A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 52. szám - A pénzbüntetések végrehajtása részletfizetések utján. Befejezés

A JOG 379 V c > c Pénzbüntetés összege F i z e t é s e k étiy tott sitö Folyószái 1 Elitélt ne s ítélet szá Pénzbüntetés összege Részlet ö: szege ú n Febr. Márc. Ápr. Máj. Jun. Jul. ~ Szept. | Okt. 1 Nov. 1 Dec. Kedvezm megvona Helyette büntcté; Kis Pál 523/ ^04. 110 kor. 1 2 3 4 ói 61 7 8! 9 10 II 12 1. Kis Pál 523/ ^04. 110 kor. 5 \A I4jló|l6 17Í18|19|20|21 22|— — Kis Pál 523/ ^04. 110 kor. Szekeres 30 kor. 1 2| s\ 4 ói 6 7| 8— 2. István 30 kor. utolsó I 1 III! -1— — 627/90*. 30 kor. rész. 2 -l-l-_|_|-_|_|_ -1Vád 70 kor. 4 1 i 31 -l-hl-lVl/7. 526 sz. 10 3. János 70 kor. utolsó -!-!-l-l-l-lVl/7. 526 sz. nap 1236/90Í 70 kor. rész 2 -l-l-l-lVl/7. 526 sz. nap Tagadhatlan, hogy a kezelést ez az intézmény kissé complikálttá tenné. De az intézmény lényegéből folyik, amely aprólékoskodást igényel. Javasolható lenne azpnban, hogy a behajtásra, visszavonásra vonatkozó intézkedések mindenkoron ne iktattassanak, s ne menjenek keresztül a mai kezelés nehézkes gépezetén, hanem a lajstromrendszer mintájára a nyilvántartás folyószáma alatt intéztessenek el. Feleslegesnek tartom a befizetésekről szóló folytonos jegyzőkönyvfelvételt is : ez csak aktaszaporitásra való. Ha a félnek nyugtát adunk, és az ellennyugtát ad a pénznapló iratai számára: teljesen elegendő, ha a nyilvántartási könyv megfelelő rovatokkal bir a részletfizetések számára. Meg kellene továbbá könnyíteni a pénzösszegek beküldését oly módon, hogy a részletfizetések portó-mentesen legyenek beküldhetők, mert ily módon a pénzbüntetés aránylag jelentékenyen emelkednék. Végül kiemelem azt, hogy a ktr. ügyészség részére a végrehajtási eljárást is módositani kellene akként, hogy a pénzbüntetések erejéig lego't árverést kérhessen. Ha e jogot megadtuk a földhitelintézeteknek — civilis adósság behajtására = megadhatják azt az állam részére, annak fejében, hogy a részletfizetések kedvezményét nyújtották az elitélteknek. Ez az eljárás kevesebb költséggel is jár és igy lehetővé teszi, hogy a kir. ügyészség az elitélt ingóiból is szerezhessen kielégítést. Mert ma mindennapi eset, hogy vagyontalannak tekintünk olyanokat, akik jelentékeny vagyon felett rendelkeznek, de ingatlanuk nincs, ellenben kíméletleneknek kell lennünk a paraszt ellen, mihelyt néhány holdja s egy-két belsősége van. Ezekben bátorkodtam a részletfizetések engedélyezésének kérdését megvilágítani. Meggyőződésem, hogy termékeny mag az a helyes büntetőpolitika földjén. Csekélyebb eredmény és néhány siker esetén is megérdemli azt a nagyobb fáradságot, melylyel az állam közegeit elhintése terheli Belföld. A Magyar Jogászegylet december 17-én taitott Fayer László dr. elnöklete alatt teljes ülést, melyen Engel Zsigmond dr» olvasta fel «A gyermekvédelem alapkérdései* cimü tanulmányát. Felolvasó kifejti, miért és mikép védi meg a jogrend a gyermekkorban lévő egyéneket. Hangsúlyozza a népesség száma és a gyermekvédelem foka között való szoros összefüggést. Kimutatja, hogy a lelencházak ellen iutézett támadások a modern lelencházak ellen nem emelhetők. Ismerteti azokat az érveket, melyeket a gyermek védelem ellen a darwinizmus hozhatna fel. A gyermekvédelem két főcéljául a nagy halandóság és a nagy kriminalitás csökkentését tartja. Fejtegeti, hogy a gyermekvédelem tárgyát nemcsak az elhagyott gyermekről való gondoskodás képezi, amennyiben a jogt rendnek vannak speciális intézményei, amelyek az összes gyermekek védelmét célozzák. Megjelöli a gyermekvédelem helyét a tudományok rendszerében s ugy találja, hogy a szociálpolitikának rendszeresen kellene tárgyalni a gyermekvédelem összes kérdéseit. A dajkaügyre áttérve kifejti a dajkaügy közigazgatási szabályozásának szükségességét és ezen szabályozás irányelveit; megemlíti az *angyalcsinálás> természetes okait és az ellene való küzdelem nehézségeit. Részletesen szól a házasságon kivül született gyermekről. A kedvezőtlen magánjogi helyzet, úgymond, előidézi ezen gyermekek kedvezőtlen megbetegedési, halálozási viszonyait, azt, hogy ezen gyermekek ellen az anyák számos esetben bűncselekményeket (magzatelhajtás, gyermekülés, gyermekkitétel) követnek el, melyek megakadályozására a legszigorúbb büntetések sem képesek. Előidézi továbbá a kedvezőtlen magánjogi helyzet azt, hogy ezen gyermekek nem részesülnek megfelelő nevelésben, minek következménye ezen gyermekek feltűnően nagy kriminalitása. Végül előidézi a magánjogi szabályozás azt, hogy ezen gyermekek fokozott védelemben részesitendők a közigazgatási és a büntetőjog által. Kimutatja a felolvasó, mint függ össze az európai államokban a gyermekvédelem minó'sége és foka a magánjogi szabályozással s arra a következtetésre jut, hogy az emiitett számos hátrány elkerülése csakis a törvényes és a törvénytelen gyermekek magánjogi helyzetének egyenlősítése utján történhetik! A lelencügyről szólva, szerző a fogalom meghatározása után röviden áttekint a lelencügy történetén. Kifejti a régi s uj lelencházak közötti különbségeket. Egy modern lelencház szerinte nem más, mint a gyermekdepot és gyermekkórház, ez az az épület melyben a tápszülőket ellenőrző hatóság székel. Rámutat arra, hogy a családi nevelés előnyeit az összes európai országokban mindjobban látják be, hogy az intézeti nevelés mindjobban háttérbe szorul és hogy az elhagyott gyermekekről való gondosko dás módja az európai országokban egyre hasonlóbb lesz, igy pl. az árvaházak idővel olyan jelleggel fognak bírni, mint aminővel ma egy modern lelencház bir. A gyermekekre vonatkozó magánjogi gyermekvédelmi intézmények a szülői hatalom, a gyámság, a kiskorúak korlátolt cselekvőképessége. A szülői hatalom felolvasó szerint a gyermek érdekében áll fenn s a jogrend ellenőrzi a szülőket, nem élnek-e vissza jogaikkal s teljesitik-e kötelességeiket, szükség esetén a jogrend a szülőket a szülői hatalomtól megfosztja, sőt a gyermekről teljesen maga gondoskodik. A gyámságnál a gyermekvédelem céljából figyelmet érdemel a törvénytelen s az elhagyott gyermekek felett való gyámság. A kiskorú jogügyleteihez a törvényhozó a kiskorú érdekében kívánja a törvényes képviselő beleegyezését. A felolvasás utolsó fejezete a büntetőjogban való gyermekvédelemről szólt. A büntetőjog megvédi a gyermekeket, nemcsak midőn ellenök követnek el bűncselekményeket, hanem akkor is, midőn ők követnek el bűncselekményeket. A gyermekek ellen irányuló speciális bűncselekmények a magzatelhajtás, gyermekülés, gyermekkitétel, megfertőztetés, csábítás, családi állás elleni bűntett, gyermekrablás, szöktetés. A többi bűncselekménynél az is irányadó, vájjon enyhítő vagy súlyosító körülmény-e az, ha a bűncselekmény gyermek ellen követtetett cl. A bűncselekményeket elkövetett gyermekek bizonyos életkorig nem büntethetők, esen életkoron tul büntethetők ugyan, de mégis célszerűbb őket, (ugyanúgy mint az elzülött gyermekeket) nevelni. A nevelés módja az esetek többségében a családi nevelés legyen s á jávitó intézetnek olyan legyen a jellege, mint aminővel egy modern lelencház bir. Főhivatása legyen az, hogy a családnál elhelyezendő gyermek benne egy előzetes tisztulási folyamaton menjen keresztül. Sérelem. Birói bőkezűség.*) Ügyvédi körökből eddigelé mindig csakis arról panaszkodtak, miképp a bíróságok az ügyvédi munkadijak megállapításánál oly fukarul járnak el, mintha ezen dijakat mindig az illető referensnek saját zsebéből kellene fizetnie. Nyugalmazott bírák, kik ügyvédi irodákba beléptek, kijelentették, hogy csak most látják, miképp mint bírósági tagok a költségek megállapításánál legtöbb esetben az ügyvédeket megkárosították, merc az általuk annak idején megállapított költségek semmi arányban sem állók azon fáradozással, melyet az ügyvédnek, a beadványok szerkesztésén és tárgyaláson kivül, a felekkel való közvetlen érintkezésében és informatio összeállításában kifejteni kell. Panaszkodnak továbbá rendszerint még azért is, hogy egyes bíróságoknál ügyvédi díjjegyzéket nem alkalmaznak, a minek következménye azután az, hogy például járásbíróságoknál, az egyik referens makacssági itéletkihirdetésnél való megjelenésért többet állapit meg, mint a másik referens egy terjedelmes érdemi tárgyalásért, amelynek tárgya sokszor a makacssági Ítéletben megállapított összegnek 2-szerese, 3-szorosa. Azt is lehet tapasztalni, hogy ugyanazon egy bíró, hason értékű pertárgyak és ügyvédi munkálatoknál, különféle mértéket alkalmaz. Legyen szabad most mindezeknek ellentétét, a bíróságnak igen nagy bőkezűségét a következő esetből kifolyólag is egyszer panaszkodni. M. Gy. dr. brassói ügyvéd valami csődtömegtől könyvköveteléseket vásárolt. Ezen követelések egyikét, 43 k. értékkel, perrel érvényesiti kisk. O. K. medgyesi lakos ellen. A medgyesi árvaszék ezen pernek felvételét elhatározta, egyrészt az 1868:54. t.-cikk. 53. §. d) pontja alapján, mely szerint kiskorúak ellen indított perekben a rendes birói illetőségtől eltérés nincsen, másrészt pedig azért, mivel a beadott keresetben M. Gy. dr. jogutódlása igazolva nem lett, a követelés pedig könyvkivonat csatolásával valószínűsítve sem lett. A perfelvételre indította az árvaszéket meg azon körülmény is, hogy brassói hírlapokban közülve volt, miképp az engedelem nélkül futólag Brassóban tartózkodó foglalkozás nélküli kisk. O. K.-nak hitelezni nem szabad. A beperelt követelésnek eredete ezen idő utáni volt. Ezen 43 koronás ügyben 4 tárgyalás tartatott meg, mely első tárgyaláson az alperes részéről emelt illetékességi kifogás elvetése után az érdembe azért nem lehetett belémenni, mivel felperes sem kereskedelmi könyvet, sem kivonatot nem tudott produkálni. *) Ilyen is van.