A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 7. szám - A végrehajtási költségekről

Huszonharmadik évfolyam. 7. szám. Budapest, 1904 február 14 Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. Kiadóhivatal: <r\, Rudolf-rakpart 3. az. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KOZLONT) ^ ^ SJ Fél « _ 6 « HOTUJF ÍZ IGAZSAGOGY ÉRDEKEINEK OPfBELETHRE. 1 lÁfiliR flGYTÉDl, BIR01, CGYÉSZl ÉS KÖZJEfíYZOI KAR KÖZLÖNlL Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG Siámos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr. Scjrtdek. Egéaa _ 12 Megjelen minden vasárnap. Ai előfizetési pétnek legcélszerűbben bérmenteaon Dostautal ványnyal küldendők. TARTALOM : A birák és kir. ügyészek fizetésjavitása. Irta R. Gy. jb. — A végrehajtási költségekről. Irta Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. — Adalék a Bp. 445. §-ához a járásbirósági eljárásban. Irta N a g y Zoltán, hajdúszoboszlói kir. albiró. A fizetésrendezési javaslatnál s a birák előléptetésénél érvényesülő osztó igazságról és a bírósági intézményről. Irta X. Y. — Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta Ad m e t o Géza dr., budapesti ügyvéd, volt jogtanár. — Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Irta Ödön fi Miksa dr., budapesti ügyvéd. — Belföld. (A Magvar Jogászegylet ülése. — Balog Arnold dr. előadása.) — Külföld ÍA biztositázi szerződésről szóló uj német törvény tervezete) — Irodalom (Csizmadia Alajos dr: A bűnözés világa. — Reiner Zsigmond dr : A választási jog reformja, — F é I e g yh á z y Elek dr. : A tőzsdei bíráskodás. — A máptk. tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány. — Flórián Károly dr: Az adománygyűjtés1 — Vegyesek. TÁBCA : Jogbölcselkedés. Irta Bárány Gerő dr. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. A biraK és kir. ügyeszek fizetesja* itása.*) Irta R. GY. jb. Az 1904. : I. t-c. és az azt kiegészítő 530/1904. M. E. sz. rendelettel az állami alkalmazottak részére engedélyezett fizetés természetével biró pótlék a birák- és kir. ügyészeknek a következő fizetésjavitást nyújtotta : Szolgálati idő Fizetésioszt. Létszám '5t> .„ !s K. P ó bjo M> >-, Bí V K. t 1 ék o cn sO K. 5 é. hosszabb V.o.lf. kúriai biró 33 it. tábl. tan. elnök, 11 52 10,000 1,600 83,200 főügyész, 8 5 « ff « « 2 « kúriai biró, 12 it. tábl. tan. elnök, ö 17 8,000 3,600 61,200 5 « rövidebb « « 2 « kúriai biró, 24 3,600 61,200 it. tábl. tan. elnök, 6 8,000 1,600 60,800 főügyész, kor. ü. h. 8 1,600 60,800 5 « hosszabb VL«1« it. tábl. biró 107 főügyész h., 6 140 6,000 1,200 168,000 vid. tvszéki elnök, 27 5 « rövidebb « « 1 « főügyész h. 1 6,000 400 400 5 « hosszabb » « 2 « it. tábl. biró, 35 vid. tvszéki elnök, 9 44 5,000 2,200 98,800 5 « rövidebb « « 2 « it. tábl. biró, 81 5,000 2,200 98,800 főügyész h., 8 vid. tszéki elnök, 17 107 5,000 1,800 149,000 kp. tkvi hiv. főnök, 1 5,000 1,800 tekintet nélV.« 2 « vid. tszéki elnök, 10 8,000 1,600 1,6000 kül (1891 • Vl.«2« it. tábl. birói rangú. 8,000 XVII t.-c. törv. biró, jb. főügy., 26. §.) hely. ü. 126 5,000 1,400 166,40o összesen 535 802,600 m=>, fion • 53S — 1 .5 ii) Átlag egyre 1,500 korona. 5 é. nosszabb VIII o.l f. 5 « rövidebb « « 1 « 5 « « ' • « 2 « 5 « « « « 3 « 5 « hosszabb VIII. 1 « 5 « « « « 2 « 5 « rövidebb « « 2 « 4 « hosszabb IX. «1 » 4 « « « « 2 « 4 « rövidebb « « 2 « 4 « hosszabb « « 3 « 4 « rövidebb « « 3 « törv. b. jb. és k. ügyész « « « « « kúriai és tábl. eln. titkár törv. b. jb. és k. ügyész kúr. és táblai eln. titkár törv. b., jb. és k. ügyész tábl. elnöki titkár törv. b. jb. és k. ügyész kúriai tan. jegyző törv. b. jb. és k. ügyész kúriai tan. jegyző törv. b. jb. és k. ügyész albiró és alügyész 3i 5 í 4,800 600 32,400 3i 35 4,800 85 4 89 4,400 400 35,600 84 4 88 4,000 800 70,400 446 2 Í48 3,600 400 179,200 24 2 26 3,200 800 20,840 Í16 3,200 400 166.000 197 2,600 300 119,100 346 2,400 500 173,000 52 2,400 200 10.400 6 2,200 700 4.200 2,200 400 156,800 1933 968,300 . 968,300 : 1,933 = 500 Átlag egyre 500 korona. * Helyszűke miatt mult számunkból kimaradt. A szerk. Ez elég annak a bizonyítására, hogy a mostani fizetésjavítás az V-ik és Vl-ik fizetési osztályokban s nem az alsóbb fokokban alkalmazottaknak kedvére készült. Kiemelendő még, hogy habár az 530/1904. M. E. sz. rendelet annyira részletekbe megy, hogy a„ V-ik fiz. oszt. vid. tszéki elnökök és Vl-ik fiz. oszt. tszéki birák, jbirák és kir. ügyészek szervilizmusát nem mulasztja megöregbíteni, midőn a 30. §. utolsó bek. szerint azoknak nyugdíjaztatás előtt a Kúriához vagy az it. táblához való kineveztetése esetére a szolgálati időt beszámítja, másrészt annyit sem javít az e. f birák sorsán, mint a Széli Kálmán-féle javaslat, mert az annak az anomáliának a megszüntetésére tervezett intézkedést, hogy. a VH-ik fiz. oszt. birák létszámának szaporításával a VH-ik fiz. oszt.-ból a Vl-ikba való kényszer-átugrás legalább részben megszüntethető legyen — mellőzte, ahogy mellőzte a pénzügyi bizottság javaslatát is, hogy a IX-ik fiz. oszt. birák és ügyészek létszáma fokozatosan leapasztassék. Kiemelendő továbbá, hogy a rendelet, midőn a 16. §-ban a törvényes intézkedésen alapuló pótlékokat érinthetetleneknek deklarálja, a 3-ik §-ban lerontja a birák — már az 1869: IV. t-c. 5. §. utolsó bek.-ben lerakott és az 1893 : IV. t-c által respektált — sarkalatos jogát, «.hogy javadalmazásuk le nem szállitkatón és nem respektálva azt, hogy a birák magasabb kvalifikációjuk- és fontosabb hivatásuknál fogva a VlII-ik fiz. oszt. 3-ik fokozatába sorozott több állami alkalmazottakkal nem azonosíthatók, most, midőn őket oda lefokozza, egyben elkobozza tőlük — talán évekre — azt a jogot is, hogy a VlII-ik fiz. oszt. 1-ső fok. elérjék, tehát kétszer nyirbálja meg az e. f. birák jogait, mert — ugylátszik — nem tetsző fent ezeknek törvények által szentesitett, de már rég lerontott u. n. függetlensége ! Érdekes, hogy ez a jogmegnyirbálás az V-ik fiz. oszt. bírákra s hasonló osztályú állami alkalmazottakra nem terjed ki, mert ezeknél a törvény a rendszeresített legmagasabb fizetési fokozatot nem szünteti meg s beéri avval, hogy abból 400 koronát (3%) levont. Méltán kérdezhetjük tehát, hogy miért vont le a VlII-ik fiz. oszt. birák tervezett járandóságaiból 9%-ot? Talán azért, mert azoknak a VlII-ik fiz. oszt. 1-ső fok.-ba ezentúl csak 10 évi szolgálat után lehetett volna jutni, holott az V-ik fiz. oszt. 1-ső fokozata már 5 évi szolgálat után nyilik meg ama boldog előtt, aki odáig felkerül ? Hogy ez mind hova fog még vezetni, erről majd legközelebb fogunk szólni. A végrehajtási költségekről. Irta HAMAR GYULA, szakolcai járásbiró. Akit végrehajtanak, az vagy nem tud fizetni, vagy nem akar. Mmdkét esetben olyan emberrel van dolga a végrehajtatónak, ki a végletekig hajlandó menni, akár mert nincs mit vesztenie, akár mert csökönös. A végrehajtást szenvedők mindkét csoportját bizonyára minden gyakorlati jogász ismeri, s azért helyénvalónak fogja találni a végrehajtási törvény 31. §-ának ama rendelkezését, mely az alaptalan végrehajtás-megszüntetési kereset megindítóját birsággal sújtani rendeli. Hogy a pénzbírság kiszabásánál a bíróságok tartózkodón viselkednek, annak nyilván az az oka, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perekben nagyon sok esetben látjuk, hogy a végrehajtató a végrehajtást szenvedő szorult helyzetét kihasználta. Adott haladékot, de soha könyörületből, hanem mindig pénzért. Tudok rá esetet — de valószínűleg nagyon sokan tudunk — hogy csekélyebb összegre vezetett végrehajtás folyamán a végrehajtást szenvedő kétszer, sőt háromszor annyi költséget fizetett, mint amennyi volt a végrehajtott összeg. Ennek nem csak a vidékenkénti drága végrehajtás az oka, hanem az is Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.