A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 11. szám - Igazítani valók a végrehajtási eljárás köréből

44 A JOG alapuló és közös akaratukat kifejező kikötés nem létezőnek és | nem kötelezőnek tekintessék. A budapesti kir. ítélőtábla (1903. évi október hó 20-án 1,424/1903. V. szám alatt) következő Íteletet hozott: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert azt, hogy a kárnak felbecslése céljából a jégvertnek állított vetcménytáblák a kárbecslők által megszemléltettek, felperesek maguk sem vonják kétségbe, sőt a kérdőpontok szerint bizonyítani kívánják és mert a váltott levelekből nyilvánvaló, hogy a kárbecslés eredménye felpercsekkel közölve lett és hogy felperesek nevében [. rendű felperes a kötvényfeltételek 26. §-a alapján alakítandó becslő bizottság becslését már előre visszautasította, ily körülmények közt pedig annak a mindkét fél által ellenkező értelemben bizonyítani kivánt ténynek bizonyítása, vájjon a 2 '. alatti kárfelvételi jegyzőkönyv a felperesek lakásán vagy utóbb vétetett fel; döntő súllyal nem bír A m. kir. Kúria (1905. évi január hó 17-én 6.'1904. V. szám alatt) következő végzést hozott: Mindkét alsóbiróság ítélete a polg. törvk. rendt. 108. §-a alapján feloldatik s érdemleges határozat hozatala előtt a felperesek által felhívott P. J., B. S. és K. Gy. tanuknak a C) alatti B. Sz. és K. Gy. tanuknak az I) alatti és P. J. tanúnak a K) alatti, továbbá Z. K., H. J. és Sz. f. tanuknak az E) alatti, végül Z. K., Sz. J., F. I., M. J., M. J., S. A., Sz. M., T. L. és P. S. tanuknak pedig a H) alatti kérdőpontokra; nemkülönben az alperes által felhívott K. I. és B. (i. tanuknak a 6*/. alatti kérdő s a felperesek által netalá i bemutatandó ellenkérdő pontokra való kihallgatása s a tanuk vallomásainak eredményéhez képest esetleg szakértőknek az iránt való meghallgatása: <• hogy jégverés idején vagyis 1901. évi június hó 2H-án a törteli határhoz legközelebb eső piacon a fuvarköltség leszámítása után számszerűleg mi volt a búzának, zabnak és árpának métermázsánként az ára?>—szükségesnek találtatván az elrendeltetik s az elsőbiróság mindezeknek foganatosítására, további szabályszerű eljárásra s a kifejlendőkhez képest uj határozat hozatalára utasittatik. Bűnügyekben. A BP. 576. £-a a kártalanítási igény megállapításának feltételeként a bűnvádi ügy adataiból megállapítható bizonyosságot kiván arra nézve, hogy a cselekmény, mely miatt az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság el volt rendelve, egyáltalában elkövetve nem volt, vagy hogy azt nem vádlott, hanem más követte el. A bűnvádi ügy adatainak a kártalanítási igény elbi rálásánál az ennél irányadó szempontokból való mérlegelése nem mellőzhető különösen akkor, ha a felmentő itélet minden más indokolás kizárásával egyedül az esküdtek határozatára támasz kodik. Az a tény tehát, hogy az esküdtbíróság, alapul véve az esküdteknek énem bűnöst kimondó határozatát, vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette, magában véve nem teszi szükségtelenné annak vizsgálatát, hogy a BP. 576. ij-a valamelyik esete fenforog-e és nem azonos annak megállapításával, hogy a kártalanítást kérő az előzetes letartóztatást vagy a vizsgálati fogságot elrendelte. A m. kir. Kúria (1903, nov. 17. 3,257/903. sz. a.) 1'. [. kártalanítás iránti kérelmével elutasittatik. Indokok: Vádlott azon az alapon vádoltatott a halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt, mert ő maga is beismerte, hogy Cs. I.-vel 1902. január 31. este összeszólalkozott, hogy őt ezen alkalommal arcul ütötte, és hogy az előle menekülő Cs. J.-t üldözőbe véve, J. H. lakásához tartozó konyha előtt elfogta és utóbb H. J. segítségével az udvarról kivitte az utcára és a ház előtt levő léckerítéshez támasztva, otthagyta. A tanuk pedig bizonyították, hogy vádlott Cs. J.-t mikor őt elfogta, ismételten bántalmazta és rugdalta és hogy Cs. J. a ház elébe vitetvén, itt mozdulatlanul a földön elterülve feküdt és olyan állapotban volt, melynél fogva fekhelyét saját erejéből el nem hagyhatta. Cs. J. ezen bántalmaztatása óta lakására vissza nem tért többé, hanem nyomtalanul eltűnt; mig 1902 április 4-én a Rákospatakból kiágazó öntöző csatornában holtan feltaláltatott. A hulla boncolásáról felvett orvosszakértői lelet és az erre alapított vélemény szerint a hullán külsérülések nyomai nem észleltettek, sem szervi bajból, sem külerőszakból származó halál-ok megállapítható nem volt .De nem tartja kizártnak az orvosi vélemény annak a lehetőségét, hogy Cs. J. a bántalmazás által előidézett ideg- vagy agyrázkódás következtében halt meg, s hogy már mint hulla került a vizbe melybe más által dobatott. Ezekre a bizonyítékokra alapította a kir. ügyész a vádat, melyet P. J. ellen halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt, a vádlott részéről kifogással meg nem támadott vádiratában emelt és melyet az ennek következtében az esküdtbíróság előtt tartott főtárgyaláson is fenntartott. Az esküdtbíróság azonban vádlottat az esküdtek azon határozata alapján, mely szerint vádlott a terhére rótt halált okozott súlyos testi sértés bűntettében nem búnös, a felek megnyugvása folytán nyomban jogerőre emelkedett itéletével'a vád alól felmentette ; miből kifolyóan vádlott, ki 1902. febr. 8-tól 20-ig, és ismét 1902 ápr. 4—12. előzetes letartóztatásban, innen tul pedig vizsgálati fogságban volt; 1902 október 0-án szabadlábra helyeztetett, a fenntiek szerint kiállott előzetes letartóztatásért és vizsgálati fogságért kártalanítást kér. A BP. XXXI. fejezet rendelkezései szerint csak azon felmentett vádlottnak van igénye kártalanításra, aki az előzetes letartóztatást és vizsgálati fogságot ártatlanul szenvedte; és a BP. 070. § a kártalanítási igény megállapításának feltételeként a bűnvádi ügy adataiból megállapítható bizonyosságot kiván arra nézve, hogy a cselekmény, mely miatt az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság el volt rendelve, egyáltalában elkövetve nem volt, vagy hogy azt nem vádlott, hanem más követte el. A jelen esetben azonban figyelemmel a bűnvádi ügynek fenti adataira, sem az, hogy a vád tárgyává tett büntetendő cselekmény egyáltalában elkövetve nem volt, sem az, hogy a cselekményt nem vádlott, hanem más követte el, megállapítottnak nem jelentkezik. A bűnvádi ügy adatainak a kártalanítási igény elbírálásánál az ennél irányadó szempontokból való mérlegelése és figyelembe vétele nem mellőzhető különösen akkor, — ha, mint a jelenesetben — a felmentő itélet minden más indokolás kizárásával, egyedül az esküdtek határozatára támaszkodik és a felmentő itélet hatályát vagy jogi erejét különben sem érinti. Az a tény tehát, hogy az esküdtbíróság alapul véve az esküdteknek a «nem bűnöst» kimondó határozatát, P. L-t az ellene emelt vád alól felmentett, magában véve nem teszi szükségtelenné annak vizsgálatát, hogy a BP 570. §-ban meghatározott esetek valamelyike fenforog-e ? és nem azonos annak megállapításával, hogy a kártalanítást kérő az előzetes letartóztatást vagy a vizsgálati fogságot ártatlanul szenvedte. Minthogy tehát a jelen esetben az előre bocsátottak szerint a BP. 57*1. §-ban megállapított feltételek hiányzanak : P. I. kártalanítás iránti kérelmét elutasítani kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szegedi tszéknél Riesz Ferencz hódmezővásárhelyi kereskedő ellen, bej. ápr. 8, fsz, ápr. ló, csb. Fehér Tamás dr., tg. Soíti Jenő dr. — A nyitrai tszéknél Kubics Jónás helybeli kereskedő ellen, bej, márcz. 15, fsz. ápr. 7, csb. Névery Ignác, tg. Szabó Samu dr. Az újvidéki tszéknél Kleesz József és fia helybeli cég ellen, I ej. ápr. 15', fsz. máj. 4, csb. Rehák Ferenc, tg. Szlezák Lajos dr. — A szegedi tszéknél özv. Reiser Fülöpné helybeli kereskedő ellen, bej . ápr. 8, fsz: ápr. 17, csb. Fehér Tamás dr, tg. Grüner Fülöp dr. — A nagybecskereki tszéknél Herrmann Gusztáv helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 12, fsz. ápr. 25, csb. Szilágyi Lajos, tg, Végh Lajos dr. — A győri tszéknél Szirmai Mór helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 1, fsz. ápr, Jó, csb. Proszt János, tg. Grünhut Miksa dr. — A nagyváradi tszéknél Erdélyi József volt ügyvéd ellen, bej. ápr. 22, fsz. máj. 8, csb. Szegedy Lajos dr, tg. Dési Géza dr. — A budapesti keresk. és váltótszékné'l Weil Ede és fiai helybeli cég ellen, bej. ápr. 5, fsz. máj. 4, csb. Beck Károly dr., tg. Vermes Károly dr. — A beregszászi tszéknél Róth Samu nagyszőllősi kereskedő ellen, bej. ápr 14, fsz. máj. o, csb Illés Andor dr.. tg. Szabó Sándor. — A marosvásárhelyi tszéknél Reichardsberger J. utóda Kőszegi Antal helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 2, fsz. jun. > csb. Gallé Jenő dr., tg. Madaras József dr. — A budapesti keresk és váltószéknél Wirker Károly helybeli cég ellen, bej. ápr. 6, fsz. máj. í, csb. Szabó Árpád dr., tg. Páldy János Iván dr. Pályázatok: A szegedi jbiróságnál albirói áll. márc. 21 .52 — A szatmárnémeti ügyészségnél kir. alügyészi áll. márc, 21. (551 — A pozsonyi tszéknél aljegyzői áll. márc. 24 (ó5) — A perlaki jbróságnúl albirói áll. márc. 24. (55) — A nagykikindai tszéknél aljegyzői áll. márc. 24. (55) A nagykállói jbiróságnál albirói áll márc. 23. (55) A körmöcbányai jbiróságnál albirói áll. márc 21. 55) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Déva Sch. Zs. dr ; Fogaras F. A. dr ; Kézdivásárhely Sz. Gy. dr; Miskolc H. G- dr. A mult számban jelzett ügyeik nem érkeztek. — Dárda N.K. dr. Szink-Szink érk. 92^6/904. sz. a. ea. Oroszy, febr. 28, hh. — Karánsebes B. F. Papovits—Nemoian érk. 1422/904. sz. a. ea. Popu, n. e. — Magyaróvár B. I. dr. Mosonszolnoki tagosítás érk. 11/905. urb. sz. a. ea. Zsíros, n. e. — Nyitra Sz- D. dr. Pollák Lengyel b. ü. 610,204/904, ea. Raisz) n. e. — Szulyvoszky-Fiedler (5Ó44/904. ea. Lallosevits) n. e. — h ulyvoszky—Grohmann (10,165/901. ea. Lallvsevits) n. e., Szulyvoszky—Tomaschek érk. 62/905. sz. a. ea. Hűvös, n. e. — Robitsch—Sulyvoszky érk. 7623/904. sz. a. ea. Lallosevits, n. e. — Pécs M. J. dr. Kristály - Rátz (1537'904. ea. Tolnai] márc. 8. mv. — Pozsony R. T. Schramm-Matuschek (8346,903. ea. Scherff) márc. 2. hh- — Temesvár U. M. dr. Opráne—Zsikim érk. 10,606/904. sz. a. ea. Popu, n. e. — Jovicseszku—Jovicseszku érk. 572/905. sz. a. ea. Jancsik, n. e. — Csurcsen—Szoare érk. 2991/904. sz. a. ea. Popu, n. e. — Brinzei—Nagel érk. 2841/901. sz. a. ea. Szász, n e. — Stefanesen-Vuja érk. 2112/904. sz. a. ea. Sárói Szabó, n. e. — Nikolajevics—Gör. kel. egyház érk. 1206/904. sz. a ea. Frink, n. e. — Kosárinné-Mateika érk. 8.22/903. sz. a. ea. Oeffner, márc. 1, mv. — Putin-Putin érk. 2689/904. sz. a. ea. Bene, n. e. - Sátoraljaújhely Cs. L. dr. Ugy a 557/1904. mint az 5/90Ó. sz. fegy. ügyet Naményitől Raisz vette át. Nyugalmazott törvényszéki jegyző és ügyvédjelölt, ki az 1886. évi VII. t.-c. 4. §-a szerint mint közjegyzőjelölt működhetik, oly városban, ahol polgári vagy gimnázium van, mint közjegyző- vagy ügyvédjelölt április l-re állást keres. Nős, családos; a német nyelvet teljesen birja. Fiatal ügyvéd részére biztos exisztenciáju helyet Közlök I bizonyos feltételek mellett. Cím a kiadóhivatalban. Strem Tódor dr., budapesti ügyvéd irodáját Pozsonyba helyezte át. RfSZvéNY -ÁHftAAÁO NY 0*0* JA BLT.APE8TFN