 18 (126) — A kalocsai tszéknél aljegyzői áll. jun. 21 (128) - Az ipolysági tszéknél aljegyzői áll, jun. 21. (128). 8 NfOWOÁJA 0UDAPE6TEN.