A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 15. szám - Esküdtszéki intézményünk

118 fegyelem nélkül kezeltetnek és a biró egyéni vélekedéséi helyezik a törvény fölébe. A legnagyobb gonddal és alapossággal megszerkesztett törvénykönyvnél sokkal többet ér és sokkal nagyobb jelentőségű az alapos és helyes jogászi előképzettség, mert a legjobb törvénykönyv sem más, mint holt betűk halmaza, a jogász élénk működése nélkül, aki, minthogy maga is benne él az élet viharában, mint igazán társadalmi szakértő alkalmazza a törvényt. Végül azt kívánja, hogy legyenek Magyarországnak mindenkor olyan birái, akik a jó törvényt jól alkalmazzák. Az előadást hosszan tartó, viharos tetszés kisérte és Vavrik elnök köszönetet mondott az érdekes és tanulságos fejtegetésekért, amelyek a magyar ált. polg. törvénykönyv kidolgozására nem fogják hatásukat eltéveszteni. Az ülés után az egész diszes gyülekezet a Hungária szálloda földszinti nagy termében gyűlt össze, ahol Zitelmann tiszteletére bankettet rendeztek. Az ünnepelt vendég Plósz igazságügyminiszter és Nagy Ferenc között ült. Az első felköszöntőt Nagy Ferenc mondotta Zitelmannra, akit mái 30 éve ismer és méltat. Zitelmann a mgyar jogászegyletre emelte poharát. Lányi miniszteri tanácsos az igazságügyminisztert mint a polgári törvénykönyv koditicatiójának vezetőjét éltette. Plósz miniszter, Baumgartcn Izidor dr. és Schwarcz Gusztáv dr. Zi/e/mannt köszöntötték fel toastjaikban. Ezeken kivül poharat emelt Kováts Gyula dr. és még számosan. A kolozsvári kir. ítélőtábla területéhez tartozó 7 kir. törvényszék és 4<> kir. járásbíróságnak 1900—1904-ig terjedő ügyforgalma és tevékenysége. (Folytatás.) 29. Mócs. Érk. 1900 : 5873, h. 1,006; 1901 : 5,291, h. 803; 1902: 7,777, h. 822; 1903: 8,629 ebb. tkvi 4,404, h. 5Ö9; 1904: 8,608, ebb. tkv. 4,292. h. 422. Birói létsz. 1900—4: 2—2; j. 2; K. 1900—1: 6—6; 1903—4: 7 -7. ítélet 1900: 755; 1901: 998; 1902: 885; 1903: 1,190, 1904: 787. Átl. 1903: 1 b. 4,314, 1 k. 1.232; 1904: 1 b. 4,304, 1 k. 1.229. ítél. átl. 1903: 595; 1904 : 393. 30. Teke. Érk. 1900 : 9,10,5, h 474; 1901: 8,849, h. 523; L902: lo,40ö, h. 1,274; 1903: 8,333, ebb. tkvi 4,561, h, 491; 1904: 8,389 ebb. tkvi 4,561, h. 341. Birák létsz. 1900- 4:3 3; j. 1; K. 1900: 9, 1901—4: 8—8. ítélet 1900: 909; 1901: 814; 1902: 985; 1903: 999; 1904: 900. Átl. 1903: 1 b. 2,777 1 k 1,(141; 1004: 1 b. 2,796, 1 k. 1,048. ítél. átl. 1903: 333,1905;3OO. 31. Nagyszeben. Érk. 1900: 9,805, h. 1,747; 1901 : 9,988, h. 970; 1902: 10,122, h. 845; 1903: 9,122, h. 710; 1904: 8,626, h. 703. Birák létsz. 1900 4 : 5 — 5 ; j. 1 ; k. 1900—1: 11—11 ; 1902-4: 10-10. ítélet 190O: 1,382; 1901: 1,592; 1902: 1,534; 1903: 1,539; 1904: 1,757. Átl. 1903: 1 b. 1,K24, I k. 912; 1904: 1 b. 1,725, 1 k. 862. Ítél. átl. 1903: 307; 1904: 351. 32. Sászsebes. Érk. 1900: 5,330, h. 6*83 ; 1901:5,034. h. 443; 1902:6,814,h. 646;1903: 7,131, ebb. tkv.4,404, h. 205 ; 19''4 :0,022, ebb. tkv 4,371. h. 148. Birák létsz. 1900—4: 2—2; j. 2, k. 5—5. ítélet 1900.532, 1901:512. 1902:357, 1003:801. 1904:484. Átl. 1903:1 b, 3,505, 1 k. 1,426; 1904; 1 b. 3,311, 1 k, 1,324. ítél. átl. 1903:400 , 1994:242. 33. Szelistye. Érk. 1900:3,349, h. 398; 1901; 3,600, h. 232; 1902:4,231, h. 121; 1903:3,942, ebb. tkv. 2,100, h. 108; 1004: 3,95", ebből tkvi 2,455, h. 103. Birák létsz. 1900—4: 2—2; j — k. 4- 4. ítélet 1900: 025, 1901 :505; 1902 : 555; 191 3: 485 ; 1004:485. Atl. 1903. 1 b. 1,971, 1 k. 985; 1904 1 b. 1975, I k. 987. ítél. átl. 1903:242, 1904:242. 34. Szerdahely*Érk. 1900: 4,870, h. 498, 1901:6,016, h. 3664 1902: 5,373, h. 183; 11103:5.8114 ebb. tkvi 2,872, h. 157; 1904: I.H70, ebb. tkv. 2,714, h. 323. Birák átl. 1900-4: 2-2; j. —; k. 1900:6; 1901—4: 5—5. ítélet 1900:478; 1901.029; 1902:038; 1903:564; 1904:532. Áll. 1903:1 b, 2,902, l.k. 1,160; 1904:1 b. 2,439, 1 k. 975. ítél. átl. 1903:282, 1904:266. 35. Ujegyháza. Érk. 1900: 2,283. h. 218; 1901 :4.243, h. 01 1,002:4,544, h. 100; 1903: 4,004, ebből tkvi 1,861, h. 69; 1904' 3,786, ebből tkvi 1,089, h. 54. Birák létsz. 1900—4: 2—2; j. k. 4—4. ítélet 1900: 594; 1901: 422; 1902: 407; 1903: 386 > 1904: 388. Atl. 1903: 1 b. 2,002, 1 k. 1,001; 1904: 1 b. 1 893-. 1 k. 040. ítél. átl. 1903: L93; 1904: 194. 36. Alsójára. Érk. 1900: 3,120, h. 787; 1901: 3,319, h. 539; 1902: 0,294, h. 1,124; 1903: 6,100, ebb. tkv. 3,072, h. 117; 1904: 5,743, ebb. tkv. 2,683, h. 517. Birák létsz. 1900—22—2; 1903—4: 3—3; j. 1 ; k. Í900: 2, 1901—2: 5—5; 1903—4: 6—6. ítélet 1900: 475; 19ÖI,: 837; 1902: 742;1903: 855; 1904 589. Atl 1903: 1 b. 2,033, 1 k. 1,016; 1904: 1 b. 1,914, 1 k 057. ítél. átl. 1903: 285; 1904: 196. 37. Felvinc. Érk. 1900: 5,007, h. 201; 1901: 4,103, h. 241; 1902: 3,96], h. 96; 1903: 3,748, ebből tkvi 1,604, h. 96; 1904: 3,786, ebből tkvi 1,477, h. 80. Birák létsz. 1900—4: 2—2 j. —; k; 4-4. ítélet 1900: 43Ó; 1901: 434;1902: 565; 1903: 4771904: 556. Átl. 1903: 1 b. 1,874, 1 k. 937; 1904: 1 b. 1 893 lk' 1 946; ítél. átl. 1903: 119; 1904. 278. 38. Marosludas. Frk. 1900: 5,775, h. 857; 1901: 6,983 h 611; 1902: 5,395, h. 355; 1903 : 5,501, ebből tkvi 2,574 h 351 19(14: 0,864, ebből tkvi 4,035, h. 271. Birák létsz. 1000-4 3—3. j. 1.; k. 1900-1: 8—8; 1902-4: 7-7. ítélet 1900: 385; 1901 473- 1902: 674; 1903: 506; 1904: 570. Atl. 1903: 1 b. 1,833 1 k 785" 1904: 1 b. 2,288, 1 k. 980. ítél. átl. 1903: 168, 1904: 190 39.' Topánfalva. Érk. 1900: 5,905, h. 1,089; 190]: 6,872, h. 517 1902 8.204. h. 390; 1903: 8,356, ebből tkvi 4,769, h. 372; 1904- 8 563, ebből tkvi 5,092, h. "865. Birói létsz. 1900- 2: 5—5. ]qn3—4- 4 4; j. 1; k. 1900-4: 8—8. ítélet 1900: 964; 1901; L038" 1902: 894; 1903: 1,081 ; 1904: 1,021. Atl. 1903: 1 b. 2,0811, l'k. 1,044; 1904: 1 b. 2,140, 1 k, 1,070. ítél. átl. 1903: 270; 1904: 255. , i.', 40 Torda. Erk. 1900:7;580, h. 2,003; 1901 : 0,284, h. 1,129: 1902 ' 6 687 h. 746 ; 1903 : 7,024, h. 781 ; 1904 : 6,808, h. 087. Birák létsz 1900 -4-3—3; j. 1.; k.: 5-5. ítélet 1900 : 1,625, 1901 :967 ; 1902' I 454 1903: 1,396; 1904 : 1,537, Átl. 1903: 1 b. 2,341, 1. k. 1,404; 1904:1 b. 2,269,1 k.1,361. ítél. átl. 1903: 465; 1904: 512. Területi Mag szerint érkezett összesen 1900 :271,616; hátralék 40,208; 1001:290,451, h. 29,414; 1902:318,044, h. 22,451; 1903:333,143, ebből telekkvi 124,870, h. 19,400; 1904:328,574, ebből telekkvi 129,680, h. 1,6091. Birák létszáma 1900:120; 1901:121; 1902—4: 122—122. Jegyző: 36. Kezelő 1900:276; 1901 -2 : 274—274; 1903:277; 1904:280. ítéletek 1900:37,593, 1901:40,719; 1902:39,793; 1903:41,300; 1904: 41,035. Ügyek szerinti átlag 1H03 : 1 biró 2,730, 1 k. 1,203; 1904: 1 b. 2,695, I k. 1,173. ítéletek átlaga 1903: 338, 1904:336. Révai Lajos dr. (Folytatása következik.) _ Nyilt kérdések és feleletek. A családi jog köréből. ű. — Válasz a fog f. évi 13. számában felvetett kérdésre. ad. a) Jogszabály az, hogy a házasságon kivül született és szülőiknek utóbbi összekelése által a családba lépett gyermekek mind maguk, mind maradékaik is a törvényesen nemzettek közé számittatnak, - kivéve, ha a szülők között a gyermekek nemzésekor impedimentum iuris divini, tehát elengedhetlen házassági akadály forgott fenn, vagy ha a gyermekek házasságtörésből származtak. Ez praesumptio iuris et de iure. Annak birói megállapítása és kimondása tehát, hogy a törvénytelen gyermekek, ha a felhozott kivételek nem bizonyittatnak, utólagos házasság által törvényesíttetnek, felesleges és kereset tárgyát nem képezheti; mert az 1868: LIV. t.-c. 514. §-ában szabályozott, -ez a kivételes perut csak akkor vehető igénybe, ha a követelés érvényesithetésének egyéb rendes utja nincs» (Küria 1901 nov. 26. I. 901. 205.); s mert az 1893: XVIII. t.-c. 16. $-a szerint: valamely jogvisszony létezésének birói megállapítása iránt birói kereset csak akkor inditható, ha e megállapítás a felperes jogvisszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Az anyakönyv megfelelő kiigazítása a családi állapot megállapítása szempontjából, az előbb mondottakon kivül kereset utján azért sem kérhető: mert az 1894: XXXIII. t.-c. 41. §-a szerint a természetes atya elismerését birói itélct nem pótolhatja. ad. b) Minthígy azonban <a házasságon kivül születelt gyermeknek utólagos házasság által való törvénvesitését nem maga a szülőknek a házasságra lépésben nyilatkozó ténye állapítja meg, hanem ennek megállapítására szükséges az is, hogy a szülők a gyermek fogamzása idejében egymással közösültek legyen-. (Kúria 1899 máj. 2. 1,271. M, 16,634.); a törvényes vélelemmel szemben az apának jogában áll bizonyítani, hogy a törvényesnek vélt gyermek nem az Ö nemzéséből származik. Véleményem szerint tehát a bíróság helyesen járt el akkor, amikor felperest kereshetőségi jogának hiányából utasította el. Ez felel meg a birói gyakorlatnak. Róth Jenő dr., tornai ügyvéd. A csődjog és szövetkezeti jog köréből. — KéYdés — A. ellen, — ki tagja és adósa az «x községi hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszö7>ctkezet tagja* cégnek, — jogerősen megnyittatott a csőd. Az 181)8: XXIII. t.-c. 23. !?-a értelmében «az Országos Központi Hitelszövetkezete kötelékébe tartozó szövetkezet, saját tagja ellen fennálló követelése erejéig, végrehajtás vagy csőd esetében, minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést megelőző kielégítési joggal bir adósának összes ingó vagyonára, — ez az elsőbbség azonban csupán azon hitelezőkkel szemben illeti meg, <• akiknek követelése az adósnak a szövetkezet névjegyzékébe történt bevezetése után keletkezett.» Minthogy az idézett törvény ezen elvi kijelentés mikénti keresztülvitelére vonatkozólag semmiféle útmutatást nem nyújt, tisztelettel kérem az ügy iránt érdeklődő szaktársaimat, igy különösen az érdekelt szövetkezeti ügyészeket, szíveskedjenek akár az alább felvetett kérdések megoldásával, akár a saját gyakorlatukban felmerült további kérdések felvetésével, az eszmék lisztázásához hozzájárulni. Kérdéseim a következők: 1. a) az ily megelőző kielégítési joggal biró szövetkezeti követelés bejelentés alá esik-e, s ha igen : mikép szövegezendő a csődbejelentés ?