A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 15. szám - Ázsiai közigazgatás

56 jába befordulva, az apjára ott várakozott — —hoz közeledett és az alatt az ürügy alatt, hogy bogár van a szoknyáján, a leányt balkarjával hirtelen átfogván és a fal felé, sötétebb helyre húzván, ott jobb kezével a leány szoknyáit a szeméremtest magasságáig felemelte s a lány combjait és szeméremtestét — a lány részéről, erejéhez képest kifejtett védekezése dacára és ellenállásának túlnyomó erővel legyőzése mellett — érintette. Ezekhez képest a kir. tábla a Btk. megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazta tévesen, midőn a vádbeli tettben,' az elfogadott tényállás alapján, s különösen figyelemmel arra a tényre, hogy a sértett fél a vádlottal szemben komoly ellenállást fejtett ki s vádlott túlnyomó testi erővel győzte le az ellenállást, a Btk. 233. §-ában meghatározott bűntett alkatelemét képező erőszakot felismerte, s minthogy a női combok és szeméremtest fogdosása, vagy akár csak érintése a nemi gerjedelem felébresztésére s illetve kielégítésére alkalmas cselekedet, az sem szenvedhet kétséget, hogy az idézett §-ban emiitett fajtalanság elkövetése is a vádlott cselekményében fennforog, minélfogva a vádbeli cselekmény a Btk. 333. $-ában meghatározott bűntett összes ismérveit kimeríti, nem pedig a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségét, vagy a Btk. 2-19. i$-át sértő szemérem elleni vétséget képezi. A BP. 385. 1. b.) pontjában megjelölt semmiségi ok tehát nem forog fen. De a BP. 385. §-ának l. c.) pontjánál fogva érvényesített s a Btk. 76. §-ára alapított, a beszámítást kizáró ok sem forog fenn, mert a megállapított, valóknak eltogadott tényekből okszerűen nem vonható az a következtetés, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésekor olyan öntudatlan állapotban lett volna, minőt a Btk. 76. §-a feltételez és amely a cselekmény beszámithatóságát kizárja. A BP. 385. 2-ának 2. pontjában jelölt semmisségi ok pedig azért nem forog fenn, mert a szemérem elleni erőszak bűntettének a szabadságvesztés-büntetése a Btk. 233. §-a szerint, a Btk. 24. §-ára való figyelemmel, hat hótól öt évig terjedhető börtönben van meghatározva, s ehhez képest a kir. tábla a büntetés kiszabásánál a törvénybe vont határokat megtartotta, midőn vádlott büntetését hat havi börtönben szabta ki. Ezeknél fogva az alaptalan semmisségi panaszok elutasitandók voltak. Azonban a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján használt semmisségi panasz alaposnak találtatott, mert vádlottnak becsületsértés vétsége miatt, vagyis a vádbeli cselekménytől különböző nemű vétség miatt történt korábbi elitéltetése nem képez súlyosító körülményt, hanem csupán a büntetlen előélet, mint enyhítő körülmény hiányát tünteti fel, s minthogy a vádlott javára szolgáló, a kir. tábla ítéletében megjelölt enyhítő körülmények kiváló nyomatékánál fogva, a vádbeli cselekményre a törvényben meghatározott börtönbüntetés legkisebb mértéke is tulszigorunak mutatkozik: a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-ának alkalmazása indokolt, alkalmazásának az alsóbiróság által való mellőzése pedig a BP. 385. §-ának 3. pontjában megjelölt semmisségi okot képez; miért is az e pont alapján érvényesített semmisségi panasznak hely adatván, vádlott büntetése a 92. §. alkalmazásával fogházban kiszabandó, ebből folyóan a vádbeli cselekmény bűntett helyett a Btk. 20. §-a rendelkezésének megfelelően vétségnek minősítendő s ennyiben a BP. 437. íjának 4. bekezdéséhez képest a törvénynek megfelelő itélet hozandó volt. A Btk. 77. igában foglalt beszámítást kizáró ok a törvény világos rendelkezése szerint akkor forog fenn, ha a cselekmény elkövetőjét annak elkövetésére legyőzhetlen erő vagy oly fenyegetés kényszeritette, mely a saját vagy valamelyik hozzátartozójának életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztette, amenynyiben a veszély másképpen elhárítható nem volt. A törvény ezen rendelkezéséből nyiivánvaló, hogy a Btk. 77. ij-a a szabad akarat megszűnésének azon esetét foglalja magában, amidőn a cselekmény beszámithatóságát a tettesnek nem az értelmi állapota, hanem a külerőszak kényszerítő befolyása zárja ki; a tettes tehát öntudatosan cselekszik. Ezen beszámítást kizáró okról pedig nem lehet szo a jelen esetben, midőn a ténymegállapítás szerint vádlott éppen az által követte el a vád tárgyát képező gondatlanságból emberölés vétségét, mert mint kocsis a köteles gondosságot elmulasztva az országúton elaludt, tehát öntudatlan állapotba került és lovait ezzel irányítás nélkül hagyva, a sértett elgázolásat s ezzel halálát okozta; nem lehet szó erről még akkor sem. ha vádlott az előző egész éjjelen át való nem alvás, az egész délelőtti munka és a rendkívüli hőség következtében jutott teljes kimerültség állapotába, mivel nem volt kötelezve fuvarozás teljesítésére, ha pedig ennek dacára is fuvarozott, a gondatlansága folytán bekövetkezett eredményért öt felelősség terheli. (Kúria 1905. március 1. 1,840,905. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételt a nagyváradi ügyvédi kamara képesitési oklevél hiánya miatt tagadta meg ; mar pedig az ilyen határozat ellen az 1874: XXXIV. t. c. 11. :j aban felhívott 7. i;. második bekezdése szerint a kir. Kúriához felebbezésnek helye nincs. A nagyváradi ügyvédi kamara (1904 évi május 21-én 486/1974 sz. a. M. Demeter lakosnak az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétele tárgyában) végzett: A kamara választmánya a kérelmet elutasítja. A m. kir. Kúria (1905. január hó 5-én 9,190/1,804) p. sz. a. következőleg végzett : A felebbezés visszautasittatik; mert M. Demeternek az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételét a nagyváradi ügyvédi kamara 486/1904. számú végzésével képesitési oklevél hiánya miatt tagadta meg; már pedig az ilyen határozat ellen az 1874: XXXIV. t.-c. 11. §-ában felhívott 7. §. második bekezdése szerint a kir Kúriához felebbezésnek helye nincs. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: Az újvidéki tszéknél Buballa Antal ó-becsei röföskereskedő ellen, bej máj. 4, fsz. jun. 15, csb. Rehák Ferenc, tg. Vlahovits Iván dr. — A miskolci tszéknél Rosenberg Béla helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 25, fsz. jun. 16, csb. Fodor Bála, tg. Szabó Gábor. A budapesti keresk és váltótszéknél Benedek Adolf helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 1, fsz. máj. 29, csb. Reichard Zsigmond dr., tg. Vermes Károly dr. — A szegedi tszéknél Ötvös Vilmos helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 6, fsz. máj. 13, csb. Fehér Tamás dr., tg Kókay István dr. — A pozsonyi tszéknél Első pozsonyi munkások sütődéje mint szövetkezet helybeli cég ellen, bej. ápr. 13, fsz. ápr. 29, csb. Reichard Zsigmond dr., tg. Vermes Károly dr. — A szatmárnémeti tszéknél Krausz Fülöp helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 8, fsz. máj. 22, csb. Horváth Benő dr., tg. Fejes István dr — Az egri tszéknél Ozsvárth Imréné helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 26, fsz. máj. 2tí, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Salamon Endre dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Ullmann József fia helybeli cég ellen, bej. máj. 3, fsz. jun 3, csb. Szaffka Dénes dr. tg. Böszörményi Oszkár dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Hegedűs A. helybeli cég ellen, bej. máj. 3, fsz. jun. 3, csb. Szabó Árpád, tg. König Vilmos dr. Pályázatok : A kaposvári ügyészségnél kir. alügyészi áll. ápr. 16 (74). — A debreceni ítélőtáblánál bírói áll. ápr. 16 (74)— A csíkszeredai jbiróságnál albirói áll. ápr. 19 (76) — A csongrádi jbirós igná' bírói áll. ápr. 19 (76; — Az alsóvereckei jbiróságnál albirói áll. 21 [78). — Az algyógyi jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 21 (78). — A szászvárosi jbiróságnál albirói áll. ápr. 21 (78'. — A galgóci jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 21 (78). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. Szász — Strebelovszky (0,874/90i, ea. Tódorffy) mire. 25 hh. — Brassó B. L. D. Bartsch —Muntéan (258/904. v.) márc. 31 hh. — Brassó W I. dr. Onika -Klein (267/904. p., ea. Szász.) ápr. 5 fo. — Brassó W. I. dr. Judig b. ü. (7750/904. ea. Janecskó) mire. 29 msem. — Dárda N. K. dr. Szenk—Schneid r (9,J26/904. ea Oroszy) márc. 18. hh. — Eger A. D. Csépányi—Volf (9223/9 >4. ea. Balázsovitsj márc. 19 hh. — GyöngyösL. S. dr. Klein -Steiger (6,932, 9 >4,ea.Dobosffy) márc. 19 hh. — Gyöngyös L. S. dr. Bodóné - Bodó érk. (2,942/9oö. sz. a. ea. Horváth, n. e — Karánsebes B. F. Popovits—Popovits (1,422/904. ea. Popu) márc. 28 rhh. rmv. — Kolozsvár I. Gy. dr. Giurgiu b. ü. (6518/904. ea. SzegheőJ márc. 29. msem. Mezőkövesd R. D. dr. Kaló—Simon érk. 1,117/904 sz. a. ea. Istvánffy, n. e. Miskolc G. S. dr. Szimon— Palkó (6.307/90 »•, ea Kovács Antalj márc. 26. rendelv. — Miskolc H. G. dr. Bachrach -Waldner 12,361/904, ea. Kársa imárc. 18 hh. — Mohács J. J. Davidovics-Davidovics (• 0.0'9D4. ea. Balázsovits) márc 29 hh. - Nagykőrös Sz. (jy. Zoboki Zoboki (636/904. p. ea. Vermes) márc. 3l hh — Nagyrőce V. K dr. Benyo—Deutsch (nem 4,891/y04, hanem 4,801/904 nincs elintézve, Nagyvárad R. M. dr. Kornye, Sárba és Dum b. ü. érk. 8,862 904. b. sz. a. ea. Neuberger, term. ábr. 25. — Nyitra Sz. D. dr. Pollák Lengyel b ü. (10,204. ea. Raisz) márc. 19 vu. (Eljárás felfüggesztve. 1 Sátoraljaújhely Cs. L. dr.' 557/904 márc.,21. vu. — 5/905 márc. ül. hh. — Siklós S. E. dr. Szabó—Szabó |6,946/9J4, ea. Avedikimárc. IS vn. — Szeged Ny. P. dr. Fehér b. ü. (8, 32,904 ea. Mezey) márc. 1 msem. — Zsolna S. I. dr. Szukenik .b ü. i9,757/904. ea. Podhorányi) term. máj. 9. Stur Károly dr. trencséni ügyvéd irodájába gyakorolt ügyvédjelölt azonnal beléphet. Díjazás megállapodás szerint. Tót nyelv ismerete nélkülözhetetlen kellék. Az Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. f. hó 30-án tartotta Wtttmann Mór dr. elnöklete alatt 42. rendes közgyűlését. Az előterjesztésből és mérlegből kitűnik, hogy az intézet 1904. évben 1.028,053 korona 94 fillér biztosított tőke kifizetése dacára a tartalékok 11.519,464 korona 26 fill.-re emelkedtek a m. év 10.520,392 kor. 67 füL-jével szemben. A kezelési feleslegből 173,618 kor. 36 filL-bŐI az alapszabályszerű javadalmazások levonása után a biztosítási tőkék felemelésére szánt alaphoz 86,309 kor. 18 fül, a külön tartalékhoz 34,523 korona 67 fillér és a hivatali nyugdíj-alaphoz 5,000 korona csatoltatott. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAU-A8 NÉSZvéKVTÍRSA&ÁG NYOMDÁJA BUOAPWTEN.