A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 9. szám - A végrehajtási törvény 166. §-ához. Elrendelhető-e az árverés ugyanazon hitelező javára, két különböző követelésére egymásután külön-külön, ugyanazon adósának ugyanzon ingatlanára? - Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete 1904. évi működéséről a következő jelentést terjesztette elő a budapesti ügyvédi kamarához

A J OG tése céljából az öt szurkáló vádlott fejére lécdarabbal ráütött és c részben vádlott vallomása nevezett tanuk esküvel megerősített vallomásával megcáfolva lett. Mindezek dacára vádlott javára jogos védelem fennforgása megállapítható nem volt. Mert bár igaz, hogy Sz. A. vádlottat megtámadta, a templom udvarán mindkét kezénél fogva a földre akarta nyomni s téglával a fejét is megütötte, s az is igaz, hogy vádlott nevezettnek ölésre irányuló fenyegetödzéseiröl tudomássul birt. Ennek dacára ez a megtámadás nem volt oly közvetlen, hogy annak elhárítására a vádlott által kifejtett bántalmazás lett volna szükséges. Minthogy vádlott Sz. A.-t szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazta s ennek folytán a nevezett halála következett be, cselekménye a Btkv. 306. §-ába ütköző halált okozott súlyos testi sértés bűntettét képezi; minthogy azonban Sz. A. vádlottat előzően a templomból kivezette s utóbb tettleg is bántalmazta, ezen előzmények alkalmasak voltak vádlott erős felindulását előidézni, s minthogy cselekményét ezen erős felindulásban követte el, az a Btkv. 307. §-ának első bekezdése szerint minősül, mert az elhunyt általi bántalmazás nem volt oly súlyos, mely a második bekezdés szerinti minősítést indokolná. A büntetés kiszabásánál vádlottnak hasonló bűncselekményért már büntetett előélete, s a sok rendbeli szúrás mint súlyosító, ellenben töredelmes beismerése mint enyhitő körülmények jöttek figyelembe. A kárösszeg, figyelemmé1 az elhunyt 4 gyermekére, a Btkv. 331. és a Bp. 489. S§-ai alapján állapíttatott neg, a bűnügyi költségekben való marasztalás a Bp. 480. §-a §-a alapján történt. A bűnjel zsebkés a bűncselekmény elkövetésére szolgálván, mint vádlott tulajdona elkobzandó volt. A kassai kir. Ítélőtábla (1904. évi július hó 5-én 2,080 1904. B) szám alatt) következőleg ítélt : A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletét az abban felhozott indokok alapján helybenhagyja azzal a meghatározással, hogy annak elsőfokú hatóságilag megállapított börtönbüntetéséből a nevezett vádlottnak az 1904. évi április hó 3-ától a mai napig tartó letartóztatásával és illetve vizsgálati fogságával a Btk. 94. ~j-a értelmében (3) három hónapot nyilvánít kitöltöttnek. A m. kir. Kúria (1904. évi október hó 19-ik napján 8,543/1904. B. szám alatt) a következő íteletet hozott: A Bp. 385. g-a 1. c) pontjában meghatározott anyagi semmisségi oknál fogva a bp. 337. §-a harmadik bekezdése értelmében mindkét alsóbiróság ítélete megsemmissittetik, a vádlott a btk. 79. §. 2-ik bekezdése alapján a Bp. 320. >j. 3. pontjához képest a vád alul felmentetik és azonnal szabadlábra helyeztetni rendeltetik. A bűnügyi költségek az államkincstár terhére állapíttatnak meg, a bűnjelt képező zsebkés a vádlottnak visszaadatni rendeltetik. Indokok: A védő a Bp. 385. §. ]. a), c) és 3. pontja alapján emelt semmisségi panaszt. Az alsófoku bíróságok azokat a tényeket fogadták el valóknak, hogy a sértett fél a vádlottnak azt üzente, hogy megfosztja életétől, ha a templomban találja is, hogy 19'4. évi április hó 3-án a sértett fél a vádlottat a templomban találván, onnét megszégyenítő módon kivezette, kívül pedig megragadta, a földre nyomni iparkodott s őt öklével és tégladarabbal fejen ütötte ugy, hogy a vádlottat a vér elborította. E tényekből jogszerűen az a következtetés vonandó, hogy a vádlott mint jogtalanul és közvetlenül megtámadott, a támadás elhárítására szükséges védelemmel élt akkor, midőn a ténymegállapítás szerint, viszont ő megtámadóját zsebkéssel szurkálta, s így eme cselekménye a btk. 79. §-a első és második bekezdésének rendelkezésénél fogva, büntetőjogi beszámítás alá nem esik. Fennforogván tehát a Bp. 385. §. 1. a) pontjában foglalt az a semmisségi ok, hogy az alsófoku biróságok a beszámithatás kérdésében a Btk. vonatkozó rendelkezéseit a vádlott elitélésével tévesen alkalmazták; az alsófoku biróságok ítéleteinek megsemmissitésével a vádlott a vád alól fel volt mentendő. A Bp. 385. §. 1. a), c), 3. pontjára alapított semmisségi panasz elbírálásának szüksége az elörebocsátottaknál fogva elesik. A Bp. 517. S-ának első bekezdéséből nyilvánvaló, hogy a különibözö Ítéletekkel kiszabott szabadságvesztés büntetések összbüntetésbe való foglalásának, illetőleg egyesítésének az a célja, hogy azoknak a szabályoknak, amelyek az összbüntetésre, illetőleg a büntetések egyesítésére nézve irányadók, de a külömböző Ítéletek hozásánál nem alkalmaztattak, utólag érvény szereztessék ; az pedig, hogy ama szabályok érvényesülésének a btkv, rendelkezéseiből folyó következményei éppen ugy levonassanak, mintha azok a szabályok már a külömböző ítéletek hozásánál alkalmaztattak volna, a Bp. rendelkezései ki nem zárják. A Bp. 518. §-ának hetedik bekezdésében foglalt szabályból csak az következik, hogy az összbüntetés tárgyában hozott ítélet intézkedéseinek összessége nem lehet súlyosabb a különböző ítéletekkel kimondott büntetések összességénél. (A m. kir. Kúria 1905. dec. 29. 10,390. sz. a.) Vádlott, aki külföldi lapokban olcsó kölcsönszerzést igérő hirdetéseket tett közzé s az ennek folytán hozzáfordult sértett feltől a kölcsön szerzéséhez előleget vett, azonban sem a kölcsönt meg nem szerezte, sem az előleget vissza nem adta, csalás miatt ítéltetett el. (A m. kir. Kúria: 190*. okt. 5. 8,169. sz. a.) Vádlott a 71. számú csász. és kir. hadkiegészítő parancsnokság irodájában alkalmazott altiszt, az 1899. évi sorozási főkönyvet, avatási lajstromot és a sorozási főkönyvből 1899. augusztus 15-én készített kivonatot szándékosan hamisította meg; vádlottnak ez a cselekménye a btkv. 391. §-ban meghatározott közokirathamisitás bűncselekmény tényelemeit képezi, mert a jelzett okiratok, a katonai hatóságok által a hátaskorükbe utalt tények közhitelű bizonyítására vétetvén fel, — közokiratokat képeznek Vádlott, aki mint három évi katonai szolgalatra besorozott újonc ravasz fondorlat felhasználásával kieszközölte azt, hogy az őt meg nem illető kedvezményben részesítve, mint póttartalékos csakis 8 heti katonai szolgálatot teljesített, az 1889. évi VI. t.-c. 48. fj-ba ütköző véderő elleni vétség miatt ítéltetett el. (A m. kir. Kúria : 1904. dec. j>9 10766 sz. a. Aki szerződés megkötésénél a szerződő másik felet a szerződés tartalmára nézve tévedésbe ejti, a szerződés aláíratása által nem magánokirathamisitást, hanem csalást követ el. (A m. kir. Kúria: lí>0£ dec. 10238. sz. a.) A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A Budapesti Közlöny hivatalos la/> kiadóhivatala által a bíróságnak megküldött oly hirlappéldányok, melyekben a biróságok megkeresésére a-: idézési hirdetések közzététettek, mellékleti bélyeg alá nem esnek. (13,628/1901. P. sz.) Ha az illeték véglegesen és nem utólagos kiegyenlítés fentartásával szabatott meg ; az illetékkiszabás jogerőre emelkedése után az illeték utólagos módosítását kívánni sem a félnek, sem a kincstárnak nem áll jogában. (13,698/1901. P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A pozsonyi tszéknél Blau Adalbert modori kereskedő ellen, bej. márc. 16, fsz. márc. 23, csb. Polgár Ármin dr., tg. Werner Fülöp dr. — Az Ipolysági tszéknél Hilverth Mária és Hilverth Károly báthi lakosok ellen, bej. márc. 27. fsz. ápr. 17, csb. üodányi László, tg. Tölgyesy Ferenc dr. — A brassói tszéknél Rosenberg Frigyes helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 20, fsz. már 28, csb. ("sászár Béla, tg Mossin János dr. — A trencséni tszéknél Schwarz Dávid zay-ugröci cipész ellen, bej. és fsz. ápr. 10, csb. Pólyik Imre, tg. Jaskula Antal. — A zalaegerszegi tszéknél Neufeld Izidor helybeli szabó ellen, bej. ápr. 4, fsz. ápr. 11, csb. Sperlágh Géza, tg. Hajós Ignác dr. — A budapesti kereskedelmi és váltótszéknél Seidl Ede helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 19, fsz. ápr. 18, csb. Szentgyörgyi Imre dr, tg. Mészáros Andor dr. — A zombori tszéknél Dienes Béla apatini lakos hagy. ellen, bej márc. 17, fsz. ápr. 8, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Poór Béla dr. — A temesvári tszéknél Weisz Zsigmond temesvári cég ellen, bej. márc. 22, fsz. ápr. 19, csb. Pavlovits Márk dr., tg. Pokomándy Sándor dr. — A pozsonyi tszéknél Schweighofer Ágoston helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 2i, fsz. ápr. 3, csb. Polgár Ármin dr., tg. Frühwirth Samu dr. — A gyulafehérvári tszéknél Nagy Lajos zalatnai kereskedő ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 13, csb. Szőcs Ákos dr., tg. Ürmössy Károly dr. — A pécsi tszéknél Klein Adolf helybeli lakos ellen, bej. márc. 10, fsz. márc. 31, csb. Geller Ottó dr., tg. Kaufer Jenő dr. — A budapesti kir. tszéknél Fürst Mór ellen, bej. máj. 16, fsz. jun. 13, csb. Bothos Gyula dr., tg. Horváth Pál dr. — A szatmárnémeti tszéknél Braun Albert helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 14, csb. Horváth Benő dr., tg. Komáromy Zoltán dr. Pályázatok : A budapesti büntetőtszéknél aljegyzői áll. márc. ő, (39) — A gyergyószcntmiklósi jbiróságnál birói áll. márc. 7, (40) — A sátoraljaújhelyi tszéknél aljegyzői áll. márc. 9, (42) — A szabadkai tszéknél albirói áll. márc. 9, (42) — A topolyai járásbíróságnál albirói áll. márc. 9, (42j — Az eperjesi tszéknél birói áll. márc. 10, (43) — A dési tszéknél aljegyzői áll. márc. 10 (43i — A máramarosszigeti tszéknél aljegyzői áll. márc. 10(43) — Az aranyosmaróti tszéknél aljegyzői áll. márc. 10 (43.) Kúriai és táblai értesitések. Kérdezöskódö t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — tiem vállalkozhatunk. Budapest K. L. Weisz — Podmanicky érk. 616/901. v. sz. a. ea. Szalacsy, febr. 14 hh. — Fogaras F. A. dr. Rohrlich és tsa—Fogarasi Takarékpénztár nem érk — Gyöngyös P, S.dr. I. G.36 /904. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Nagy—Bakó érk. 207/905. v. sz. a ea. Wettstein, n. e. — Kassa N. V. A jövő számban. — Kolozsvár I. Gy. dr. Giurgin b. ü. érk. 9034,9u3, majd 6518/904 b. sz. a. ea. Szegheő, n. e. — A szamosfalvi gór. kat. egyház—Lőrinc érk. 1841/904. p. sz. a. ea. Egry, n. e. — Sztán—Fluerás érk. 8719/903. sz. a. ea. Karay, n. e. — Id. Petrán és tsai—Román irod. és közműv. egylet érk. 4918/904. sz. a. ea. Scherff, n. e. — A bélyegül. — panaszról külön értesítjük. — Moór H. J. dr. Száncsics—Frőschl érk. 313/904. p. sz. a. ea. Horváth, n. e. Nyugalmazott törvényszéki jegyző és ügyvédjelölt, ki az 1886. évi VII. t.-c. 4. §-a szerint mint közjegyzőjelölt működhetik, oly városban, ahol polgári vagy gimnázium van, mint közjegyző- vagy ügyvédjelölt április l-re állást keres. Nős, családos; a német nyelvet teljesen birja. Dr. juris ügyvéd, egyévi közjegyzői praxissal, állandó helyettesnek ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V- Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpar 3 <»VJ-A& BÍSZvÉ-NV TÁRSASÁG NYOMDÁJA hvJ^'AftíTFS