A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 24. szám - Fiat lux. Fénykévék polg. törvénykezésünknek sz. fővárosunkban tapasztalt állapotaira. Írta Toldy Géza dr. budapesti ügyvéd. Budapest, 1905. Patria irod. vállalat. 216 l. [Könyvismertetés][1. r.]

192 A JOG lanszor megtörtént, hogy 9 órára beidéztetve, csak 12 l-kor vagy még később kerültem sorra. A tömeges napon az ember elnézőbb, de már folytatólagos tárgyalásnál a bíró részéről is várható némi méltányosság az ügyvéddel szemben. Manus manum lavat !). «Bíráink szellemi tulerőltetése talán leginkább felebbv. tör­vényszékeink tagjain tükröződik vissza. Különösen a nap utolsó tárgyalásain elég gyakran ügyelhetjük meg, mily fáradságba kerül figyelmük ébrentartása, midőn gyakran 4—5 órai szakadatlan tár­gyalástól kimerült homlokukat tenyerökbe hajtva, idegesen fesze­legnek, vagy hol az ügyvédre, hol a falon ketyegő órára vetnek panaszos pillantásokat*. És ezek után — teljes váratlanul jön egy ujabb dicshym­nus a felebbviteli bíróságok elnökeire. «Zuckerbrot und Peitsche* — csakhogy sem az egyikre, sem a másikra nincs szükség). «Felebbviteli tanácsaink általában véve a tárgyalásokat igen szépen vezetik, és a tárgyalt ügyeket oly szabatosan és részletc­sen ismerik, hogy az ügyvédeket bámulatba, sőt nem egyszer za­varba ejtik (?!) A sommás felülvizsg. ügyeket a Tábla rendsze­rint, a Küria mindig igen szép és kimeritő előadásban részesitik. (Hogy egyeztethető meg ezen dicséret a fönnebbi sújtó kritikával ?) Ugy hisszük, hogy nem panaszkodhatik szerző arról, hogy munkájával nem elég bőven és alaposan foglalkoztunk. Ami még hátra van, annak — különösen az ügyvédekre és azoknak a bíró­ságokhoz való visszonyára vonatkozó részének — egy más köz­leményben sorát ejtjük, - mert az éppoly nyilt elismerést vagy cáfolatot igényel, mint az eddig közzétett kévék. r. /. Vegyesek. Válasz a Jog 22. számában: Egy ügyi'éd-nek A házassági törvény_ 22. §-ához c. soraira. Álláspontom sorai után is fentartom és sajnos, e reménye nem teljesül. Egyébiránt a következőket jegyzem meg :( ikkiró ur álláspontja hisz megegyező az enyémmel és ha következetes akar lenni álláspontjához, nem fogadhatja el Raffay professor úr állás­pontját ön sem, mert c kettő egymást kizárja. Raffay úr álláspont­jának hibájára reámutattam, bővebben majd ott idézett munkám hozza, hisz cikkíró ur is csak az általam jelzett hibát mutatja be példákban. Mindennemű félreértés elkerülése kedvéért itt szó sze­rint közlöm Raffay ur álláspontját és azután reá tett megjegy­zéseim (1. *Jog* 21. számát). Raffay azt mondja i. m. 162. 1. 1. jegyzet. Ezen akadály fenforgásához szükséges tehát: 1. hogy a házasulok valamelyiké­nek tudomása legyen arról, hogy a holttá nyilvánított egyen, aki az egyik házasulónak házastársa volt, túlélte azt a napcrt~STf-elvet a holttá nyilvánító ítélet az elhalálozás napjául megállapított, de tudja azt is, hogy az első házasság már nem áll fenn. Erre vonat­kozólag megjegyeztem, hogy Raffay e §-t teljesen félremagya­rázza, midőn megkívánja 1. az elhalálozási napul felállított idő­ponton való túlélésről a tudomást, 2. a tudomást, hogy az első házasság már nem áll fenn. Itt az utóbbinál — mondám — a nagy hiba. A továbbiakban nem azt mondom, amit cikkíró ur nekem imputálni akar, hogy az első házasságot csak a holttá nyilvánítás alapján kötött ujabb házasság szüntetheti meg, hanem világosan kijelentem, hogy az első házasság nem a holttá nyilvání­tással magával szűnik még meg, hanem csak az ez alapon kötött ujabb házasságkötéssel. Persze, ezzel nem érintem az egyéb megszűnési okokat, sőt éppen az ellen szólalok fel Raffay álláspontjánál, amit cikkíró ur nekem imputálni akar. Es most én remélem, hogy cikkíró ur belátja, hogy az én álláspontom helyes, amit ő is követ és ez ki­zárja, hogy elfogadja Raffay ur álláspontját. Balog Elemér dr. Felebbviteli bíróságaink a vidéken. Lapunk egy vidéki barátja irja nekünk a következőket: «A felebbezési bíróságok slendriánságát nagy ideje volna már hangosan ostorozni, mert amit ott némely stréberek nagyképű fontoskodással s ügyvédellenes malíciával csi­nálnak: ez nem elnézni való.» Szívesen vesszük, ha ugy e sorok írója, mint mások is, ezen patriarchális bíráskodásról lerántják a leplet. Csakis a nyilvánosság ellenőrzése segíthet itt a bajon. A sorrendi tárgyalási jegyzökönyveknek és a sorrendi vég­zéseknek lemásolása a közszemlére kitétel tartama alatt (1881 : LX. t.-c. 196. §.) a feleknek megengedendő. A kir. igazságügyminisz­ter egy adott eset alkalmából felhívta a telekkönyvi hatóságokat, hogy a sorrendi végzéseknek és a sorrendi tárgyalási jegyző­könyveknek lemásolását a közszemlére kitétel tartama alatt az érdekelt feleknek is engedjék meg : magától értetődik azonban, hogy az emiitett iratoknak más érdekelt felek részéről való meg­szemlélhetését a lemásolásra adott engedély nem korlátozhatja. (14,600 1905. LM. sz.) Kinevezések és áthelyezések. O Felsége kinevezte : a VII. fizetési fokozatba sorozott törvényszéki biróvá: Sarkady György­újvidéki kir. törvényszéki birót; törvényszéki bírákká : Farkas Sándor marosillei kir. járás­birósági albirót a tordai Horváth István debreceni kir. ügyész­ségi alügyészt a kolozsvári kir törvényszékhez; °ULAe HÍGZVÍHY r*Ra, járásbiróvá: Farkas Gábor brassói kir. járásbirósági albirót az oklándi kir. járásbírósághoz ; alügyészekké : Kosinszky Károly rahói kir. járásbirósági albirót a mármarosszigeti Jaczkovfcs Iván besztercei kir. járásbirósági albirót a dési, Czobor Miklós ipolysági kir. törvényszéki jegyzőt az ipolysági kir. ügyészséghez; albirákká: Stiglbauer József pécsi kir. járásbirósági jegyzőt a perlaki, Hcinrich Antal dr. budapesti kir. törvényszéki jegyzőt a budapesti VII. kerületi, Balázs Emil dr. budapesti kir. büntető­törvényszéki jegyzőt a budapesti VIII—X. kerületi, Schwicker Richárd dr. pestvidéki kir. törvényszéki jegyzőt a budapesti VI. kerületi kir. járásbírósághoz, Kerekes Zoltán és Ladányi Zoltán fehértemplomi kir. törvényszéki jegyzőket a fehértemplomi kir. törvényszékhez, Balogh János dr. fehértemplomi kir. törvényszéki jegyzőt a csákovai kir. járásbírósághoz, Bakuié Géza dr. kunszenf­miklósi kir. járásbirósági jegyzőt a szabadkai kir. törvényszékhez, Sifos Gyula zirci kir. járábirósági jegyzőt a zirci kir. járásbíróság­hoz, Sebestyén Árpád csákigorbói kir. járásbirósági és Lukács Ignác nagyszebeni kir. törvényszéki jegyzőket a szászvárosi, Csillag László szegedi kir. törvényszéki jegyzőt a szegedi, Gadó István zombori kir. törvényszéki aljegyzőt a topolyai, Laczkó Andor, a kassai kir. Ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyzőt a kassai kir. járásbírósághoz, Polák Pál egri kir. törvény széki aljegyzőt a telekkönyvi betétszerkesztő albirák létszámába, Harsányi Gyula sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki jegyzőt a sátoraljaújhelyi, Bocskor Antal csíkszeredai kir. törvényszéki jegyzőt a csíkszeredai kir. törvényszékhez, Domby Imre zalaegerszegi kir. törvényszéki jegy­zőt a felsőpulyai, Kaltenbach Dezső verebélyi kir. járásbirósági aljegyzőt a körmöcbányai kir. járásbirbirósághoz, Ujváry Béla kalocsai kir. törvényszékijegyzőt pedig a telekkönyvi betétszerkesztő albirák létszámába. Ő császári és apostoli királyi Felsége dr. Kovács Ödön nyitrai kir. törvényszéki bírónak a budapesti, Szálé János tordai kir. törvényszéki bírónak a kolozsvári, Bittó József borosjenői kir. járásbirónak törvényszéki birói minőségben az aradi, dr. Miksa Pompejus szelistyei kir. járásbirónak ugyancsak törvényszéki birói minőségben a nagyszebeni kir. törvényszékhez, SzentmiklősyJózsef zsibói kir. járásbirónak a nagybányai, Grecsek Ede perlaszi kir. járásbirósói albirónak a temesvári, Rexa Kálmán nagybittsei kir. járásbirósági albirónak a vágujhelyi Gál Lajos sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki albirónak a miskoci, dr, Korpády Zoltán felsőpulyai kir. járásbirósági albirónak a győri, Koritsánszky József zólyomi kir. járásbirósági albirónak a besztercebányai, valamint Dudinszky Miklós telekkönyvi betétszeresztő albirónak — az albirák rendes létszá­mába beosztása mellett — a nagykállói kir. járásbírósághoz saját kérelmükre leendő áthelyezését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Zugirászatra, mint törvényileg tiltott foglalkozás gyakor­lására iparigazolvány ki nem adható. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1905. évi 16,128. számú határozata P. vármegye alis­pánjának 1905. évi 1318. sz. alatt hozott és- az elsőfokú vég­határozatot helyben hagyó másodfokú iparhatósigi véghatá­rozatot, mely szerint N. T. országos központi ügyvivőségi, okmányszerzési és adás-vevési iroda nyithatására szóló iparigazol­vány kiadása iránti kérelmével elutasittatott, folyamodó részéről a törvényes határidőben bejelentett felebbezés következtében felül­birálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másod­fokú véghatározatat helybenhagyom, mert a folyamodó által beje­lentésében felsorolt az a kereseti tevékenység, melyet a kért igarigazolvány alapján iparszerüleg folytatni kiván, nevezetesen fel­ségfolyamodványok és kérvények megírása, katonai és kisebb pol­gári peresügyek rendezése, adó- és illetékügyek rendezése, ez ügyekben és fizetési meghagyások elleni felebbezések, telekkönyvi és örökösödési ügyekben felvilágosítás, iparengedélyek megszer­zése, nagykorusitások keresztülvezetése stb., olyan természetű, melynek nem ügyvéd által való iparszerü folytatása, mint zug­irászat, törvényileg tiltva van s így az ezen kereseti foglalkozás­folytatására irányuló bejelentés az iparhatóságok által az 1884. évi XVII. t.-c. 4. §-a alapján tudomásul nem vehető. Kúriai és táblai értesitések. Eger A. D. Jakab-Thoroczkay (578/904, ea. Tolnai) máj. 31. hh. Karánsebes B. F. Kuncz—Fürstner érk. i-72/905, sz. a. ea. Ludvig, n. e. — Kassa A. L. Feind—Bartsch (939/9 )4, ea. Horváth) jun. 7. hh. - Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Puskáriu—Tp. (2,828/904, ea Kovács Antal) jun. 7, hh. - Kézdivásárhely Sz. Gy. Rákosi-Jancsó (2.362 904. ea, Popu) máj. 30, mv. — Mezőkövesd R. D. dr. Koós— Koós (323/9'ti, ea. Kráter) jun. 7, hh. — Óbecse V. A. dr Dunoycrszky —Bácsföldvári tp. (1,902/1904. ea. Witt) jun. I, rhh. rmv. — Somorja P. K. dr. Martinék-Zsabrovits (l,492/90i, ea. Balázsovits) jun (i, hh. - Temesvár U. M. dr. Putin-Putin (2,(S89/904, ea. Bene) jun. (i, hh. - Veszprém K. J. dr. Jáger-Paal (2,465/904. p ) n. e. — Káptalan­Karacsay (588/904.) máj. 10, rendelv. — Horváth - Várady (8 124/904.) n. e. — Gá'os Gálos (2,153/901) n. e — Spengler - Hoch örk. 3,135/905, sz. a ea. Avedik, n. e. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V-, Kálmán-utca lii V., Rudolf-rakpart 3. 3 ""fO*tOÁjA 8UOAPE8TEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom