A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 17. szám - Büntető parancs ellen van-e helye ujrafelvételnek?

68 A JOG bizonyítani kivánt körülmény azonban az ügy érdemének elbírálásánál teljesen lényegtelen, azért, mert B. János, K. János és K. András ügyleti tanuk egybehangzólag azt bizonyították, hogy az ingatlan első eladása alkalmával olyan kikötés nem történt, hogy ha a 40 frt vételár két év alatt ki nem fizettetnék, T. Ferencné jogosított lesz az ingatlant másnak eladni és lényegtelen azért, mert ha a vételár ki sem fizettetett volna, ami pedig özv. H. Jánosné és leánya Z. Mária által bizonyítva van, ez esetben is T. Ferencné csak a vételár behajtására s nem az ingatlannak ujabb eladására lett volna jogosítva; ennek folytán a királyi ítélőtábla ezt a semmisség' panaszt a Bp. 393. §. 3-ik bek. 1. pontja alapján alaptalannak találta s mellőzte. S. Andrásnak büntetését az ő csekélyebb közreműködésének figyelembevétele mellett mérsékelte a kir. ítélőtábla. A telekkönyvi törlésnek hivatalból való eszközlése, ezt tartalmazó törvényes rendelkezés hiányában s a telekkönyvi szabályok alapján volt mellőzendő s ennek eszközöltetése a sértett felek feljogosítása mellett, ezeknek kezdeményezésére volt bízandó. Egyebekben pedig ellogadta a kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének indokait, s ez ítéletet azon alapon hagyta helyben, mert azt egyébként ugy a tényállásra, mint a ténybeli és jogi indokolásra nézve helyesnek találta s hivatalból figyelembe veendő semmisségi okot nem észlelt. Végül kiemeli a kir. ítélőtábla, hogy a védő részéről a felebbezési indokokban kért, de a felebbviteli főtárgyaláson nem ismételt tanúkihallgatás mellőzése iránt előzőleg 458,903. B. számú végzésében intézkedett. Utasítja egyúttal a kir. törvényszéket, hogy az indokaiban B. J. G. János keresztnevét «István»-ra helyesbítse. A m. kir. Kúria (2,089/1905. B. szám alatt 1905. évi már cius hó 7. napján) következő végzést hozott: B. J., G. István és S. András vádlottaknak és védőjüknek semmisségi panasza, a Bp. 434. §-ának 4. és 9. pontjára és a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára vonatkozólag, a Bp. 434. £-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasittatik, egyebekben pedig a semmisségi panaszok a Bp. 437. íj-ának negyedik bekezdéséhez képest elutasittatnak. Indokok: A Bp. 430. §-a szerint megfelelően alkalmazandó 388. i;-nak második bekezdése értelmében a semmisségi panasz az Ítélet kihirdetésekor jelentendő be. Tekintve azonban, hogy B. J., G. István és S. András vádlottak és védőjük I. Ferenc dr. ügyvéd a másodfokú ítéletnek a kir. törvényszéken történt kihirdetése alkalmával akként nyilatkoztak, hogy a közvédőnek a kir. ítélőtáblánál bejelentett semmisségi panaszát magukévá teszik s e szerint semmisségi panaszuk a közvédőéhez hasonlóan a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentettnek veendő, ellenben ugyanezen vádlottak és védőjük a Bp. 384. §-ának 4. és 9. pontjában és a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában meghatározott semmisségi okokat csak a semmisségi panasz írásbeli indokolásában hoztak fel: az az utóbbi semmisségi okokra alapított semmisségi panaszukat mint elkésettet vissza kellett utasítani. Ami pedig a Bp. 385. ij-ának 1. a) pontjára fektetett semmisségi panaszokat illeti, ezek mint alaptalanok el voltak utasitandók azért, mert a vád alapjául szolgáló tett az alsófoku bíróságok ítéleteinek e helyütt felül nem vizsgálható ténybeli megállapítása és e helyütt is helyesnek elfogadott jogi indokolása szerint, büntetendő cselekmény tényálladékát kimeríti. Egyszersmind megjegyeztetik, hogy az átruházott ingatlanokra nézve a másodfokú ítéletben, S. József helyett tévesen van S. István nyilvánkönyvi tulajdonosként feltüntetve. Ha a bántalmazó nem tudja, hogy a bántalmazott nö teherben van, nem minősül a testi sértés a B. T. K. 304. §-a szerint, habár a sértett a bántalmazás folytán méhmagzatát elvesztette. (A m. kir. Kúria 19Ü5. febr. 8. 1,121 sz. a.) Ingatlan kétszeres eladása esetén a második eladás nem büntethető, ha az eladó és a második vevő jóhiszemüleg vélhették, hogy az első eladás felbontatott. (A m. kir. Kúria 1903. febr. 1' . 1,410. sz. a.) A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Kamattérítés a helytelenül kiszabott felemelt illetékek után is jár. (234''904. sz.) Kaszinók ingatlanai után nem a/l0, hanem ij1Q"l0-os illetékegyenérték jár. (50U/904. sz.) Jarosi kocsisok, ha nyugdijjogosultak s a cselédtörvény hat ár ozmányai alá nem tartoznak: mint városi alkalmazottak 11'. oszt. kereseti adó alá esnek. (693/904. sz.) Ha az adót a bérlő köteles oly/ormán fizetni, ho°-y azt a bérösszegből levonhatja s az adóelegendés is a bérlő javára van szerződésileg biztosítva: a bérlő elemi kár cimén az adóelengedést jogosan igényelheti. (12,246/901 és 16,023/902. sz.) Ha a haszonélvezet bíróilag lefoglaltatik, a haszonélvezet után kivetett illeték a zárgondnoktól közigazgatási uton nem követelhető. (795/904. sz.) Túlterhelt hagyaték esetében a hagyományok a 4»/l0% illeték alá eső hagyatéki adósságokhoz hozzá nem üthetök. (719/904- sz.) A dologi kezesség a birságra nem terjed ki. (7054/904. sz.) A gyámok által az árvaszéki végzések ellen beadott felebbezések bélyegkötelesek s 2 koronás bélyeggel látandók el. (27,538/903. sz.) Takarékpénztárak bevételi és kiadási napi jegyzéke és a kölcsönbirálati könyv bélyegkötelesek, valamint a váltóleszámolási ivek vagy jegyek is, melyek számlabélyeg-illeték alá esnek. (25,583/903. sz.) Élelmezési, előlegezést és egyáltalában önsegélyezési társulatok, egyletek és népbankok által a tagok részére kiállított s az 1869. évi XVI.t.-c. 5. §-a értelmében bélyegmentesnyugták akkor is bélyegmentesek, ha bekebelezett kölcsönre vonatkoznak s a törlési engedélyben foglaltatnak. (29,540/903. sz.) Okirati bélyeg kiszámításánál, az okiratban kikötött költségátalány figyelembe nem főhet. (29,374/903. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A szolnoki tszéknél Nemes Ferenc kunszentmártoni kereskedő ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. 15, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Józsa Gyula dr. — Az aranyosmaróti tszéknél Bárdos Vilmos és fia körmöcbányai cég ellen, bej. jun. 7, fsz. jun. 21, csb. Gaal Homoly Kálmán dr., tg. Schindler József. — A nagyváradi tszéknél Pápai István helybeli lakos ellen, bej. máj. 30, fsz. jun. 17, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Zigre Miklós. — A fehértemplomi tszéknél Tószöghy Andor dr. temeskubini körjegyző ellen, bej. máj. 4, fsz. máj. 29, csb. Reichel Frigyes dr., tg. Bozseszky Milán dr. Pályázatok : A pécsi tszéknél aljegyzői áll. ápr. 29. 185; A szegedi tszéknél birói áll ápr. 80. (86) — A beregszászi tszéknél albirói áll. ápr. 30. (86) — Az aranyosmaróti jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 30. (86) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét po7itosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Kassa K. K. Hován —Hulpej érk. 9,864/904. sz. a. ea. Lallosevits, n. e. — Kaufman—Rosenberg érk. 438/905! sz. a. ea. Dobosfy, n. e. — Rosenblum—Egerrer nem érk. —Mezőkövesd R. D. dr. Bukta— Bukta érk 3,327/905. sz. a. ea. Piukovits n. e. — Ardó— Zichy érk. 517 905. sz. a. ea. Grecsák, n. e. — Pécs K. J. dr. Krasznay—Engel érk. 7,282/904. sz. a. ea. Hűvös, n. e. — Szepesváralja H. S. Janszner—H. é. v. érk. 2,142/905. sz. a. ea. Kovács Antal n. e, — Szepsi K. E. dr. Szitás Türjész érk. 9,863/904. sz. a. ea. Vörösmarty, ápr. 14, hh. — Ujarad H. J. Einczig—Einczig érk. 3,088/905. sz. a. ea. Kovács Antal, n. e. — Fiumei—Stoján érk. 17/905. v. sz. a. ea. Tolnai, n. e. Ügyvédjelölt, 14 hónapi gyakorlattal, irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki mezővárosban 10—12 ezer frtot jövedelmező irodába társ kerestetik felehaszonra. Ajánlatot a kiadóhivatalba kérek «Ügyvédtárs » cimen. Stur Károly dr. trencséni ügyvéd irodájába gyakorolt ügyvédjelölt azonnal beléphet. Dijazás megállapodás szerint. Tót nyelv ismerete nélkülözhetetlen kellék. A kapuvári kir. közjegyző f. évi május vagy június elsejére helyettest keres. Ügyvéd több évi gyakorlattal, nagyobb ügyvédi irodába társul, esetleg irodavezetőül belépne. Cime a kiadóhivatalban. Egy felvidéki szab. kir. városban levő közjegyző cserélni óhajt egyik—habár kisebb székhelyen lakó — magyar, esetleg vegyesen magyar és német vidéken lakó kartársával. Cim a kiadóhivatalban. A kaposvári kir. közjegyző egy kezdő közjegyzőjelöltet keres. Az ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. íÉeZVÉMT»Ba«ÁO NrOWDÁJA BUDAPESTEK. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Rudolf-rakpart 3. V., Kálmán-utca 16.