A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 50. szám - Adat az 1868-ik évi LIV. t.-c. 35. §-ához a törvény életbeléptetésének 37-ik évében

A Joö az akkori censurának. A Korán >-t ő adta ki először magyarul. Az Ljabbkori ismeretek tárádnak, ennek az első modern magyar enciklopédiának, szorgalmas munkatársa volt. Félszázados irodalmi tevékenységének súlypontja azonban a jogtudomány terére esett, ahol maradandó becsű, úttörő munkásságot végzett. Az általa közel harminc esztendőn át szerkesztett és kiadott «Törvényszéki Csarnok > cimü jogi szaklap a magyar időszaki jogi irodalom első felvirágzását hozta meg, amennyiben maga köré tudta gyűjteni a magyar jogászvilág kitűnőségeit. Utolsó nagyobb önálló műve az államtanács intézményének Magyarországra lehető behozataláról szólott. Néhány évvel ezelőtt, amig gyöngélkedése nem akadályozta, lapunknak is megbecsült és szorgalmas munkatársa volt. Minden magyar jogász részvéte kisérte a sirba. A kassai kir. Ítélőtábla szaktanácsainak beosztása s a büntetőügyekben a felebbviteli főtárgyaláspk, valamint tanácsülések napjainak meghatározása az 1905. évre. Polgári ügyek szakosztálya. I. tanács: közpolgári, bánya, úrbéri (1896: XXV. t.-c.) váltóker. és csődügyek. Elnök: Berczelly Jenő kir. ítélőtáblai elnök. Birák: Bethlehfahy Antal,* Hedry Lőrinc * Radványi Antal, Szalay Tamás, Juhász Andor dr., Altdorffer István* Görgey Sándor. Tanácsjegyzők: Bálint Lajos albiró, Illés László albiró. //. tanács: közpolgári ügyek, felülvizsgálati tanács. (1893 : XVIII. t. c.) Elnök: Pi-chy Aurél kir. ítélőtáblai t. elnök. Birák: Fung Emil (a felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese), Bethlen/alvy Antal, II eis Károly, Kaczvinszky Géza, Raisz Béla, Hedry Lőrinc, Sponer Gyula dr.,* Radványi Antal,* Emödy Béla, Szalay Tamás,* Juhász Andor dr.,* Both Miklós, Altdorffer István, Görgey Sándor dr.* I anácsjegyzök: Wi.csek István albiró (a jegyzői iroda vezetője). Laczkó Andor dr. aljző (a jegyzői iroda vezetőjének helyettese). Büntető ügyek szakosztálya. Elnök: Arnold Sándor, kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Simon Géza. Bök János, Váry Gyula, Weiss Károly, Raisz Béla,* A/adzsar Károly dr., Sponer Gyula dr., Emödy Béla.* 1anácsjegyzök: Rónay György, albiró, Rátz Bertalan, jegyző. Jegyzet: a *-gal megjelölt birák az illető szaktanácsban kisegítőkként működnek (ált. bírói ügyv. szab. 337. §-a). Büntető ügyekben a felebbviteli főtárgyalásokat és a tanácsüléseket a kir. ítélőtábla hétfőn, kedden, széf dán és csütörtökön, és ha ezek a napok, esetleg közülök valamelyik törvénykezési szünnapra esnék, a következő hétköznapon illetve hétköznapokon fogja megtartani. Az építési hitel biztosítása. A Budapesti Kereskeskedelmi és iparkamarában nagyfontosságú tanácskozás volt annak megállapítása céljából, hogy a fővárosi rohamos építkezésekből eredő spekulációk és az ennek hatása folytán az utóbbi években lábrakapott visszaélések és szédelgések, melyek a főváros várható ujabb építési föllendülésével ismét tért foglalhatnak, miként volnának megakadályozhatók és hogy az építőiparosoknak ez üzelmek folytán veszendőbe menő követelései miként volnának biztosithatók. A tanácskozás alapjául a kamara által már előzetesen kidolgozott előterjesztés szolgált, amely részletcsen ismerteti a jelenlegi visszás helyzetnek a kialakulását, az e téren lapasztalt összes jelenségeket és az építési spekulációk segélyével folytatott szélhámoskodásokat. Ezeknek a lényege abban áll, hogy a rendszerint vagyontalan házspekuláns, a csekély foglaló mellett hitelre vásárolt telket és a rajta emelendő házat eleve értéküket meghaladó követelésekkel terheli meg azzal a célzattal, hogy a kőművesek, asztalosok, lakatosok, ácsok és egyébb építőiparosok követelései elől a fedezeti alapot elvonja és a házspekulációval járó kockázatot azokra hárítsa. A megindult igen beható eszmecsere során az értekezlet az előtejresztést egészben magáévá tette és az abban foglalt javaslatokat dártolólag határozza a kamara teljes ülése elé terjeszteni. Az építőipari követelések elsőbbségi zálogjogát biztosító törvény alkotását nem tartja kívánatosnak, mert ennek előreláthatólag az lenne az eredménye, hogy a vállalkozás és a tőke az építkezésektől visszavonulna, mi által az építkezés csökkenne és az építőipar iekei igen jelentékeny csorbát szenvednének. Annál inkább t az értekezlet, mert a helyzet szanálása öbölése, vagy legalább nagymértékű csökkenése az által is elérhető, ha a büntetőtörvénynek most folyamatban levő revisiója alkalmából gondoskodás történik arról, hogy amenynyiben a legelső sorban az építkezés céljaira fordítandó építési kölcsönök más célokra fordíttattak és ezáltal az épitő iparosok mcCTkárositattak, emiatt az épitővállalkozók megfelelően büntethetők legvenck. Ajánlja az értekezlet, hogy a kamara ily értelemben a kereskedelmügyi és igazságügyministerekhez sürgős fölterjesztést intézzen. Házassági perek statisztikája. 1900-ban 3,553, 1901-ben 4 100, 1902-ben 4,5<17, l'.iO.')-ban 4,700 házassági per fejeztetett be jöo-erősen. Érvénytelenittctett l'.Mlo-ban 25, 1903-ban 30házasság, az&ágv- és asztaltól való elválasztások száma 1900-ban 1,1903-ban 2 bontó Ítélet hozatott 1900-ban 2,009, 1001-ben 2,459, 1902-ben •VJ82, 1903-ban 2,841. Elutasittatott a kereset l'.HMi-ban 335,1903-ban 305 esetben. Kegyelmezések statisztikája. 1903. évben 440 elitélt kért kegyelmet. Tárgyalás nélkül elutasittatott 210, tárgyalás után 62 erüeKei igen jel mellőzendőnek tartja ez és a visszaélések kiküsz kegyelmi kérvény. Legfelsőbb elhatározás alapján a kiszabott szabadságvesztés-büntetés 5 esetben teljesen, 135 esetben részben elentredtetett, 8 esetben pénzbüntetésre lett átváltoztatva. Pertörtörlés 7 esetben adatott, egyéb kegyelem 3 esetben. Négy esetben a kérvény legfelsőbb elhatározás alapján utasíttatott el. A kegyelmet nyert személyek közül vagyon ellen elkövetett cselekmény miatt volt elitélve 133 egyén, kik közül egynek szabadságvesztés-büntetése pénzbüntetésre lett átváltoztatva, 132-nek a kiszabott szabadságvesztés-büntetés részben elengedtetett. Ez utóbbiak részben a Btk. 340. §-a alapján Ítéltettek el. A külföldi részvénytársaságok belföldi riókintézetének képviselői. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését akként értelmezte, hogy az által folyamodó abbeli kérelmével, hogy a folyamodó külföldi részvénytársaság külföldön székelő igazgatóságának a kérvényben megjelölt tagjai, mint a belföldi fióktelep cégének jegyzésére jogosultak, szintén bejegyeztessenek, elutasittatott, helybenhagyja azért, níert a keresk. törvény a külföldi részvénytársaságokról szóló I. rész 10. cim VI. fejezetében foglaltak értelmében a külföldi részvénytársaság, ha belföldön fiókintézetet létesít, a belföldi üzletére nézve kizárólag csak bejegyzett belföldi képviselője által — aki ilyen minőségében ugyanazt az állást foglalja el, mint a részvénytársaság igazgatója — intézkedhetik, ez pedig kizárja, hogy a belföldi fiókintézet képviseletére jogosultakként olyan személyek is bevezettessenek a cégjegyzékbe, akik az illető külföldi részvénytársaság belföldi képviselőiül ki nem jelöltettek, még ha azok egyébként a részvénytársaság külföldön székelő igazgatóságának tagjai volnának is és pedig annyival inkább, mivel ezáltal a belföldi képviselőre törvény által háruló felelősség is illuzóriussá tétethetnék. (Bpesti tábla 1904. okt. 18. 2800. sz.) Szabó Alajos dr. csik-szentmártoni albiró előfizetést hirdet a következő munkára: A «Mintatár». Általánosan észlelt jelenség, hogy az összes bíróságaink, főleg a telekkönyvi hatóságaink ügyforgalma évről-évre, de különösen az utolsó 5—6 év alatt folytonosan szaporodik. Ez okból oly eszközökhöz kell fordulnunk, melyek a kötelességek halmazán könnyűszerrel keresztülvezetnek. Ilyen eszköz többek közt az, ha egyes oly mintákat használunk fel, melyek tetemes időpazarló, sablonos munkától kiméinek meg. Ezen cél lebegett szerző szemei előtt akkor, amikor a bírósági gyakorlata ideje alatt készített mintáit egy rendszeres munkába összefoglalva közre bocsájtja. Ezen munka magában foglal a járásbirósági és telekkönyvi hatóságok által célirányosan felhasználható 105 drb. uj mintát. Az abban foglalt mintákat az ügyek szerint öt nagy csoportra, u. m.: per-végrehajtási, telekkönyvi, hagyatéki, bűnügyi és vegyes csoportra osztotta fel. Az állam által kibocsátott mintáink vannak ugyan felraktározva, azonban azok, mig egyrészt telve vannak ismétlésekkel, addig sok tekintetben hiányosak s csak sok pótlás- és kiigazítással használhatók fel. A «Mintatár» kiterjed a járásbirósági ügykör mind a négy főügyszakában előforduló összes esetekre, tehát pl. a telekkönyvi ügyszakban a szorosan vett telekkönyvi ügyekre épen ugy, mint a végrehajtási ügyszakra. A «Mintatár»-hoz terjdelmes ismertető részt is csatol. Ezenkívül részletes Mutatóval is ellátta. A -Mintatár» ára 3 korona, a portó (keresztkötés mellett küldve) 10 fillért tesz ki és a vevőt terheli. A megrendelések folyó év december 1-éig szerzőhöz jutlatamlók. Zárgondnokság alatt levő háztulajdonosoknak van-e joga a lakás felmondására? Egy fővárosi többszörös háztulajdonos, kinek házai évek óta zárgondnoki kezelés alatt állanak, egyiklakójának a lakás bérletét felmondta. A járásbíróság a háztulajdonos keresetének helyt adott; felebbezés folytán a budapesti kir. törvényszék felülvizsgálati tanácsa a következő indokolással utasította el a keresetet: Alperes mindenekelőtt felperességi jo<^ hiánya miatt emelt kifogást azon a cimen, hogy a ház, a melyben a bérelt helyiségek vannak, zárgondnoki kezelés alatt'áll. Jogszabálysértést panaszol alperes, mert az elsőbiróság ezen kifogásának nem adott helyt. Alperes panasza alapos, mert nem vitás és az elsőbiróság által is megállapított tény, hogy a kérdéses ház, a hol a bérlet tárgya fekszik, zárgondnoki kezelés alatt áll, illetve már zárgondnoki kezelés alatt állott a felmondás idejében is A végrehajtási törvény 208. §-ában foglalt jogszabály szerint a zárgondnoki kezelés alatt álló házban levő bérhelyiségek hasznosítására nézve a bíróság ad utasítást a felek meghallgatása után a zárgondnoknak. Ez magában foglalja a bérbeadás és felmondás jogát is. Ebből következik, hogy a végrehajtást szenvedő háztulajdonosnak magának nincs felmondási joga. Ezek szerint felperesnek felmondási s így felperességi joga nem lévén, kifogásának helyt adni, felperest keresetével elutasítani kellett stb. (1904 szeptember 1-én I. E. 299.) RÍeZvtNYTÁBeAaÁO NYOM0 ÁM iUOAPÖTEN.