A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)
1905 / 8. szám - A közjegyzői okirat alapján szerzett zálogjog és a végrehajtási törvény 137. §-a
^2 ]. p. alapiján felmentetett és ebből folyóan nevezett vádlottal szemben a büntetési tételt is a B. P. 385: §-a 1. a) pontja alapján megsemmisíti, ezen vádlottat ama cselekménye miatt, hogy Sz. S. testén szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy ennek következtében 8 napon tul, de 20 napon belül gyógyuló testi sértést szenvedett, a B. T. K. 301. §-ába ütköző és e szakasz szerint minősülő súlyos testi sértés vétségében is bűnösnek nyilvánítja s ezért . .. Indokok : A vádhatóság a B. P. 385. §-a 1. a) pontja alapján anyagi semmisségi ok fenforgását vitatta azért, mert az elsőfokban eljárt bíróság M. P. ama cselekményében, hogy Sz. S. testét szándékosan, dc ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy ennek 8 napon tul, de 20 napon belül gyógyuló sérelmet okozott, bűncselekmény tényálladékát meg nem állapította. A tábla a vitatott semmisségi ok fenforgását, ebből következőleg a törvényszéknek e tekintetben való lévedését felismervén, az elsőfokú bíróság ítéletének azt a felebbezett részét, mely szerint M. P. vádlott a súlyos testi sértés vétségének vádja alól felmentetett, ebből folyóan nevezett vádlottal szemben a büntetési tételt is a B. T. K. 385. §-a 1. a) pontja alapján megsemmisítette és M. P. vádlottat a B. T. K. 301. §-ába ütköző s e szakasz alapján minősülő súlyos testi sértés vétségében is bűnösnek nyilvánította azért, mert igaz ugyan, hogy Sz. S. sértett a sérelmezésbe beleegyezett ; tekintettel azonban arra, miként az okozott sérelem 8 napon tul, de 20 napon belül gyógyult, ez esetben pedig a cselekmény hivatalból üldöztetik; tekintettel arra, hogy ez a bűncselekmény — a sikkasztás bűntettének elpalástolására irányult; tekintettel arra, miként M. P. vádlott az eszközt, melylyel a sérelmet ejtette, lakásán előre elkészítette : a cselekményt tehát előre megfontolt szándékkal követte el, Sz. S. sértettnek beleegyezése a cselekmény jogtalanságát, ennélfogva annak büntetendő voltát meg nem szüntette. A m. kir. Kúria. (1904 nov. 22-én, 9,561. sz.) A M. P. vádlott semmisségi panaszának az a része, melya B. P. 385. §-ának 3. pontjára alapíttatott, elutasittatik ; a közvédő semmisségi, nem különben a nevezett vádlott semmisségi panaszának a B. P. 385. §-a 1. a) pontjára alapított része azonban alaposnak találtatván, a tábla ítéletének az a része, mely szerint M. P. vádlott a súlyos testi sértés vétségében is bűnösnek mondatott ki, ugy a nevezett vádlott büntetéséről rendelkező része is, a B. P. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében a B. P. 385. §-ának I. a) pontjában meghatározott semmisségi okok miatt megsemmisíttetik; s nevezett vádlott a súlyos testi sértés vétsége miatti vád alól a Bp. 326. §-ának 1. p. alapján felmentetik. Ehhez képest M. P. vádlott a sikkasztás bűntettéért a B. T. K. 385. §-a alapján, a B. T. K. 91. §-ának alkalmazásával, hat hónapi börtönre és három évi hivatalvesztésre s a politikai jogok gyakorlatának hasontartamu felfüggesztésére Ítéltetik. Indokok: A tábla ítélete ellen M. P. vádlott a B. P. 385. §-ának 1. a) és 3. pontja alapján azért, «mert terhére a súlyos testi sértés vétsége megállapittatott s mert a büntetés kiszabásánál a B. T. K. 92. §-a nem alkalmaztatott, holott alkalmazásának feltételei fenforognak» ; a vádlott részére kirendelt külön közvédő pedig a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, «mert M. P. vádlott terhére a súlyos testi sértés vétsége megállapittatott s ez által oly cselekményben mondatott ki bűnösnek, amelynél a jogellenesség hiányozván, büntetendő cselekményt nem képez». Minthogy, az alább felhozandók szerint, a M. P. vádlott terhére megállapított súlyosító körülményekkel szemben, annyira nyomatékos vagy oly nagyobb számú enyhítő körülmények, a melyekre tekintettel a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása indokolt lenne, megállapítást nem nyertek: ennélfogva a M. P. vádlott semmiségi panaszának a B. P. 385. §-a pontjára alapított részét, mint alaptalant, a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett. A B. T. K.-nek az ember élete elleni bűntettekre és vétségekre, továbbá a testi sértésre vonatkozó rendelkezéséből — valamint magából a dolog természetéből — kétségtelen, hogy azok a rendelkezések azon alapulnak, hogy az előbb jelölt és szándékosan elkövetett bűntetteknek és vétségeknek a tettes egyoldalú, a sértett fél beleegyezése nélküli, szándékos jogsértő cselekményével kell létesittetniök. Bizonyítják ezt egyrészt a B. T. K. 282. és 285. §§-a is, amelyek kivételesen és tüzetesen megjelölik azokat a nem csupán a beleegyezést adó egyén jogait sértő cselekményeket, amelyek az esetbten is büntetendők, ha azok a sértett fél beleegyezésével követtettek el. A 282. §. az államnak az állam polgárai számában és a közös célokra való közreműködésében rejlő érdekeit, a 285. §. a méhmagzat érdekét részesiti büntetőjogi védelemben; a 282. §. a komoly kívánságban nyilvánuló beleegyezésnek azt a nagy jelentőségű horderőt tulajdonítja, hogy az annak alapján elkövetett és a gyilkosság minden alkatelemét felölelő cselekményt is nem mint ilyent, hanem különleges büntetendő cselekmányként — delictum sui generis — bünteti; bizonyítja továbbá az. hogy aki a védkötelezettnek a védkötelezettség teljesítésére képtelenné tétele végett, tehát önként értetőleg annak beleegyezésével — megcsonkítását eszközli, nem a B. T. K. 3U5. §-a alá eső súlyos testi sértés büntette, hanem csupán az 1889. évi VI. t.-c." 49. §-a alá eső fegyveres véderő elleni vétség miatt büntetendő, valamint hogy áz öncsonkítás csakis a most hivatkozott törvény alapján csupán abban az' esetben büntethető, ha az ugyancsak az ott megjelölt célból követtetett el; más esetben az öncsonkítással elkövetett testi sértés nem büntethető, az pedig, amit valaki büntetőjogi beszámítás terhe nélkül maga ellen elkövethet, nem válhat büntetendő cselekménynyé azért, mert azt maga ellen mással követteti el, ami annál kétségtelenebb, mert ellenkező esetben az, aki ellen a súlyos testi sértés elkövettetett, e beleegyezésénél fogva — miután azzal a büntetendő cselekmény elkövetését szándékosan előmozdította, az önmaga ellen elkövetett súlyos testi sértésben válnék bűnössé, ami pedig már fogalmilag ki van zárva. Ezeknél fogva és tekintettel arra, hogy a tábla valónak fogadta el azt, miként M. P., Sz. S.-on a testi sértést az együttesen elkövetett sikkasztás elpalástolása végett annak beleegyezésével követte el, e cselekménye büntetendő cselekmény tényálladékát nem foglalja magában, mihez képest a tábla ítéletének a súlyos testi sértés vétségére vonatkozó részét, az ezen ítélet rendelkező részében idézett törvényszakaszok alapján, megsemmisíteni s M. P. vádlottat e vétség miatti vád alól felmenteni kellett. Minthogy pedig M. P. vádlottal szemben azon tényként megállapított körülmények, hogy Sz. S. vádlott társán, a büntetendő cselekmény elpalástolása céljából, súlyos testi sértést ejtett s hogy a cselekményt tervszerűen nagy fondorlattal hajtotta végre, nyomatékos súlyosító körülményeket képeznek, az ezekkel szemben megállapított enyhítő körülmények pedig sem nyomatékuknál, sem számuknál fogva nem teszik indokolttá a B. T. K. 92. §-ának alkalmazását: vádlott büntetését, a B. T. K. 91. §-ának alkalmazásával, a rendelkező részben meghatározott tartamú börtönben és ennek megfelelő mellékbüntetésben kellett kiszalni. A végrehajtásilag lefoglalt ingó dolognak jogtalan eltulajdonítása által elkövetett, a btkv. 359. §-a alá eső sikkasztás tényálladéka az árverés megkísérlése előtt is megállapítható és az eltulajdonítás ténye az árverési jegyzőkönyvön kivül a bűnvádi perrendtartásban megengedett más bizonyítási eszközök igénybe vételével is bizonyítható. (A m. kir. Kúria 1905. jan. ő._82. sz. a.) A közadós ellen indítandó bűnügyben nem az egyes hitelező, hanem a tömeggondnok van hivatva a közvádló által elejtett 'vádat átvenni. (A budapesti kir. ítélőtábla: 1904. október 11. 5,428. •sz. á.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A dévai tszéknél Schuszter Sándorné helybeli cég ellen, bej. márc. 20, fsz. ápr. 7, csb. Hidegh István, tg. Glück Ede dr. — A kalocsai tszéknél ifj. Gazdik János Márton helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 4, fsz. márc. 29, csb. Péter Ferenc tg. Valkányi Lajos dr. — A nagybecskereki tszéknél Bénin Milán mődosi kereskedő ellen, bej. márc. 24, fsz. ápr. 8, csb. Szilágyi Lajos, tg. Legény Sándor dr. — A nagybecskereki tszéknél Reller Miklós ernesztházai lakos ellen, bej. márc. 18, fsz. ápr. ;i, csb. Szilágyi Lajos, tg. Eibeschitz Miksa dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Buchinger Izidor helyi.eli kereskedő ellen, bej. márc. 11, fsz. ápr. 8, csb. Gönczy Gyula dr., tg. Mészáros Andor dr. — A nyíregyházai tszéknél Angyal G. Károly kisvárdai kereskedő ellen, bej. ápr. 8, fsz. ápr. 27, csb. Dicsőn Sándor dr., tg. Szmrecsányi László dr. — Az aradi tszéknél Kuraczina György nagybuttyini kereskedő ellen, bej. ápr. 10, fsz. máj. 4, csb Radány Dezső dr , tg. Grozda Aurél dr. — A soproni tszéknél Schwaby Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 10, fsz. máj. 1, csb. Thirring Béla, tg. ifj. Schwartz Miklós dr. — A fehértemplomi tszéknél Hirschl Bernát románorovicai kereskedő ellen, bej. ápr. 1, fsz. ápr. 27, csb. Reichel Frigyes dr., tg. Cornean Péter dr. — A zalaegerszegi tszéknél Weisz Kornélia lentii lakos ellen, bej. ápr. 3, fsz. máj. 2, csb. Szirmay Béla, tg. Karabélyos Elek. — A tordai tszéknél Szabados Pompilius kereskedő ellen, bej. márc. 6, fsz. márc. 16, csb. Szarka Jenő, tg. Szenkovics Aurél dr. Pályázatok : A nagyváradi kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr. 25 (32) — A lugosi ügyészségnél alügyészi áll. márc. 3. (37) — A fehértemplomi ügyészségnél alügyészi áll. márc. 3 (37) — A szolnoki ügyészségnél alügyészi áll. márc. 3 (37). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Gyöngyös L. S. dr. Steiger—Klein érk. 6.932 904. sz. a. ea. Dobosffy, n. e. — Bodó—Bodó érk. 12,293/904 sz. a. fe' r. 1. rendelv. — Sátoraljaújhely L. J. dr. Kormos—Teich (4,662/903 p. ea. Egry) febr, 8. hh. - Szekszárd S. L. dr. Takaró—Báttaszéki tp. (7,584/903. ea. Balázsovits) febr. 15. hh. — Trencsén S. K. dr. Kvásala—Filip (412/901. v. ea. Kovács Béla) febr. 3. rhh. rmv. Nyugalmazott törvényszéki jegyző és ügyvédjelölt, ki az 1886. évi VII. t.-c. 4. §-a szerint mint közjegyzöjelölt működhetik, óly városban, ahol polgári vagy gimnázium van, mint közjegyző- vagy ügyvédjelölt április l-re állást keres. Nős, családos; a német nyelvet teljesen birja. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakp • "VJX) RÍSZVÉ*Y T*«SA»Áa NYOMDÁJA BUOAPtíTElt